Szerkesztőség

Bevezető a "Kortárs magyar filmipar" összeállításhoz


A magyar filmkultúráról szóló kritikai és szakirodalmi diskurzus hosszú időn keresztül a szerzői filmekre összpontosult. Ehhez a perspektívához képest a populáris filmkultúra tárgyalása (beleértve azoknak a korszakoknak, így az 1945 előtti időszaknak a vizsgálatát, amikor a magyar filmkultúrát a populáris, műfaji filmkészítés jellemezte) már komoly hangsúlyváltást jelentett, pontosabban bővítette a magyar filmtörténet és a magyar filmkultúra értelmezési lehetőségeit – árnyaltabban, más dinamikákat és regisztereket is megmutatva és megszólaltatva tárta fel a magyar filmkultúra komplexitását. Hasonlóképp, a textuális (műközpontú, így például stiláris-műfaji) vizsgálatok mellett az intézménytörténeti, politikai és ideológiai elemzések, a magyar filmgyártás rendszerének vagy a cenzúra működésének a vizsgálata, illetve a magyar film ökoszisztémájának olyan kulcsfontosságú ágazatait érintő kutatások, mint a mozi- és vetítéstörténet, a szaksajtó és a kritikai nyilvánosság, vagy a befogadástörténet szintén kulcsfontosságú szerepet játszottak és játszanak a magyar filmkultúra hagyományainak és jelenének, a magyar filmkultúra rendszerének, társadalmi és kulturális, gazdasági és politikai praxisainak és funkcióinak a megértésében.

Jelen összeállításunk olyan témával és olyan perspektívával foglalkozik, amely alapvetően a magyar filmkultúra vizsgálatának intézmény- és gyártástörténeti értelmezéseihez kapcsolódik, mégis sok sajátos motívummal is bír. A Kortárs magyar filmipar című összeállításunk ugyanis az elmúlt tíz évben robbanásszerűen bővülő magyar filmipari és produkciós tevékenységek különböző vizsgálati szempontjait helyezi előtérbe – a hazánkban forgatott hollywoodi filmeket kiszolgáló szervizprodukcióktól az állami támogatásban nem részesülő, alacsony költségvetésű, független filmek finanszírozási kérdésein át az egyre tagoltabb hazai filmes infrastruktúra és produkciós kultúrák gyakorlatának elemzéséig. Ezekről a témákról (főképp a Magyarországon készülő, ismert sztárok főszereplésével forgatott filmek kapcsán) a médiában rengeteg szó esik – a szakirodalmi feldolgozások száma azonban aránylag csekély.

Lapszámunk szövegei tehát a Magyar Nemzeti Filmalap felállítása, azaz 2011 utáni magyar filmkultúra és filmipar alapkérdéseivel foglalkoznak. Most azonban nem az állami finanszírozás kérdéseiről vagy a szabályozás mechanizmusairól lesz szó, hanem a nemzetközi szervizmunkákról, a nem állami forrásokból finanszírozott magyar játékfilmekről, illetve a filmszakma különböző produkciós kultúráiról, beleértve különösen a gyártásvezetés és a produkciós szervezés kérdéseit. Összeállításunk tehát egyaránt foglalkozik a nagyon drága, nagyon látványos és a médiát vonzó hollywoodi szervizprodukciókkal, és (ha lehet ezt mondani) a másik „produkciós véglettel”, a gyakran önerőből vagy akár közösségi finanszírozásból elkészülő független produkciókkal. Továbbá, és ezt különösen fontosnak gondoljuk: igyekszik figyelmet fordítani arra a kérdésre, hogy hogyan néz ki a különféle produkciók munkaszervezése és készítésének menete. Ez utóbbi, azaz a produkciós kultúrák kérdése a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt bő évtizedben élénken tárgyalt kérdés , hazai elemzések azonban kevéssé koncentráltak erre a problémára.

Külön öröm, hogy lapszámunkban fiatal, a filmszakmában dolgozó magyar szerzők szövegeit tudjuk közölni. Az összeállítás három, alapkutatáson és kiterjedt háttérinterjúkon nyugvó, az átlagosnál nagyobb terjedelmű tanulmányt közöl, és a kortárs magyar filmipar trendjeinek különböző szempontú és metszetű elemzését végzi el. Berkes Júlia tanulmánya a nemzetközi szervizmunkák hazai felfutását mutatja be. Alapos áttekintése kitér az infrastruktúra fejlesztésére (stúdióépítések), a filmtörvény és a közvetett állami támogatás (adókedvezmények) működésére, és részletesen megmutatja, milyen szervezési és a munkakultúrát illető kérdéseket és lehetőségeket vetnek fel a hazánkban forgató nemzetközi produkciók. A téma a közvélemény és a sajtó figyelmének ugyan előterében áll (elsősorban a hazánkban felbukkanó nagy sztárok miatt), érdemi elemzésére azonban most először kerül sor a szaksajtóban. Következő tanulmányunk a spektrum másik végét veszi vizsgálat alá. Schneider Ákos írása ugyanis a hazai, állami támogatásban nem részesülő, kis költségvetésű (low budget) produkciók trendjeit elemzi, mégpedig abból a szempontból, hogy van-e esély arra, hogy a befektetett pénzek a forgalmazói piacon megtérüljenek. Végül a harmadik tanulmány, Sipos Anna írása a gyártásvezetői szakma gyakorlatának, a különböző típusú produkciókban (nemzetközi szervizmunka, magyar játékfilm, rövidfilm, reklámfilm) megvalósuló, eltérő munka- és produkciós kultúráit mutatja be és elemzi. A három, hosszú tanulmány, melyek szerzői mind olyan fiatal szakemberek, akik maguk is évek óta a hazai filmiparban, annak különböző területein dolgoznak, véleményünk szerint rendkívül izgalmasan és igen releváns módon mutatja be a bővülő, fellendülő hazai filmipar rendszerét. Ennélfogva a szakmai közönség, a döntéshozók, a film iránt érdeklődők és a filmes szakmában elhelyezkedni vágyók számára egyaránt izgalmas olvasmány lehet.

A szerkesztők

Jegyzetek:

1. A 2011 előtti magyar játékfilmgyártás intézményi elemzéséhez: Varga Balázs: Filmrendszerváltások. A magyar film intézményeinek átalakulása 1990–2010. Budapest: L’Harmattan, 2016. A Filmalap tevékenységének értékeléséhez és értelmezéséhez: Joó Tamás: Nemzetközi produceri ismeretek. Filmfinanszírozás és filmpolitika. Doktori értekezés. Budapest: Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2016. http:szfe.hu/wp-content/uploads/2016/11/Jo%C3%B3-Tam%C3%A1s-DLA-dolgozat.pdf

2. Az állami filmfinanszírozás és támogatás kérdéseiről: Murschetz, Paul Clemens – Teichmann, Roland – Karmasin, Matthias (eds.): Handbook of State Aid for Film. Finance, Industries and Regulation. Springer, 2018.

3. A magyar és az európai filmes szabályozás kérdéseiről: Kollarik Tamás – Varga Balázs (szerk.) Mozgókép és paragrafusok. A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései. Budapest: MMA MMKI, 2018.

4. Caldwell, John Thornton: Production Culture: Industrial Reflexivity and Critical Practice in Film and Television. Durham: Duke University Press, 2008. Mayer, Vicky: Below the Line: Producers and Production Studies in the New Television Economy. Durham: Duke University Press, 2011. Szczepanik, Peter–Vonderau,

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.