Varró Attila

Sci-fi történet évszámokban


1895

Charcuterie mécanique (Önműködő mészárszék, Lumiere-fivérek): A filmtörténet első tudományos-fantasztikus filmje egy berendezésről, amely az egyik oldalon beterelt sertéseket sonkává, kolbásszá és szalonnává alakítja. Az ötlet továbbfejlesztett futószalag-verzója látható az 1897-es Sausage Machine (Kolbászgép) című Mutoscope-filmben, ezúttal kutyákkal.

 

1896

Le Chirurgien Américain (Az amerikai kirurgus, Georges Mélies): Az egyik első stoptrükk-technikával készült film hőse egy orvos, aki végtag- majd fejátültetést végez egy élő páciensen.

 

1897

X-Rays (Röntgensugár, George Smith – James Williamson): A kor népszerű röntgengegfilmjeinek első darabja még nem tartalmaz fantasztikus történetet, a Les rayons roentgen (Röntgensugár, 1897) esetében azonban a röntgenkép már megelevenedik, és a csontváz rátámad az orvosra.

 

1898

La Lune a un Métre (Egy méterre a Holdtól, Georges Mélies): A műfaj első Hold-utazása esetében még maga a Hold utazik: egy csillagászt álmában csinos kishölgy képében látogatja meg az égitest.

 

1899

Un bon lit (Georges Mélies): Az első szörnyfilm, főszerepben óriásra nőtt poloskákkal, amelyek a gyertyalángtól felrobbannak.

La Dame du Feu (Georges Mélies): Az elveszett kontinens-téma első megjelenése a vásznon, Rider Haggard Ő című művének ötletéből. A regény első feldolgozásai 1916 és 1917 között készülnek az Egyesült Államokban.

 

1900

Coppélia (Georges Mélies): Megjelenik a mozivásznon az első mechanikus nő, Délibes népszerű balettjének moziadaptációjában.

A Jersey Skeeter (Mutoscope): Az Egyesült Államok első szörnyfilmje egy óriásszúnyogról szól, ami a levegőbe ragad egy farmert.

 

1901

A la conquete de l’air (A levegő meghódítása, Ferninand Zecca): Az osztott vászon első alkalmazása egy Párizs felett tett légikerékpár-túráról szóló rövidfilmben.

Elixir of Life/Marvellous Hair Restorer (Életelixír/A csodálatos hajnövesztő, James Williamson): A csodaelixírek megjelenése a vásznon: az első megfiatalítja a hőst, a második pedig hajat varázsol egy kopasz fejére.

 

1902

Le voyage dans la Lune (Utazás a Holdba, Georges Mélies): Az űrutazásról szóló filmek úttörő darabja az első tudományos fantasztikus adaptáció (Jules Verne és H. G. Wells művéből összegyúrva), egyben az első elbeszélő játékfilm a műfaj történetében.

 

1903

The Unclean World (Szennyezett világ, Percy Stow): Az első kirándulás a mikrokozmoszba, avagy egy sajtos szendvics szörnyű organizmusai a mikroszkóp alatt.

 

1904

La voyage a travers l’impossible (Utazás a lehetetlenbe, Georges Mélies): utazás a hangsebesség felett automobillal és vonattal a Nap felszínére, majd a tenger mélyére

 

1905

El hotel electrico (Az elektromos szálloda, Segundo de Chomón): Egy teljesen automatikus szálloda a jövőben megzavarodik és elszabadul a káosz. Az egyszeri stoptrükköt a későbbiekben pixillációs eljárássá fejlesztő de Chomón igen sikeres trendet teremt az önműködő ház ötletével, megelőlegezve az első kísértetház-filmeket (Haunted Hotel [//Kísértetszálló//, 1907]).

20 000 Leagues under the Sea (Húszezer mérföld a tenger alatt, Biograph): Az első teljes sci-fi regényadaptáció, Jules Verne műve alapján, a szerző halálának évében.

 

1906

How to Make Time Fly (Hogy repül az idő, J. H. Martin – Robert Paul): A felvételi sebesség változtatásának korai alkalmazása, a történet főhőse egy kislány, aki egy állóóra mutatóinak mozgatásával képes felgyorsítani az időt. Az ötlet később ötvöződik a csodaelixírek (Pillmaker’s Mistake [//A patikus hibája//], 1906) és elektromos gadgetek (La ceinture électrique, 1907) témáival.

The Motorist (A sofőr, Walter Booth), Modern Pirates (Modern kalózok, Arthur Cooper): A szuperképességű autók divatot teremtenek.

 

1907

The Mechanical Statue (A mechanikus szobor, Stuart Blackton): Az első amerikai robotfilm egy apáról, aki életnagyságú mechanikus gladiátorral lepi meg kisfiát. A téma később kiegészül a meghibásodó gépember ámokfutásával (The Rubber Man [//A gumiember//], 1909).

Le tunnel sous La Manche (Csatorna a La Manche alatt, Georges Mélies): A Csalagút első filmes megvalósulása.

