Szilágyi Miklós

Fantasztikus lények és a műfaji lényeg

A kaidzsu eiga műfaji hangsúlyeltolódásai a Toho Stúdió Godzilla-filmjeiben


 A Godzilla-korpusz felosztása

 

Maga a korpusz, ahogy már szó volt róla, huszonnyolc filmbő‘l, illetve három nagy egységbő‘l áll. Az első‘ a Showa-sorozat (1954–1975), mely a legelső‘ az 1954-es Godzillától tart tizenöt filmen keresztül. A Showa elnevezés arra utal, hogy e filmek Hirohito császár uralkodása alatt készültek. E sorozat komoly történeti ívet zár be, mely szerint a pusztító Godzillából a Föld bolygó védelmező‘ bajnoka lesz.

A második nagy egység a Heisei-sorozat (1984–1995), mely az 1984-es reboot sequeltő‘l, a The Return of Godzillától tart hét filmen keresztül, és szervesen kapcsolódik az eredeti 1954-es Godzillához. A Heisei elnevezés Akahito császár uralkodásának idejére utal. E sorozat Godzillája a korábbinál fékezhetetlenebb, vadabb szörny, aki elpusztít mindent, ami az útjában áll, így folyamatosan emlékezteti a modern civilizációt az emberiség könnyelműségére.

Az 1999-es Godzilla 2000: Millenniumtól kezdő‘dő‘ és eddigi utolsó, harmadik nagy egység neve Millennium-sorozat (1999–2004), utalva az új évezred kezdetére. Míg a Showa és a Heisei egymástól független, de az eredeti Godzillához kapcsolódó, összefüggő‘ sorozatok voltak, addig a Millennium filmjei közt nincsen történeti összefüggés, mind különálló reboot sequel – kivéve a Godzilla: Tokyo S.O.S.-t, mely a Godzilla Against Mechagodzilla folytatása. A sorozat hat filmjében az a közös, hogy az ezredfordulón készültek, és mindegyik szervesen kapcsolódik az 1954-es eredetihez. A Millennium hol a Showa, hol a Heisei hagyományait követi a szörny ábrázolásában.

Ez a huszonnyolc filmen át tartó hagyományteremtés és -rombolás, illetve a reboot sequeleknek köszönhető‘ különböző‘ eredettörténetek együttesen a műfaji hangsúlyeltolódások széles skálájához vezetnek az amúgy is műfajkeverő‘ kaidzsu eigán belül. A következő‘kben ezeket a hangsúlyeltolódásokat követem végig a műfaji hibridizáció különféle variációinak megvizsgálásával. A priméren releváns műfaji elemeket tehát az ismétlő‘dő‘, a különböző‘ változatokban egyaránt sikeresen fennmaradó összetevő‘k között kell keresni.8

 

 

Katasztrófafilm vs. akciófilm

 

A katasztrófafilmes elem a kezdetektő‘l része a kaidzsunak. A jól ismert, emblematikus japán épületek makettjeit elő‘szeretettel tiportatják el Godzillával, a néző‘ szemtanúja lehet teljes városok elpusztításának is. A legtöbbször visszatérő‘ példa a japán parlament épülete, melyet különös kedvvel tapos szét Godzilla (Gojira, 1954), mászik meg King Kong (King Kong vs. Godzilla, 1962), vagy sző‘nek be óriási molylárvák (Godzilla and Mothra: The Battle for Earth, 1992). Azonban a katasztrófafilmes elem mellett egyre hangsúlyosabb lesz az akció: a katasztrófa sújtotta város óriásszörnyek küzdő‘terévé válik.

A monstrumok test-test elleni harca már az 1955-ös folytatásban, a Godzilla Raids Againben megjelenik. Az atomkísérletek felébresztenek egy második Godzillát (az első‘t elpusztították az 1954-es filmben), valamint egy másik ő‘shüllő‘t, Anguirust. A két óriásszörny egymásnak esik, és a küzdelem közben teljes városokat tarolnak le. Az akciófilmes elem ilyen formában tehát a korpusz majdnem összes filmjében meghatározó (kivétel az 1954-es Godzilla és az 1984-es The Return of Godzilla, melyben a címszereplő‘ monstrum egyedüli szörnyként jelenik meg).

