Szerkesztőség

Bevezető a „Férfi és női szerepek a magyar filmben” összeállításhoz


A Metropolis jelen összeállítása folyóiratunk működésének több hagyományához is kapcsolódik. Legelőször is természetesen a magyar filmtörténet trendjeinek és problémáinak a tárgyalásához, melyet már eddig is változatos szempontrendszer alapján igyekeztünk megvizsgálni. Voltak összeállításaink, melyek adott korszakokkal vagy egy évtized filmkultúrájával foglalkoztak (1945 előtti magyar film, az 1980-as évek magyar filmje). Akadtak műfaji összefoglalásaink (a magyar műfaji film, illetve a klasszikus és a modern magyar vígjátékok), és állítottunk már össze lapszámot a kortárs magyar film kulturális értelmezéseiről is. Mostani számunk leginkább ez utóbbi blokkhoz áll közel, amennyiben valamilyen kitüntetett aspektusból, valamilyen markáns olvasási stratégiát (vagy stratégiákat) megjelenítve vizsgálja meg témáját; de sok elemében különbözik is attól. Egyrészt ezúttal nem egy adott korszak áll a középpontban, hiszen közlünk szöveget az 1945 előtti és az 1989 utáni magyar filmről is. Másrészt nem általában a kulturális értelmezési horizont minél szélesebb megjelenítése a célunk (a posztkoloniális kritikától a feminista vagy queer elméletig), hanem összeállításunk egyetlen értelmezési irány lehetőségeit mutatja fel, mégpedig különböző elméleti kereteket mozgósító és különböző korszakokat, illetve műfajokat vizsgáló szövegek segítségével.

A lapszám tanulmányaiban az a közös, hogy mindegyik a magyar film társadalmi, kulturális terének vagy jelentéseinek értelmezésével foglalkozik, ezen belül is a filmekben megjelenő férfi- és nőképek vizsgálatával. A filmes társadalomkép elemzése a kezdetektől fogva érthetően kitüntetett iránya a filmkritikának és a filmtudománynak. Hiszen a filmekben megjelenő, a filmek által képviselt és alakított értékek, attitűdök, szerepek, viselkedési normák, egyszóval a filmek sokarcú, dinamikusan formálódó társadalmi tere a filmkultúra és az adott korszak társadalmi-kulturális világának kölcsönös összefüggésrendszeréről, bonyolult hatáskapcsolatáról tud érdemben beszélni. Összeállításunk középpontjában az a kérdés áll, hogy különböző korszakok, illetve műfajok vagy filmtípusok milyen férfi- és nőképekkel jellemezhetők. A cikkek többsége a populáris filmkultúrával foglalkozik. A filmkultúrának ebben a regiszterében a különböző műfajok és ciklusok egyértelmű mintázatokat, konvenciókat követve és teremtve, a szélesebb közönség érdeklődését és elvárásrendszerét figyelve mutatják be hőseiket és történeteiket; ennélfogva különösen alkalmasak az adott korszak társadalmi normáinak, elvárásainak és értékeinek a vizsgálatára. Mindazonáltal sokak szerint a populáris filmek társadalomképe gyakran mechanikus és sematikus, továbbá kevéssé jellemző rá a normasértés. Lapszámunk szövegei ezt a nézetet próbálják árnyalni.

Vajdovich Györgyi tanulmánya az 1931—44 közötti magyar vígjátékok nőképét elemzi. Szemben azokkal a véleményekkel, melyek szerint a korszak vígjátékaira szinte kizárólag a konzervatív nőtípus megjelenítése volt jellemző, a szerző bemutatja, hogy szép számmal akadtak olyan alkotások, amelyek szembefordultak az elfogadott társadalmi szerepekkel és rendhagyó nőfigurákat állítottak a középpontba. A további három szöveg nem a nőábrázolással, hanem a férfiképpel és a férfiasságképzetekkel foglalkozik. Varga Balázs tanulmánya a 2000-es évek magyar romantikus vígjátékát elemzi, és azt mutatja meg, hogy ezek a filmek, bár kétségkívül eltérnek a kortárs angolszász mintáktól, amennyiben férfiközönségnek szólnak és a hetero-normatív szexualitás pozícióját erősítik, mégsem csak a homogén, patriarchális világrend jellemző rájuk, ugyanis a hagyományos férfikép labilitása, de legalábbis ambivalenciája ugyanennyire feltűnő. Győri Zsolt tanulmánya egy olyan műfajjal foglalkozik, a gengszterfilmmel, amely az amerikai filmkultúrában igen népszerű, a hazai — főképp modern és kortárs — példái azonban jóval ritkábbak. Győri a műfaji konvenciók finom kezelésével a bűn és gengsztertematika középpontba emelésével mégis számos 1989 után készült magyar filmet tud elemzése fókuszába állítani, és ezen filmek elemzésével a férfiasságra vonatkozó képzetek működését és lassú átalakulását, átírását mutatja be. Végül Kalmár György írása az egyetlen, amely nem egy (műfaji) filmcsoporttal, hanem egyetlen filmmel, és nem is műfaji alkotással, hanem a 2000-es évek paradigmaindító „ fiatal magyar filmjével”, Török Ferenc Moszkva tér című alkotásával foglalkozik. Elkülöníti a filmet a magyar szerző vagy művészfilmek gyakran depresszív világképétől, és a Moszkva térben az irónia és az identitáskonstrukció, valamint a közelmúlthoz való viszony aspektusainak segítségével mutatja be, hogy egy felnövekedéstörténet miként tud izgalmas férfiasságkoncepciókat megfogalmazni — mely koncepciók ráadásul a különféle társadalmi, politikai változások (a nemzedékváltás, valamint a rendszerváltás) dinamikáját is meg tudják mutatni.

Reméljük, összeállításunk segítséget tud nyújtani abban, hogy a magyar filmtörténetről és a kortárs magyar filmről és azok társadalmi jelentéseiről, értékképző mechanizmusairól többet tudjunk meg.

A szerkesztők

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.