 

1908

Dr. Jekyll and Mr. Hyde (William N. Selig)/The Invisible Man (A láthatatlan ember, Wallace McCutcheon): A Stevenson-kisregény első filmfeldolgozása és az első teljes Wells-adaptáció önálló történetté bővítik a csodaelixír geget.

The doctor’s experiment (A doktor kísérlete, Gaumont): Az első evolúciós sci-fiben egy természettudós kísérleti majmából kivont szérummal visszafordítja a törzsfejlődés folyamatát: a beinjekciózott alanyok majomként kezdenek viselkedni. Az ötlet a későbbiekben a némafilm legnépszerűbb sci-fi/horror témájává válik (The Ape [A majomember], 1917).

Le photographie électrique a distance (A távolból felvett elektromos kép, Georges Mélies): A televízió ötletének első megjelenése, húsz évvel John Baird sikeres képátviteli kísérletei előtt.

When the Man in the Moon Seeks a Wife (Mikor a Holdbéli Ember feleséget keres, Percy Stow): Az első ismert földönkívüli látogató egy fehérruhás szelenita, aki antigravitációs gázkeveréke segítségével partnerkeresőbe érkezik Londonba, majd a sikeres leánykérés után hazatér arájával.

 

1909

Airship Destroyer/The Battle in the Clouds (Léghajó-romboló/Csata a felhők közt, Walter Booth): Megindul a brit inváziós sci-fik hulláma a (jövőbeli) szigetországra levegőből támadó idegen hatalmakról. A műfaj ezekben a filmekben veszti el először látványosan a korábban általános komikus tónusát (Invasion [//Invázió//], 1909; England Invade [//Anglia inváziója//], 1909; The Aerial Submarine [//A légi tengeralattjáró//], 1910).

Life in the Next Century (Élet a jövő században, Gerard Bourgeois): újabb variáció az önműködő ház ötletére, ezúttal azonban a cselekmény a távoli jövőbe kerül: egy átlagember unalmas napja 2010-ben, a teljes automatizmus korában.

 

1910

Frankenstein (J. Searle Dawley): A Shelley-regény első adaptációja, jókora happy enddel.

Un matrimonio interplanetario (Holdbéli frigy, Enrico Novelli): Az első olasz sci-fi egy bolygóközi románcról szól, amely egy földi csillagász és egy marslakólány között szövődik és egy holdbéli randevúval ér véget.

Freezing Mixture (A fagyasztó keverék, Walter Booth): A fagyasztás és emberi hibernáció első megjelenése a műfajban.

The Comet (Az üstökös, Kalem Pictures): A sci-fi és katasztrófafilm első találkozása az elszabadult Halley-üstökösről, ami olyan közel halad el a Föld mellett, hogy a gyors felmelegedés világméretű pusztulást okoz.

Scroggings Goes in for Chemistry (A. E. Coleby)/Pulvériser (Pathé): Az első trükkfilmek a lekicsinyített emberek alapötletéből. A brit filmben egy kémikus által kifejlesztett por, a francia példában egy elektromos berendezés felelős a miniatürizáló folyamatért.

 

1911

The Aerial Anarchist (A légi anarchista, Walter Booth): A légiinváziós műfajból kinő az első brit katasztrófafilm az anarchista csoport által repülőkről lángba borított Londonról.

One Hundred Years After (Száz év múlva, Pathé): Az első ismert disztópia-filmben egy hibernált feltaláló a 2011-es New Yorkban felébredve, egy nők által irányított államrendet talál, ahol a férfiak szavazati joguktól megfosztott másodrendű állampolgárok.

 

1912

How Patrick’s Eyes were Opened (Mitől nyílt ki Patrick szeme, Edison Company): A képtelefon első megjelenése egy féltékenységi dráma történetébe ágyazva.

 

1913

A Message from Mars (Üzenet a Marsról, J. Wallet Walter): Az első tudományos-fantasztikus film, amelyet eredeti színpadi műből adaptáltak vászonra: gonosz főhőse egy nemeslelkű marslakó beavatkozása következtében jó útra tér.

 

1914

The Exploits of Elaine (Elaine kalandjai, Louis Gasnier, Joseph Golden): A kor divatos sorozatfilmjei közül ebben jelenik meg elsőként a szupertudós/mesterdetektív hős, aki modern technikai eszköztára és találmányai segítségével üldözi a bűnt és oltalmazza a rászorulókat (Black Box, Otis Turner, 1915; Detective Duck, Allan Curtis, 1915)

Golem (Gólem, Heinrich Galeen, Paul Wegener): A robotok egyik előfutárát jelentő agyagember megjelenik a mozivásznon.

In the year 2014 (A 2014. esztendőben, Carl Laemmle): A One Hundred Years After újrafeldolgozása egy nők által vezetett társadalomról: a remake egyik úttörő példája a műfajban.

 

1915

La folie du Docteur Tube (Tube doktor bolondságai, Abel Gance): forradalmian új optikai trükkök alkalmazása egy megszálott tudós fénykísérleteiről szóló sztori ürügyén.