A birkózó óriásszörnyek ábrázolásán kívül természetesen más lehető‘ség is adódik az akciófilmes elem beemelésére. Az 1965-ös Invasion of Astro Monsterben földön kívüli civilizáció támadja meg a Földet. Amíg Godzilla az idegenek óriásszörnyével küzd, addig az emberek a humanoid földönkívüliekkel veszik fel a harcot. Ebben a formában az akció a leghangsúlyosabban a Godzilla: Final Warsban (2004) jelenik meg – a mutáns szuperkatonák a Mátrixot (The Matrix, 2000) megidéző‘ képsorokban ütlegelik puszta kézzel a földönkívülieket. Az akciófilm műfaja ilyen módon összesen hét Godzilla-filmben tér vissza.

A harmadik lehető‘ség az emberek harca a kisebb méretű szörnyekkel. Erre legerő‘sebb példa a Godzilla vs. Destoroyah (1995) és a Godzilla vs. Megaguirus (2000). A lakosságnak és a katonáknak a címszereplő‘ ellenfelek ember nagyságú példányaival kell megküzdeniük, míg a legnagyobbal magának Godzillának.

A fenti példákat tekintetbe véve tehát három fronton is lehető‘ség nyílt az akciófilmes műfaji elem kaidzsuba való beemelésére. Ebbő‘l a sokrétűségbő‘l, valamint a sorozat túlnyomó részét képező‘ alkotások akciófilmes beállítottságából érezhető‘, hogy az eredeti sci-fi–horror–katasztrófa-hibridhez frissen beházasított műfajok közül ez a legfontosabb – egyúttal rá is nehézkedik a katasztrófafilmes elemre.

 

 

Sci-fi vs. fantasy

 

Míg az akciófilmes elemek a teljes sorozatban meghatározóak, akadnak olyan összetevő‘k is, amelyek idő‘vel eltűnnek, elveszítik relevanciájukat, és a funkciójukat más jegyek veszik át. Ez a műfajmódosulási folyamat legtisztábban a sci-fi- és a fantasy elemeinek keveredésében és variációiban figyelhető‘ meg. A huszonnyolc Godzilla-film javarésze sci-fi, öt pedig „tisztán” fantasy, illetve három film sci-fi és fantasy különös keveréke.

Az egész korpuszon átívelő‘ hangsúlyos science-fiction műfaji elem az óriásszörnyek létrejöttének (tudományos) ismertetése. A Godzillában (1954) és a Godzilla Raids Againben (1955) a szörnyek keletkezését a fennmaradt ő‘shüllő‘ket ért radioaktív sugárzással magyarázzák. A Son of Godzillában (1967) a félreeső‘ csendes-óceáni szigeten japán kutatók az idő‘járást megváltoztató géppel kísérleteznek. Ez a gép mellékhatásként óriásszörnnyé növekedést eredményez a helyi rovarvilágban. A Godzilla vs. Hedorah (1971) űrbő‘l jött egysejtűjének evolúcióját nondiegetikus ábrákkal és tudományos rajzfilmbetétekkel ismertetik. A Godzilla vs. King Ghidorahban (1991) az idő‘utazás segítségével pontos képet kapunk a két címszereplő‘ óriásszörny keletkezésérő‘l. (Elő‘bbi egy napjainkig fennmaradt Godzillaszauruszból, utóbbi pedig három jövő‘beli denevérmajom összeolvadásából jön létre radioaktív sugárzás hatására.) A Godzilla vs. SpaceGodzillában (1994) az űrbe jutott Godzilla-sejtek növesztenek kristályokból óriásszörnyet. A Godzilla vs. Destoroyahban (1995) a tengerfenéken maradt oxigén pusztító hatásával magyarázzák a gonosz szörnyek eredetét. A Godzilla 2000: Millenniumban (1999) a katasztrófavédelmi hatóság túlbuzgó tudósai a tenger fenekérő‘l a felszínre hoznak egy ő‘si földön kívüli terraformáló szerkezetet, ami a leghatékonyabb pusztítás érdekében óriásszörnnyé változtatja magát. A Godzilla vs. Megaguirusban (2000) egy feketelyuklövő‘ szerkezettel véletlenül idő‘kaput nyitnak a múltba, és Japánt elözönlik az óriásszitakötő‘k. A Godzilla Against Mechagodzillában (2002) pedig az eredeti, 1954-ben elpusztított Godzilla maradványait reanimálják óriásrobottá.

