Szerző:
Czirják Pál|
Felviteli dátum: 2010. 01. 05.
|
Típus: Cikk, tanulmány
|
Témakör: Magyar filmkánon
|
Megjelent:
Metropolis - 2009 / 3 - Magyar filmkánon
„Fellazult tételek”
Jancsó-filmek vitái a hatvanas években
(A tanulmány teljes szövege a Metropolis 2009/3., a magyar filmkánont tárgyaló számában olvasható.)
Az írás a hatvanas években a magyar sajtóban Jancsó Miklós filmjei kapcsán kibontakozott vitákat elemzi a kánonképződés szempontjából. Az elemzés középpontjában a mellőzés-kiválasztás, elutasítás-elfogadás ellentétpárjai mentén lejátszódó értékelési mechanizmusok alakulásának nyomon követése áll.
Az adott művekre, művészeti tendenciákra vonatkozó kritikai csatározások a szocializmus kultúrpolitikájának szerves részét képezték. A sajtóviták egyszerre tették nyilvánvalóvá a határokat, és ugyanakkor – a maguk kontrollált módján – lehetőséget adtak nézetek ütköztetésére, konfliktusok kibeszélésére. Alkalmasak voltak a pluralizmus meglétének demonstrálására, egyszersmind keretek között tartották a kritikus véleményeket – és a megnyugtató lezárás esélyét kínálták.
Miközben a szakmaiság és az értéktételezés lényeges szempont maradt, a megjelenő írások legtöbbje valójában politikai-ideológiai állásfoglalást bújtatott esztétikai ítéletek mögé – néha alig leplezetten. Olykor az egymásra válaszoló hozzászólások egy metaréteget is megnyitottak: maga a vitakultúra (és ezzel rejtettebben a nyilvánosság) került a vélemények és ellenvélemények gyújtópontjába. Máskor az eleve átpolitizálódott ízlésvita váltott át tisztán társadalmi, történelmi, ideológiai kérdések taglalásába. Az utóbbiak ugyanakkor visszahatottak a művek esztétikai megítélésére, szempontokat adtak a besorolás folyamán is.
Az elemzés a Jancsó-filmek kapcsán lefolytatott viták közül hármat – az Oldás és kötés (1963), a Szegénylegények (1965) és a Fényes szelek (1968) – kiemelve rajzolja fel a legfontosabb stádiumait annak a rendkívül szerteágazó folyamatnak, amit Jancsó hatvanas évekbeli művészetének magyarországi kritikai befogadása és feldolgozása jelentett.
Angol összefoglaló:
Pál Czirják:
Loosened Theses: Debates through the 1960s about Jancsó’s Films
From the perspective of canon formation, the essay analyzes debates about Miklós Jancsó’s films that emerged in the Hungarian press during the 1960s. The analysis centers around tracing the assessment mechanisms carried out based on pairs of opposites: ignorance-selection, and rejection-acceptance. The critical battles concerning the various works, artistic tendencies, were an integral part of the cultural politics of the socialist era. The debates in the press at once made clear the boundaries and provided opportunities—in their own highly controlled ways—for clashing views, discussing conflicts. They were capable of demonstrating the presence of pluralism and at once kept within tighter bounds critical opinions, and offered a chance for a reassuring resolution. While professionalism and assessment remained crucial considerations, the majority of the published written pieces actually hid a political-ideological position behind aesthetic judgments—sometimes in a just barely covert manner. Occasionally, the contributions responding to one another would open up meta levels as well: the debate tradition (and through this, covertly, access by the public) were placed in the focal point of opinions and counteropinions. On other occasions, the debate over tastes which was thoroughly politicized to begin with, would turn into a discussion of purely social, historical, ideological questions. At the same time, the latter would have an impact on the aesthetic assessment of the films, providing considerations during the classification process as well.
The essay highlights three of the debates in connection with Jancsó’s films: Cantata (1963), The Round-Up (1965), and The Confrontation (1968). Based on these, he draws up the most important stages of the extremely branched out process that emerged within Hungary from the critical reception and processing of Jancsó’s work during the 1960s. |
Kapcsolódó írások:
Mérték és érték
A filmkánonok politikája
Benne lenne?
„Az egyszerű néző cirkuszi szórakozása”
|