Die Grosse Wette (A nagy fogadás, Harry Piel): Az első ismert német jövőfilm szatírikus utópia az ezredforduló jóléti Amerikájáról.

20 000 Leagues Under the Sea (Húszezer mérföld a tenger alatt, Stuart Paton): A Verne-regény újabb adaptációjában hatalmas medencében veszik fel a vízalatti jeleneteket.

 

1916

Verdens undergang (Világvége, August Bloom): Az első dán katasztrófa sci-fiben egy űrből érkezett üstökös előbb pánikot és anarchiát okoz, majd becsapódva eltöröl egy nagyvárost a föld felszínéről.

Without a Soul (Lélek nélkül, James Young): Az első klasszikus élőhalott-filmben egy tudós elektromos sugárcső segítségével feltámasztja balesetben meghalt lányát, aki azonban lélektelen szörnyként kel életre.

Homonculus (Otto Rippert): német mozifilm-széria (400 perc) a mesterséges emberről, aki zsarnoki uralma alá hajtja az emberiséget.

 

1917

Tryton/Ősember (Deésy Alfréd): Megszületnek a magyar tudományos fantasztikus filmek, egyelőre a Monarchián belül. Az első egy férjes asszonyért epekedő tengeri szörnyről szól, a második újabb variáció a majomember témára.

Himmelskibet (Égi hajó, Holger Madsen): A dán gyártású játékfilm a műfaj első űroperája, a főszerepben egy pacifista földi tudóssal és a Mars békeszerető népével.

 

1918

Léleklátó sugár (Deésy Alfréd): Egy gondolatolvasó gép története.

Alraune (Eugen Illes): A mesterséges megtermékenyítésből származó lány meséjének első feldolgozása. Kertész Mihály egy évvel később leforgatja saját Alraune-filmjét.

 

1919

Die Spinnen (A pókok, Fritz Lang): A fantasztikus elemekkel gazdagított kalandfilm prototípusa egy rettenthetetlen amerikai kalandorról, aki misztikus összeesküvés után nyomoz San Franciscótól a Falkland-szigetekig.

 

1920

Golem (Gólem, Paul Wegener)/Dr. Jekyll and Mr. Hyde (John S. Roberston): Megszületik a fantasztikus film két első klasszikusa, hatalmas sikert és elismerést hozva a műfaj számára az Atlanti-óceán mindkét partján.

 

1921

Nan of the North (Duke Worne)/The Sky Ranger (George B. Seitz): Divatba jönnek a tisztán science-fiction mozisorozatok, mindkét széria 15 fejezetből állt.

The Flying House (A repülő házikó, Windsor McCay): Az első ismert sci-fi rajzfilm, egy propellerek segítségével az űrbe repülő házikóról.

A Connecticut Yankee in King Arthur’s Court (Egy jenki Artúr király udvarában): A múltba történő időutazásról szóló Mark Twain-regény első feldolgozása. Az első hangos verzió tíz évvel később készül el (A Connecticut Yankee, David Butler).

L’Atlantide (Elveszett Atlantisz, Jacques Feyder): Az első film az elveszett Atlantis sikeres felkutatásáról, Pierre Benoit 1919-es regényéből.

 

1922

La cité foudroyée (Luitz Morat): Az első francia katasztrófa-sci-fiben egy sugárfegyver pusztítást végez Párizsban, többek közt lerombolva az Eiffel-tornyot.

Dr. Mabuse der Spieler (Dr. Mabuse, a játékos, Fritz Lang): A megszállott tudós/gonosz zseni figura betetőzése a némafilm korszakában.

The Radio King (Rádiókirály, Robert Hill): Sci-fi sorozat, középpontban a frissen feltalált rádióval.

 

1923

Paris qui dort (Párizs alszik, René Clair): A francia avantgárd és a sci-fi legsikeresebb találkozásában egy őrült tudós találmányától Párizs lakossága álomba merül.

Mars Calling/Radio Mania (Mars hívja Földet/Rádiómánia, Roy William Neill): Az első amerikai háromdimenziós film egy rádióberendezés körüli bonyodalmakról szól, amely összekötné a Földet a Marssal.

The Mystery of Fu Manchu: Sax Rohmer híres távol-keleti gonosz tudósa elsőként bukkan fel a mozivásznon. A figura leghíresebb megformálója a tíz évvel későbbi hangos változat (The Mask of Fu Manchu, Charles Vidor) címszereplőjét játszó Boris Karloff lesz.

 

 

1924

Aelita (Jakov Protanazov): Az első jelentős szovjet sci-fi egy Alekszej Tolsztoj-mű alapján, három földi űrutazóról a Mars királyságában.

Sinners in Silk (Bűnösök selyemben, Hobart Henley): A huszas évek első felében igen népszerű örök-fiatalság téma legjobb darabja: melodráma egy fiatalító műtéten átesett apa, felnőtt fia és a kettőjük közé került lány szerelmi háromszögéről.