További sci-fi elem az óriásszörnyek elpusztítására tett törekvések részletes ismertetése a szuperfegyverek működésének bemutatásán keresztül. Az 1954-es Godzillában az oxigén pusztító nevű találmánnyal, a mindent oxidáló anyaggal marják szét az elpusztíthatatlannak hitt lényt. A Son of Godzillában (1967) az idő‘járást szabályzó géppel fagyasztják le a szörnyeket. A Godzilla vs. Megaguirusban (2000) a sok bonyodalmat okozó feketelyuklövő‘ szuperfegyverrel próbálják elpusztítani Godzillát. Különösmódon az 1965-ös Invasion of Astro-Monsterben egészen elképesztő‘ öniróniával jelenik meg a szuperfegyver tudományos fantasztikuma. A film habókos feltalálója kifejleszti a Lady Guide-ot, a fülsértő‘ riasztóberendezést a hölgyek védelmére. Végül e bolondos találmány hangja űzi el a földön kívüli megszállókat.

Az Invasion of Astro-Monsterrel (1965) a Godzilla-korpusz el is érkezett az inváziós sci-fi újabb rétegéhez, a földön kívüli civilizáció támadásához, amely a Showa- és a Millennium-sorozatok folytatásaiban rendre visszatérő‘ science-fiction elem. A filmben a Planet X-rő‘l jött xiliánok a fejlett technológiájuk segítségével átveszik az óriásszörnyek felett az irányítást, és megkezdik a Föld meghódítását. A Destroy All Monstersben (1968) a Kilaak bolygóról jött földönkívüliek próbálkoznak meg ugyanezzel a stratégiával. A Godzilla vs. Giganban (1972) a Nebula M Space Hunterjei a világbékére törekvő‘, vidámparkot építő‘ World Children’s Land vállalat álarca mögé bújva törnek az ő‘shonos óriásszörnyeink életére a saját óriásszörnyeik segítségével. A Godzilla vs. Megalonban (1973) az idegen civilizáció ezúttal nem az égbő‘l, hanem a föld alól támad. Az atomkísérletek okozta földrengések következtében Seatopia föld alatti népe megtámadja a felszínt a Nebula M Space Hunter segítségével. A Godzilla a Mechagodzilla ellenben (1974) és a Terror of Mechagodzillában (1975) a Black Hole Planet 3 lakói próbálják meghódítani a Földet egy óriásrobot segítségével. Amilyen gyakran használták a földön kívüli inváziós sci-fi elemet az alkotók a Showa-sorozatban, olyannyira tartózkodik ettő‘l a lehető‘ségtő‘l a Heisei-sorozat. A Godzilla vs. King Ghidorahban (1991) a hódító idegen civilizáció helyett a jövő‘bő‘l érkező‘ idő‘utazók támadják meg Japánt. A Millennium-sorozat záró filmjében, a Godzilla: Final Warsban (2004) visszatérnek a xiliánok, és ismét az óriásszörnyeket irányítva próbálják meg elfoglalni a bolygót.

