Szerkesztőség

Bevezetõ


A kortárs közép-kelet-európai filmről szóló összeállítás gondolata akkor merült fel a szerkesztőség tagjaiban, amikor 2002-ben a magyar filmszakma tagjai konferenciát rendeztek Debrecenben a rendszerváltás utáni magyar film helyzetéről. A magyar film problémáival szembesülve rá kellett ébrednünk, hogy nekünk is csak szórványos ismereteink vannak arról, hogyan reagáltak a szomszédos és a régióbeli országok a rendszerváltás anyagi és művészi dilemmáira. A közös kiindulópont nyilvánvaló: a rendszerváltás után minden országban megszűnt a korábban a szakmát biztosan életben tartó állami finanszírozás, teljesen új alapokra kellett helyezni a filmgyártást, forgalmazást és moziüzemeltetést, a filmszakmának mindenhol meg kellett tanulnia az új piaci viszonyok között boldogulni. Az új helyzet kapcsán sok különböző kérdés merülhet fel: Milyen új, alternatív finanszírozási módokat tudtak kitalálni az egyes országok, vagy egyes filmkészítők (amely kérdés természetesen összekapcsolódik azzal is, létezik-e a régi típusú finanszírozás helyettesítését szolgáló törvényi szabályozás az adott országban)? Hogyan élte túl a szakember-gárda a válságidőszakot? Megmaradtak-e a régi rendezők a szakmában, kellett-e változtatniuk filmes stílusukon a pályán maradáshoz, tudtak-e fiatal filmesek elindulni a nagy pénzhiány ellenére? Megmaradtak-e az egyes országokra korábban jellemző filmtípusok vagy megfigyelhető-e azoknak valamiféle folytatása, megújulása? Mely filmtípusok, stílusok tűntek el végleg, milyen új műfajok lettek népszerűek? Milyen részesedése van a hazai filmnek, és esetleg a hazai közönségfilmnek az egyes országok piacán? A kérdést talán úgy is össze lehetne foglalni: feltűntek-e olyan ötletek, stratégiák, megoldások a környező országokban, a szakma különböző területein, amelyek némelyike talán a magyar filmesek számára is követhető lehet? Összeállításunk nem átfogó körképet szándékozik adni a régióról, inkább típuspéldákat próbál bemutatni. Az írások jellege is vegyes, akadnak köztük egyes országokról szóló átfogó elemzések, például Szíjártó Imre és Nemes Gyula tanulmányai a lengyel, illetve a cseh és szlovák filmnek nemcsak gyártástörténeti hátterét, de műfaji és stílusbeli változásait is tárgyalják, kitekintve az egyes rendezőgenerációk sorsának alakulására is. Schubert Gusztáv írása a stiláris és műfaji átalakulásokra koncentrál, illetve azt vizsgálja, hogy miért hiányzik a nagy fordulat, a lényegi változás (alkotói attitűdök, témaválasztás és elsősorban a közelmúlt, illetve a kortárs drámák feldolgozása tekintetében) az elmúlt évtized magyar filmjéből. Az orosz filmről szóló tanulmány a Szovjetunió felbomlása utáni idők filmes válságát a műfaji film (újjá)születésének nehézségeivel szemlélteti, miközben egy olyan archetipikus nemzeti történet körvonalait is felvázolja, mely alapját képezhetné egy sikeres műfaji filmes vonulatnak. A horvát filmiparról szóló cikkünk elsősorban az ipar és a gyártás átalakulásának problémáit vázolja fel, és egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy lám, vannak országok, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet. Ilija Tomanic szlovén filmről szóló írása pedig egy érdekes esetet mutat be: hogyan szembesült az intézményi, finanszírozási, műfaji problémákkal egy olyan ország, mely a rendszerváltással egy időben lett független nemzetállam? Szlovéniában a filmgyártás válsága összefonódott a nemzeti identitás keresésével: talán ez is magyarázza, hogy annak ellenére fontosnak tartják a szlovén film életben tartását, hogy az ország lakosainak száma csak az egyötöde Magyarországénak. Összeállításunkból kimaradt a régió több országa, néhányukról azonban más folyóiratokban már olvashattunk összefoglaló jellegű írásokat: elsősorban az angol nyelvű Moveast periodikában, amelynek legutóbbi számai (2002/7, 2002/8) a kortárs bolgár, illetve román film körképét nyújtják; a román-magyar filmes kapcsolatokról pedig folyamatosan tudósítanak a Filmtett összeállításai. Reméljük, ezen számunk, sokfélesége ellenére, vagy éppen annak köszönhetően mindenki számára tud új információkat nyújtani, érdekességeket bemutatni. Talán mindannyiunkat hozzásegít ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni magyar film gondjairól másképp gondolkodjunk, és összevethessük azt a körülöttünk hasonló problémákkal küzdő országok helyzetével.

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.