 

1925

Lucs szmertij (Halálsugár, Lev Kulesov): Szovjet fantasztikus kalandfilm a héliumgyári proletárok és a gonosz jezsuiták harcáról a halálsugárért.

Madrid en el ano 2000 (Madrid 2000-ben, Manuel Noriega): Az egyetlen ismert spanyol sci-fi némafilm az ezredforduló utópisztikus Spanyolországáról.

Orlacs Haende (Orlac keze, Robert Wiene): Maurice Renard legnépszerűbb regényének első adaptációjában a kézátültetési műtéten átesett zongoristát hatalmába keríti a kezek előző gazdája.

 

1926

Metropolis (Fritz Lang): A néma tudományos-fantasztikus filmek legnagyobb klasszikusa egy disztópikus társadalomról és a káoszt kiváltó robotlányról. A később Schuefftan-eljárás néven ismerté vált speciális effektus első alkalmazása.

 

1927

Sur un air de charleston (Charleston parádé, Jean Renoir): A jazz randevúja a sci-fivel: egy földönkívüli űrutazó 2028-ban meglátogatja a posztapokaliptikus Földet, és rábukkan egy túlélő lányra, akivel (a charleston nyelvén kommunikálva) szerelmesek lesznek egymásba.

 

1928

Code of the Air (Légikód, James P. Hogan): A műfaj első darabja, amelynek négylábú főhőse van: Silverstreak és gazdája a pusztító kappasugarak nyomában.

Alraune (Henrik Galeen): A mandragóra-lány történetének legjobb feldolgozása.

 

1929

Die Frau im Mond (Asszony a Holdon, Fritz Lang): A Holdraszállás történetének páratlan kivitelezése a némafilmben. A forgatókönyv neves rakétaspecialisták közreműködésével íródott, és először alkalmazta a visszaszámlálás ötletét.

High Treason (Felségárulás, Maurice Elvey): Nagy-Britannia válasza a Metropolisra: a negyvenes évek Londonja kaotikus világváros repülő-kifutópályákkal és bonyolult televíziós hálózatokkal. Az Egyesült Európa álma először filmvásznon .

 

1930

Just Imagine (Képzeld csak el!, David Butler): A sci-fi és a musical első találkozása: egy villámsújtotta fiatalember ötven év múltán tér magához, és az 1980-as New Yorkban összehozza egymással a szerelmes J-21-et és LN-18-at.

La Fin du Monde (A világ vége, Abel Gance): A néma korszak utolsó nagyszabású katasztrófa-sci-fije egy Föld felé tartó meteorról.

Voice from the Sky (Hang az égből, Ben Wilson): Az első amerikai hangosfilm-sorozat a műfajban, hőse a megszállott tudós nyomába ered, hogy megmentse a világot.

 

1931

Frankenstein (James Whale): A Universal horror-széria első, sci-fi elmeket felvonultató darabja a Mary Shelley-regény harmadik adaptációja, Boris Karloffal a villámcsapástól életre kelt szörnyeteg szerepében. Az ugyancsak Whale által rendezett Bride of Frankenstein (Frankenstein menyasszonya, 1935) a sci-fi történetében a legjobb folytatásnak számít, amely egyúttal elődje paródiáját is nyújtja.

 

1932

Dr. Jekyll and Mr. Hyde (Dr. Jekyll és Mr. Hyde, Rouben Mamoulian) és Island of Lost Souls (Elveszett lelkek szigete, Erle C. Kenton): A Universal-divathullámra válaszul a Paramount elkészít két Wells-adaptációt (utóbbi alapja a Dr. Moreau szigete), mindkettő az adott alapregény legemlékezetesebb feldolgozása a műfaj történetében.

Die Herrin von Atlantis (Atlantis űrnője, Georg Wilhelm Pabst): Az elveszett kontinens-téma legjelentősebb német feldolgozása, Feyder 1921-es filmje nyomán.

 

1933

Deluge (Vízözön, Felix E. Feist): A korai hangosfilm leglátványosabb katasztrófa-sci-fijében földrengéssel kombinált árhullám pusztítja e New Yorkot. A film modelljeit a Cecil B. De Mille-filmekben végzett munkája révén ismertté vált miniatűr-specialista, Ned Mann készítette.

The Invisible Man (A láthatatlan ember, James Whale): H. G. Wells regényének első hangos adaptációja a Universal gótikus horrorfilmjei közt az egyetlen tisztán tudományos-fantasztikus filmnek tekinthető mű. John P. Fulton személyében megszületik az Egyesült Államok első jelentős speciáliseffektus-operatőre (The Invisible Ray [//Láthatatlan sugár//], 1935)

King Kong (Ernest B. Schoedsack, Merian C. Cooper): A filmtörténet leghíresebb szörnyfilmje a végzetes szerelembe esett óriásgorilláról. Willis O’Brien trükkspecialista miniatűr modelleket, stoptrükköt és háttérvetítést ötvöző eljárásának halhatatlan remekműve.