Míg tehát a sci-fi elemei a kezdetektő‘l átszövik a sorozatot (és első‘sorban az óriásszörnyek keletkezésének, illetve elpusztításának magyarázatát vagy folyamatát bemutató cselekményelemek indoklásaként szolgálnak), a fantasy elemei ritkábban, és nem ilyen állandó funkcióval bukkannak fel a filmekben. Bár már a kezdetekben is felmerül a misztikum lehető‘sége Godzilla halászlegendájában, a fantasy csak a korpusz negyedik filmjében, a Mothra vs. Godzillában (1964) jelenik meg, és egy jó szándékú óriásmolylepke figurájához kapcsolható (a szörnyet a Toho Stúdió 1962-es Mothra című kaidzsu filmjébő‘l emelték be a sorozatba). Mothra, a bölcs, igazi fantasy karakter: célja az anyatermészet és az emberiség harmonikus együttélésének biztosítása. Halála esetén az óriásmoly reinkarnálódik a lárva formájú utódaiban. Illetve van két tolmácsa is, a hüvelykujjnyi méretű Pöttöm ikrek, akik telepatikus képességeik segítségével fordítanak óriásszörny nyelvrő‘l japánra. Mothra több Godzilla-filmben is visszatér, és valamennyi alkalommal a fantasy műfaji elemet is magával hozza – egyúttal a legtöbb esetben a tudományos fantasztikumot kioltva. A következő‘ misztikus fantasztikus film a Ghidorah, the Three-Headed Monster (1965). Mothra ugyanebben a filmben is szerepel, de nem csak az ő‘ részvételébő‘l fakad a fantasyelem. A történet szerint egy hercegnő‘t megszálló vénuszi szellem figyelmezteti a Földet a gonosz űrbéli szörny, a háromfejű aranysárkány, Ghidorah érkezésére. Hiába jelenik meg az űr mint fogalom, a film nem él a sci-fi lehető‘ségével. A harmadik tényleges fantasy az All Monster Attack (vagy Godzilla’s Revenge, 1969). A film óriásszörnyes történetszála egy magányos kisfiú képzeletében jelenik meg, aki odaálmodja magát a monstrumok lakhelyéül szolgáló Szörny-szigetre. A negyedik fantasy a Godzilla and Mothra: The Battle for Earth (1992), mely a reboot Heisei-sorozatnak köszönhető‘en új eredettörténettel ruházza fel Mothrát. Egy japán óriásvállalat építkezés céljából ki akarja irtani a Fuji-erdő‘t, ezért maga a Föld lendül ellentámadásba, és az anyatermészet létrehozza az óriásmolyt, hogy védje meg a bolygót az emberi civilizációtól. A Godzilla, Mothraand King Ghidorah: Giant Monsters All-Out Attack (2001) című Millennium-filmben a figurák új eredettörténetet kapnak. Az önálló reboot sequel szerint a címszereplő‘ óriásszörnyek valódi istenek. Godzilla itt pusztító, gonosz lény, a II. világháborúban a Csendes-óceánon meghalt lelkek megtestesülése, és nem akarja, hogy a japánok elfelejtsék a háborús vétkeiket.

A sci-fi és fantasy-problémakörben mégis az a legérdekesebb, amikor ez a két műfaji elem egyszerre bukkan fel adott filmben. Ez az eset viszonylag ritkán fordul elő‘, de a korpusz mindhárom nagy egységében megjelenik egy-egy alkalommal. A Showa-sorozat Godzilla a Mechagodzilla ellen (1974) című darabjában földönkívüliek támadják meg a Földet egy hatalmas robotszörnnyel. Egy prófécia szerint ezt a gépmonstrumot Godzilla csak a King Caesar nevű mitológiai óriáslény segítségével tudja legyő‘zni. E film esetében itt fonódik egymásba a tudományos és a misztikus fantasztikum. Mellesleg King Caesar eljövetelét egy halottlátó médium jósolja meg. A médiumi képességek a Heisei-sorozatban még nagyobb hangsúlyt kapnak, de azon esetekben már inkább tudományos megközelítésben szerepelnek mint tehetséggondozó iskolákban fejleszthető‘ hétköznapi tulajdonságok. Viszont ebben a sorozatban találunk példát a sci-fi és a fantasy házasságára. A Godzilla vs. Biollante (1989) című Heisei-epizódban a géntechnológia segítségével Godzilla sejtjeit növényekkel keresztezik, így jön létre Biollante, a mutáns óriásrózsa – ez eddig a tudományos-fantasztikus elem. Az így létrejött növényi óriásszörnyet megszállja a génsebész professzor halott lányának szelleme – ez már értelemszerűen a misztikus faktor. A sci-fi és a fantasy Biollante figurájában olvad eggyé. A két műfaj szimbiózisára a Millennium-sorozat Godzilla: Tokyo S.O.S. (2003) című darabja mind ez idáig az utolsó példa: a filmben a halott Godzilla maradványaiból faragott órásrobotot mozgósítják a második Godzilla ellen. A robot azonban öntudatára ébred, és megtagadja a harcot. Ekkor jön Mothra, és követeli az emberektő‘l, hogy helyezzék végső‘ nyugalomra a feltámasztott szörnyet, mert a halál is az élet része.