Men must Fight (A férfi harcra született, Edgar Selwyn): Hollywood megjósolja a II. világháborút, amelyben európai csapatok koncentrált légitámadást indítatnak a Keleti Part ellen.

Der Tunnel (Az alagút, Kurt Bernhardt): Bernhard Kellerman népszerű regényének (1913) nagyköltségvetésű német feldolgozása a transzatlanti alagút megépüléséről.

Das Testament des Dr. Mabuse (Dr. Mabuse végrendelete, Fritz Lang): A Mabuse-széria második darabját Goebbels betiltatja Németországban.

 

1934

Gold (Arany, Karl Hartl): Az első atomreaktor megjelenése, amelynek feladata még csupán az aranycsinálás. Otto Hunt díszletterveiről a II. világháború után amerikai atomkutatók is elismerően nyilatkoztak.

Ein Unsichtbarer Geht Durch die Stadt, Die welt Ohne Maske és Der Herr der Welt (A láthatatlan ember a városban, A világ álarc nélkül, A világ ura, Harry Piel): Fritz Lang mellett az egyetlen korabeli német sci-fi rendező, Harry Piel elkészíti jövőbeli filmtrilógiáját.

 

1935

Le Golem (Gólem, Julien Duvivier): A franciák Gólem-filmje a német elődök legendákon alapuló meséje helyett Gustav Meyrink regényének filmadaptációja.

Gibel szenszaty (Érzés nélkül, Alekszander Andrejevszkij): Karel Capek 1920-as R.U.R. című regényének (amelyben megszületik a robot elnevezés, a cseh „munka” szóból) első megfilmesítése. Dr. Riple mechanikus munkásai immár érzelemmentes gépek, szemben a német expreszionista sci-fi szenvedélyes mesterséges lényeivel.

Kozmicsenszkij reisz (Kozmikus utazás, Vaszilij Zsuravljev): szovjet űrutazás-film, amelyben a Sztálin és Vorosilov névre keresztelt rakéták meghódítják a Holdat.

The Phantom Empire (Fantombirodalom, Otto Brower, B. Reeves Eason): népszerű sorozatfilm egy földalatti fejlett civilizációba tévedő cowboyról. A sci-fi és a western egymásra találása rövid divatot teremtett ebben az időszakban (Ghost Patrol [//Szellemjárőr//], 1936).

 

1936

Flash Gordon (Frederick Stephani): A kor legnépszerűbb kozmikus fantasy-sorozata Alex Raymond klasszikus képregényei alapján: az első jelentős comic strip-adaptáció a műfajban.

Things to Come (Mi lesz holnap?, William Cameron Menzies): Wells jövőregényének klasszikus adaptációja az emberiség történetét meséi el három állomásban (1940, 1970 és 2036). A máig legjelentősebb brit sci-fi létrejöttében alapvető szerepet játszottak a Korda fivérek, valamint a forgatókönyvet jegyző Bíró Lajos.

The Walking Dead (Az eleven halott, Michael Curtiz): A Warner Brothersnél divatba jönnek a gengszterfilmek történetsémáit sci-fi motívumokkal ötvöző B-filmek (ld. Dick Tracy-széria). Ez esetben a főhős egy kivégzése után életre keltett bűnöző, akiről kiderül, hogy mégsem ártatlanul ítélték halálra.

 

1937

Midnight Menace (Éjjeli veszedelem, Sinclair Hill): megindul a Nagy-Britanniát fenyegető újabb világháború lehetőségét kihasználó légiháború-filmek sorozata (Q Planes, 1937).

 

1938

The Gladiator (A gladiátor, Edward Sedgwick): Philip Wylie mutáns szuperemberről szóló sci-fi bestselleréből vígjáték készül, amelynek hőse ezúttal speciális szérumnak köszönhetően rendelkezik emberfeletti erővel. Az igazi Szuperember ez évben születik meg Jerome Siegel és Joseph Schuster képregénysorozatában, az Action Comics lapjain, majd pár hónappal később már rádiósorozat főhőse lesz.

Támadás a Marsról (Orson Welles): Wells Világok háborúja című regényének rádióadaptációjában Welles dokumentumdrámaként dolgozza fel az invázió eseményeit, ezáltal komoly pánikot kiváltva a lakosságban.

 

1939

Le Monde Tremblera (És reng a Föld, Richard Pottier): Francia sci-fi egy tudósról, aki feltalál egy berendezést, amely képes arra, hogy kiszámítsa minden ember halálának időpontját. Az első ismert tudományos-fantasztikus film, amely a számítógépet végzetes veszélyforrásként ábrázolja.

 

1940

Dr. Cyclops (Dr. Kükloposz, Ernest B. Schoedsack): Technicolor tudományos-fantasztikus film egy megszállott tudós által lekicsinyített emberek kalandjairól a perui dzsungelvilágban.

Weltraumshiff I startet: A korszak utolsó német sci-fije félbemaradt rövidfilm, mielőtt a náci kormány betiltotta az egész műfajt.

 

1941

Croisieres Siderales (André Szwoboda): A fénysebesség és az időutazás közti összefüggést szemléltető ikerparadoxon filmen: egy szerelmespár női tagja kéthetes űrutazásra megy, ám ezalatt a Földön huszonöt év telik el. Ezután a férfi is útnak indul, hogy megszűnjön a korkülönbség.

Tansztvennyij osztrov (A rejtelmes sziget, E. A. Penzlin): Jules Verne első szovjet adaptációja, a Rejtelmes szigetből.

Adventures of Captain Marvel (Marvel kapitány kalandjai, William Whitney, Johnny English): Megindulnak a comic bookokból ismert szuperhősök sorozatai (Batman, 1943; Captain Midnight [//Éjfél kapitány//], 1943; Captain America [//Amerika kapitány//], 1944).

 

1942

Superman (Max and David Fleischer): Animációs sorozat a Krypton bolygóról jött szuperhősről.

Ne le criez pas sur les toits (Jacques Daniel-Norman): A megszállt Franciaország egyetlen tudományos-fantasztikus játékfilmje Fernandel-vígjáték egy tudósról, aki benzinné képes alakítani a tengervizet.

Strange Holiday (Különös vakáció, Arch Oboler): Riasztó disztópia, amelynek színhelye a fasiszta rendőrállammá vált Egyesült Államok. A film bemutatását csak a II. világháború befejezése után engedélyezték.

Szíriusz (Hamza D. Ákos): Magyar kísérlet a western és a sci-fi egyes elemeinek a kombinációjára. Az őrült tudós és a híres kalandor egymásra találása.

 

1943

Frankenstein Meets the Wolfman (Frankenstein és a Farkasember, Roy William Neill): A fantasztikus filmekben kezdetét veszi az ún. „crossover” jelensége: a népszerű főhősök közös történetben szerepelnek (House of Frankenstein [//Frankenstein háza//], 1944; House of Dracula [//Drakula háza//], 1945).

 

1944

The Lady and the Monster (A hölgy és a szörny, George Sherman): Curt Siodmak Donovan agya című sci-fi-klasszikusának első adaptációja egy mesterségesen életben tartott agy gonosz bosszújáról gyilkosai ellen (Donovan’s Brain, 1953; Vengeance [//Bosszú//], 1962).

 

1945

The Purple Monster Strikes (A lila szörny lecsap, Spencer Gordon Bennet, Fred Brannon): A tizenöt részes Republic-filmsorozat az első a műfaj történetében, amely emberi alakba bújt földönkívüli lények inváziójáról szól.

 

1946

The Crimson Ghost (Bíborszellem, Fred Brannon, William Whitney): Republic-filmsorozat, középpontban a cyclotrode nevű fegyverrel, amely atomsugárzásával képes megbénítani valamennyi elektromos eszközt. Az atombomba ettől kezdve számtalan sorozatban kap szerepet különféle radioaktív szuperfegyverek képében.

 

1947

Superman (Spencer Gordon Bennet): A népszerű képregényhős első mozgóképes megjelenése egy tizenöt epizódos filmsorozatban.

 

1948

Krakatit (Otakar Vavra): A Karel Capek-mű cseh filmfeldolgozása a krakatit nevű szuperfegyverről a kalandos amerikai sorozatokkal szemben inkább az atombomba erkölcsi kérdésével foglalkozik. A rendező három évtizeddel később ismét megpróbálkozott a történettel (Cerne slunce, 1979).

Abbott and Costello Meet Frankenstein (Charles T. Barton): divatba jönnek a fantasztikus filmek paródiái. A komikus páros később találkozik a Láthatatlan Emberrel (1951) és Dr. Jekyll-lel is (1953), sőt ellátogatnak a Marsra is (1951)…

 

1949

A Connecticut Yankee (Tay Garnett): Mark Twain időutazás-meséje ezúttal bohém Bing Cosby-musical.

The Perfect Woman (Tökéletes nő, Bernanrd Knowles): romantikus vígjáték egy tudós unokahúgáról, aki robotnak adja ki magát. A film előre jelzi a váltást, amely során a Frankenstein-szörnyek helyét átveszik a gépemberek Hollywoodban.

 

1950

Destination Moon (Irány a Hold, George Pal): Robert Heinlein Rocketship Galileo című regényéből elkészül az első, űrutazásról szóló tudományos-fantasztikus film Hollywoodban. Szemben az ugyanebben az évben készült Rocketship X-M-mel, Pal filmje szakít a korábbi űropera-hagyományokkal a dokumentumszerű ábrázolásmód kedvéért. Webster Philips sminkmester speciális eszköze révén először látható a nagyfokú gyorsulás hatása az emberi arcon.

The Flying Saucer (Repülő csészealj, Mikel Conrad): A repülő csészealjak és az orosz fenyegetettség első konkrét összekapcsolása egy titkos ügynök történetében, aki felveszi a harcot a kommunista kémekkel egy földi tudós által kifejlesztett újfajta űrjármű birtoklásáért.