A kaidzsu eiga az alapösszetevő‘jének számító sci-fi, valamint a fantasyhoz fűző‘dő‘, kezdetektő‘l meglévő‘ vonzalma révén – a két műfaji elem egymáshoz viszonyított dinamikáján keresztül – kiválóan illusztrálja az óriásszörnyfilm műfaji hangsúlyeltolódásának azon lehető‘ségét, hogy nemcsak a késő‘bb beemelt műfajok versengenek a dominanciáért, hanem a már meglévő‘ alapelemek is küzdenek egymással. A kaidzsu hol tudományos, hol misztikus, néhol pedig mindkettő‘, de a műfaj már az óriásszörny megléte miatt sem mondhat le magáról a fantasztikumról.

 

 

Horror vs. családi film

 

Más a helyzet az óriásszörny műfaj horrorelemeivel. Bár ezek látszólag meghatározóak, mégis, inkább az a Király Jenő‘-i tézis érvényes rájuk, miszerint a „korábban jelentő‘ségre szert tett jegyek a műfaji formából visszasüllyedhetnek a műfaji szubsztanciába, ső‘t, innen ki is hullhatnak.”9 A kaidzsu-műfaj horrorösszetevő‘je eredetileg magából a pusztító rém szörnyfigurájából fakadt. Ennek ellenére a sorozat igen hamar nyitott a gyermekek felé. Hogyan lesz a dühöngő‘ óriásszörnybő‘l az ifjúság példaképe? Az első‘, 1954-es filmben a gyermekek a borzalmak áldozataiként jelennek meg. A szörny támadása után árvák sokasága siratja szüleit, egyikük végig is nézi anyja halálát. Továbbá a hatalmas sugárdózist kapott gyerekeket az orvosok lemondóan vizsgálják Geiger–Müller-számlálóval. A harmadik Godzilla-filmbe (King Kong vs. Godzilla, 1962) már kalandfilmes elemeket és humort emelnek be az alkotók, melyek kiszorítják a horrort. Egy gyógyszergyártó cég expedíciót indít King Kong felkutatására, hogy reklámcélokra használják fel a hatalmas gorillát. A cég rigolyás vezető‘je ügyetlenségével és zsémbességével sok galibát okoz. A sorozat ötödik darabjában (Ghidorah, the Three-Headed Monster, 1965) Mothra kérésére Godzilla felesküszik az emberiség védelmére. ő lesz a Föld bajnoka, aki minden alkalommal visszaveri az idegenek támadását. És végül a nyolcadik filmmel, a Son of Godzillával (1967) a sorozat elérkezik a családi filmhez.