Garou-Garou, le passe muraille (Jean Boyer): Marcel Aymé regényének adaptációjában a Bourvil által alakított főhős képes átsétálni a falakon és bolondot csinál a hatóságokból. A német remake: Ein Mann Geht Durch die Wand (1959).

 

1951

Captain Video (Spencer Gordon Bennett, Wallace A. Grissel): Az ötvenkét epizódból álló űropera az első (és ebben a formátumban az utolsó) amerikai mozisorozat a műfaj történetében, amely egy tévésorozat alapján készült. A későbbi példák, mint a Star Trek, a mozikba már önálló nagyjátékfilmek formájában jutottak el.

The Day the Earth Stood Still (Amikor megállt a Föld, Robert Wise): Az amerikai mozivásznakon megjelennek az idegenek, eleinte még békés szándékkal, miként Klaatu és robotszolgája, Gort. A Krisztus-párhuzamokban bővelkedő mese (lásd még E. T., Starman) Harry Bates Farewell to the Master című novellájából készült.

The Thing from Another World (Dolog, Christian Nyby – Howard Hawks): John W. Campbell Who Goes there című kisregényének feldolgozásával elindul az amerikai inváziós sci-fik hulláma, elsőként egy Antarktisz jegéből kiolvasztott gyilkos növényi életformával (zárómondata: „Figyeld az eget, Amerika!”). A sort később falánk protoplazmák folytatják (Blob, Massza, 1958, Brain Eaters, Agyfalók, 1958).

Cisaruv Pekar (Martin Fric): cseh vígjáték-verzió a klasszikus Gólem-történetre, amelyben az agyagóriás a nukleáris energia szimbóluma: rossz kezekben fegyver, jó kezekben pék, aki az egész országot ellátja kenyérrel.

Five (Arch Oboler): A trashfilm és a sci-fi egyik korai érintkezési pontját jelentő film a posztapokaliptikus tematika nyitódarabja: öt amerikai harcol a túlélésért a nukleáris holocaust után. A korszak fontosabb hasonszőrű művei közé tartozik a Captive Women (1952), The World, the Flesh and the Devil (1959), The Last Woman on the Earth (1960).

Lost Continent (Elveszett kontinens, Samuel Newfield): A dinoszauruszok és az űrrakéták első randevúja.

When Worlds Collide (Világok összeütközése, Rudoph Mate): A korszak leghíresebb katasztrófa-sci-fijében a Föld összeütközik a Bellus csillaggal, majd a maroknyi (lottósorsolással kiválasztott) túlélő új hazát talál a Zyra bolygón.

 

1952

Monkey Business (Howard Hawks): A némafilm idején divatos fiatalság-szérum témájának legismertebb hangos feldolgozása lendületes screwball-comedy egy tudósházaspár és egy csinos titkárnő szerelmi háromszögéről (utóbbi szerepében Marilyn Monroe-val).

 

1953

The Beast from 20 000 Fathoms (Pánik New Yorkban, Eugéne Lourié): A prehistorikus óriásszörnyek divatját elindító katasztrófa-sci-fi Ray Bradbury Fog Horn című novellájának alapján készült: az északi sarkkör alatt alvó dinoszauruszt egy atomrobbantás ébreszti fel évezredes álmából. A film speciális effektjeit a korszak legnagyobb trükkspecialistájaként ismert Ray Harryhausen készítette (It Came from Beneath the Sea [//Mélytengeri szörnyeteg//], 1955, Behemoth, 1959, Gorgo, 1961).

Four-Sided Triangle (Négyoldalú háromszög, Terence Fisher): A brit Hammer-stúdió klasszikus rémfilmjeit indító Fisher korai próbálkozása a tiszta tudományos-fantasztikummal: tudóshőse találmánya segítségével képes megduplázni az embereket, ám a hűtlen barátnőjéből készült klón ugyancsak beleszeret a másik férfiba. Fisher másik műve, a Spaceways (1953) ugyancsak Paul Tabori forgatókönyvéből készült.

It Came from Outer Space (A világűrből érkezett, Jack Arnold): A sci-fi korabeli legjelentősebb rendezőjének számító Arnold bemutatkozása az inváziós filmek új hullámát indítja el, amelyben az idegenek nyílt támadás helyett beszivárgással próbálják meg meghódítani a Földet. A film három dimenzióban készült (ld. The Maze, 1953; Gog, 1954). A téma első színes feldolgozása ugyanebben az évben készült: Invasion from Mars (William Cameron Menzies).

Robot Monster (Phil Tucker): A trash-sci-fik egyik legjelesebb kultuszdarabja a majomjelmezbe és búvársisakba bújtatott földönkívüli robotszörnyről, aki az idegen invázió utolsó túlélőit jelentő emberpárra vadászik.

Szjerjebrisztraja pil (Ezüstpor, Abram Room): A hidegháborús sci-fik szovjet példája egy radioaktív porral kísérletező korrupt amerikai tudósról.