A családi film a korhatáros szempontok betartása céljából mind a képi világ, mind a történetvezetés tekintetében szigorú normákat követ. Alapszereplő‘je a család, valamint a gyermek mint hő‘s, és elmaradhatatlan konfliktusforrása a szülő‘ és gyermek összeütközése. A kaidzsu alapelemeitő‘l, kivált a horrortól elvileg ez a műfaj áll a lehető‘ legtávolabb, mégis több izgalmas műfaji variáció és hibrid forma alapjául szolgál. Az 1967-es Son of Godzillában az óriásszörny apai örömök elé néz, fiává fogadva a tojásból frissen kikelt mini-Godzillát, Minillát. A kis Minilla az otthonul szolgáló trópusi szigeten összebarátkozik az ott állomásozó emberekkel, akik szívükön viselik a (toronyház méretű) kicsi sorsát. A szörnycsemete igazi gyermek, állandóan játszani akar: hol sziklákkal focizik, hol az alvó apja himbálózó farkát használja ugróiskolának. Minilla működése a slapstick-humor forrása, folyton-folyvást orra bukik, és nagyokat visít. Godzilla kezdetben nehezen viseli a játékos jövevény érkezését, de hamar felélednek benne az atyai ösztönök. A film emberi szereplő‘i figyelmesek lesznek Minilla és a japán társadalom gyermekei közti analógiára, és többször meg is beszélik egymás közt a helyzet hasonlóságát: a maximalista, oktatáscentrikus apák nagyon keményen bánnak gyermekeikkel, akik inkább szeretnék kiélni játékos énjüket a korai felnő‘tté válás helyett. Godzilla is ilyen szigorú apa, poroszos neveléssel minél hamarabb harcképes szörnynek szeretné tudni fiát. A film emblematikus jelenetében Godzilla tűzokádásra tanítja Minillát. Amikor a kicsi ellenkezik, akkor a kezét a levegő‘be emelve veréssel fenyegeti meg. A kis szörny a hasát simogatva próbálja meg utánozni apját, de lángcsóva helyett csak kis tűzgyűrűt tud fújni. Második próbálkozásra Godzilla rálép fia farkára, így Minillának fájdalmában mégis sikerül tüzet okádnia. A jól végzett munka jutalma elismerő‘ fejsimogatás. A film végére Minilla önállósodik, és bátran harcol apja oldalán. Már ez a történet is kontrasztba állítható a horrorműfajjal, de a teljes Godzilla-korpusz leginfantilisebb filmje mégsem ez, hanem a széria tízedik darabja. Az All Monsters Attack (1969) fő‘hő‘se egy magányos kisfiú, akinek szülei rendkívül elfoglaltak. A kisfiú ezért odaképzeli, odaálmodja magát a Szörny-szigetre, ahol összebarátkozik Minillával, aki ebben a filmben képes összemenni gyermek méretűre, és beszélni is tud. A fiú és a szörny társalgásai során kiderül, hogy milyen sok közös vonás van bennük. Mindketten magányosak, mert szüleiket leköti a munka. Emellett a kisfiút egy nagyobb osztálytársa terrorizálja az iskolában, Minillát pedig egy nagyobb óriásszörny a szigeten. Hogy megtanuljanak kiállni magukért, meglesik Godzillát, ahogyan több lényt is végigver a szigeten. Végül Minilla és a gyermek is megtanul karakánul viselkedni. (A film végén a kisfiú lefülel egy bankrabló bandát, majd összeveri az ő‘t terrorizáló nagyobb iskolatársát, végül viccbő‘l úgy felidegesít egy mogorva festő‘t, hogy az leesik a létráról, és – a jól ismert habos torta geg helyett – a maga arcába borítja a vödörnyi fehér festéket.) Az All Monsters Attack csúcsra járatja a családi filmes elemek használatát.

A soron következő‘ alkotás minden Godzilla-film közül a legbrutálisabb: a Godzilla vs. Hedorah (1971) (újra) fejest ugrik a horror mély vízébe. Az óriásszörny már közel sem olyan rémisztő‘ figura, mint kezdetekben, ezért az alkotók a horrorelem visszaemelésének szándékával a gore alműfajhoz nyúltak, és a brutális erő‘szakot explicite ábrázolták. Bár míg a Godzilla vs. Hedorah elején egy aranyos kisfiú Godzilla babákkal játszik, és védő‘szentként gondol az óriásszörnyre – ső‘t a sci-fi magyarázatok rajzfilmbetétként szerepelnek a filmben –, már korántsem beszélhetünk családi filmrő‘l. A történet szerint egy űrbő‘l érkezett apró lény magát környezetszennyező‘ anyagokkal felhizlalva óriási szmogszörnnyé változik, ami maró iszapot spriccel, és mérges gázokat ereget magából. A kisfiú borzalmas eseményeknek lesz szemtanúja: amerre a szörny jár, mindenfelé iszapba fulladt embereket vagy szétmart hullákat hagy maga után (a filmben ténylegesen elhullott állatokat is látni). Godzilla a film végi nagy leszámolásnál mondhatni kiheréli és kibelezi Hedoraht. Egyes jelenetek még a mai, edzettebb gyomrokat is felkavarhatják. E film után a korpuszba vissza-visszatérő‘ horrorelem már nem pusztán a szörnyalakból fakad. A Godzilla vs. Hedorahban látottakhoz hasonlóan a hétköznapi emberek a késő‘bbiekben is ki lesznek téve kegyetlen borzalmaknak. Erre az akciófilmes elemek beemelésénél a harmadik lehető‘ségként ismertetett motívum ad lehető‘séget, miszerint az embereknek kisebb méretű szörnyekkel kell megküzdeniük. Az akció mellett ezekben a filmekben egyúttal megjelenik a horror is. A Godzilla vs. Destoroyah (1995) és a Godzilla vs. Megaguirus (2000) esetében az ember méretű szörnyek kellő‘ szeretettel portyáznak az utcán és trancsírozzák fel áldozataikat. Az erő‘szakos akcióhorror-képsorok mindkét filmben jól felismerhető‘en A bolygó neve: Halál (Aliens, 1986) ábrázolásmódját idézik meg.

A horrorelem legizgalmasabb megjelenése mégis a fantasy kapcsán már említett Godzilla, Mothra and King Ghidorah: Giant Monsters All-Out Attack (2001) című filmnek köszönhető‘. Bár Király Jenő‘ szerint „a fehér mágián alapuló fantasy és a fekete mágián alapuló horror a fantasztikus film osztályának ellentétes, egymást kizáró alosztályai”10, e film esetében a kettő‘ megfér egymás mellett. Az új eredettörténet szerint az óriásszörnyek valódi istenek. Baragon, Mothra és King Ghidorah a kiszolgáltatottakat segítő‘ védő‘szentek, akik csak azokat pusztítják el, akik – úgymond – megérdemlik. Baragon egy randalírozó motoros bandára omlasztja az alagutat, Mothra pedig állatkínzó huligánokat fojt meg. Godzilla ebben a filmben vérszomjas, bosszúálló isten, és egyetlen célja van, minél több embert megölni. Az egyik jelenetben kedélyes tárasággal ismerkedhetünk meg egy kis házban, amit aztán Godzilla nemes egyszerűséggel eltapos, máskor pedig egy kórházban fekvő‘ lányra dönti rá az egész épületet. Végül a védő‘szentek és az emberek közös erő‘vel elpusztítják a szörnyet, de a tenger fenekén Godzilla kitépett szíve még mindig dobog.

Az alapvető‘en a horrorra fogékony kaidzsu eigát tehát különös viszony fűzi a horror ellenpólusaként elgondolható családi filmhez. A korábban már említett példákon kívül a családi film még két alkotásban jelenik meg, bár másutt is felvillan egy-egy gondolat erejéig. A Godzilla vs. Gigan (1972) gyermeteg rajzolója Shukra, a házi feladatok rettegett szörnyének és Momagon, a szigorú anyák szörnyének ötletével szeretne betörni a képregény piacra. A Godzilla: Final Wars (2004) pedig visszatér Minilla eredeti figurájához azzal, hogy ismét kisgyermekkel köt szoros barátságot. Az eredendő‘en horrorfigura Godzilla rémségét tehát tulajdonképpen dezintegrálta a Showa-sorozat családi filmes tendenciája. A Heisei ezért is indította újra a sorozatot a The Return of Godzillával 1984-ben, és az eredeti 1954-es Godzillán kívül mind a tizennégy korábbi filmet szanálja történetében, így adva vissza a rém félelmetességét. A Millennium-sorozat pedig mindkét szörnyábrázolás elő‘tt fejet hajt azzal, hogy különböző‘ reboot sequeljeiben védő‘szentként és veszélyforrásként is bemutatja Godzillát.

 

 

Jegyzetek:

 

1 A Godzilla-filmek esetében nehezen érvényesíthető‘ a címek írásának Metropolisban követett módja. Ezért a tanulmányban szereplő‘ Godzilla-filmeket a szöveg könnyebb érthető‘sége végett nem a japán, hanem az angol címükön említem, az egyetlen olyan kivételével, amelyik bekerült a magyar forgalmazásba: ez az 1974-es Godzilla a Mechagodzilla ellen. A japán címek a következő‘k (elöl a japán cím, mögötte zárójelben az angol és annak magyar fordítása): Gojira (Godzilla, 1954); Gojira no Gyakushu– (Godzilla Raids Again/Godzilla újra pusztít, 1955); Kingu Kongu Tai Gojira (King Kong vs. Godzilla/King Kong Godzilla ellen, 1962); Mosura tai Gojira (Mothra vs. Godzilla/Mothra Godzilla ellen, 1964); San Daikaiju–: Chikyu– Saidai no Kessen (Ghidorah, the Three-Headed Monster/Ghidorah, a háromfejű szörny, 1964); Kaiju– Daisenso– (Invasion of Astro-Monster/Az űrszörny inváziója, 1965); Kaiju–-shima no Kessen Gojira no Musuko (Son of Godzilla/Godzilla fia, 1967); Kaiju– So–shingeki (Destroy All Monsters/Pusztuljon minden szörny, 1968); Gojira Minira Gabara O–ru Kaiju– Daishingeki (All Monsters Attack/Minden szörny támad, 1969); Gojira tai Hedora (Godzilla vs. Hedorah/Godzilla Hedorah ellen, 1971); Chikyu– Kogeki Meirei Gojira tai Gaigan (Godzilla vs. Gigan/Godzilla Gigan ellen, 1972); Gojira tai Megaro (Godzilla vs. Megalon/Godzilla Megalon ellen, 1973); Gojira Tai Mekagojira (Godzilla vs. Mechagodzilla/Godzilla a Mechagodzilla ellen, 1974); Mekagojira no Gyakushu– (Terror of Mechagodzilla/Mehagodzilla terrorja, 1975); Gojira (The Return of Godzilla/Godzilla visszatér, 1984); Gojira tai Biorante (Godzilla vs. Biollante/Godzilla Biollante ellen, 1989); Gojira tai Kingu Gidora (Godzilla vs. King Ghidorah/Godzilla King Ghidorah ellen, 1991); Gojira tai Mosura (Godzilla and Mothra: The Battle for Earth/Godzilla Mothra ellen: Harc a Földért, 1992); Gojira tai Supe–suGojira (Godzilla vs. SpaceGodzilla/Godzilla ő°rgodzilla ellen, 1994); Gojira tai Desutoroia (Godzilla vs. Destoroyah/Godzilla Destoroyah ellen, 1995); Gojira Nisen: Mireniamu (Godzilla 2000: Millenium/Godzilla az ezredfordulón, 1999); Gojira tai Megagirasu Ji Sho–metsu Sakusen (Godzilla vs. Megaguirus/Godzilla Megaguirus ellen, 2000); Gojira, Mosura, Kingu Gidora: Daikaiju– So–ko–geki (Godzilla, Mothra and King Ghidorah: Giant Monsters All-Out Attack/Godzilla, Mothra és King Ghidorah: Óriásszörnyek támadása teljes erő‘vel, 2001); Gojira tai Mekagojira (Godzilla Against Mechagodzilla/Godzilla Mechagodzillával szemben, 2002); Gojira tai Mosura tai Mekagojira To–kyo– Esu O– Esu (Godzilla: Tokyo S.O.S./Godzilla: Tokió végveszélyben, 2003); Gojira: Fainaru Wo–zu (Godzilla: Final Wars/Godzilla: A végső‘ harc, 2004).

2 Király Jenő‘: A film szimbolikája II/2. Budapest – Kaposvár: Magyar Televízió Zrt. – Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék, 2010. p. 379.

3 Király Jenő‘: A film szimbolikája II/2. p. 399.

4 ibid.

5 Király Jenő‘: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Budapest: Korona Kiadó, 1998. p. 37.

6 Király Jenő‘: A film szimbolikája II/2. p. 379.

7 Király Jenő‘: Mágikus mozi[[link:]]. p. 36.

8 „A műfajnak csak az válik a részévé, ami a műfajélményekben huzamos ideig áttör, ismétlő‘dik, sikeresen fenntartja magát.” Király Jenő‘: Mágikus mozi. p. 38.

9 ibid. pp. 35–36.

10 ibid. p. 28.

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.