War of the World (Világok háborúja, George Pal): Az inváziós katasztrófafilmek legismertebb alkotása, H. G. Wells klasszikus regénye alapján. Szemben a beszivárgás témájával és a magányos támadó történetével, a tömeges invázió a korszakban csupán egyetlen alkalommal kerül elő a későbbiekben, az Earth vs. the Flying Saucers (1956) című filmben.

The Lost Planet (Az elveszett bolygó, Spencer Gordon Bennet): Az utolsó sci-fi mozisorozat az Egyesült Államokban.

 

1954

The Creature from the Black Lagoon (A fekete lagúna szörnye, Jack Arnold): A klasszikus Universal rémfilmek egyetlen életképes utóda a modern sci-fi kontextusába ágyazva, középpontban egy kutatócsoporttal, ami egy rejtélyes halemberrel találkozik az Amazonas dzsungelében. A film két sikeres folytatást ért meg (Revenge of the Creature, 1955; The Creature Walks Among Us, 1956)

Gojira (Inoshiro Honda): A Sárkány-szigeteken végrehajtott atomrobbanástól felébredt őshüllő elsőként tapossa szét Tokiót, útjára indítva a kaiju-eiga névre hallgató japán szörny-sci-fik áradatát (Gigantis, 1955; Rodan, 1956; Varan, 1958; Mothra, 1961; Ghidora, 1965). Az amerikai verzió a Hollywoodban hozzáforgatott jelenetek következtében tizenhét perccel hosszabb az eredetinél.

The Snow Creature (W. Lee Wilder): A havasi ember első felbukkanása a műfajban. A figura későbbi rövidéletű népszerűségét az Abominable Snowman (1957) című brit horror/sci-finek köszönheti.

The Stranger from Venus (Burt Balaban): idegen fajok közötti love story, amelyben a Vénuszról jött idegen és a földi lány romantikus kapcsolata melodrámákba illő tragikus véget ér, ám a Föld megmenekül az inváziótól.

Them! (Gordon Douglas): Az inváziós sci-fik óriásrovar-típusát elindító klasszikus egy radioaktív sugárzástól hatalmasra nőtt hangya-kolónia megfékezéséről. A Warner azévi legnagyobb bevételét produkáló filmet hamarosan követték az egyéb mutáns ízeltlábúak a vásznon, köztük pókok (Tarantula, 1955), sáskák (Deadly Mantis, 1957), skorpiók (Black Scorpion, 1959), rákok (Attack of the Crab Monsters, 1956), szöcskék (The Beginning of the End, 1957).

 

1955

Cesta do praveku (Utazás az ősvilágba, Karel Zeman): A legnagyobb cseh trükkspecialista bábokat és élőszereplőket szerepeltető kalandfilmje négy kisfiúról, akik egy föld alatti ősvilágra találnak, ahol még dinoszauroszok élnek. Zeman a későbbiekben elsősorban Verne-adaptációiról válik világszerte ismerté (Vynalez Zkazy, 1958; Na Komete, 1970)

Kiss Me Deadly (Csókolj halálosan, Robert Aldrich): sci-fi és klasszikus film noir egyetlen műfajkeveréke egy aktatáskába rejtett radioaktív tömegpusztító fegyverért folyó hajszáról, amely kudarccal végződik és bekövetkezik a nukleáris apokalipszis.

The Quatermass Xperiment (A Quatermass kísérlet, Val Guest): A brit sci-fi-hullámot elindító Hammer-film egy űrben megfertőződött asztronautáról, aki visszatérése után szörnyeteggé mutálódik (a film az egy-két évvel korábbi tévésorozat játékfilm-verziója). A stilizáltabb amerikai darabokhoz képest akár realistának is tekinthető trend jelentősebb darabjai a későbbiekben: X the Unknown (1956), Fiend without the Face (1957).

 

1956

1984 (Michael Anderson): George Orwell disztópiájának első filmfeldolgozása brit tévésorozat keretében.

Bride of the Monster (Szörny menyasszonya, Ed Wood): A trashfilm legnagyobb szerzőlegendájának első tudományos-fantasztikus műve egy emigráns magyar tudósról (Lugosi Béla), aki őserdei laboratóriumában radioaktív kísérleteket végez. Wood fő műve, a Plan 9 from Outer Space (a halottakat zombihadsereggé változtató földönkívüliek támadásáról) a Minden idők legrosszabb filmje cím büszke birtokosa az Egyesült Államokban.

Forbidden Planet (A tiltott bolygó, Fred M. Wilcox): Shakespeare Viharjának űrbe helyezett kalandfilm-verziója (Ariel szerepében Robby-val, a barátságos robottal) az évtized legismertebb és legjelentősebb darabja a műfajban.

Invasion of the Body Snachers (A testrablók támadása, Don Siegel): A beszivárgós sci-fik örök klasszikusa Jack Finney azonos című regényéből: egy amerikai kisváros lakói egymás után az űrből jött növénylények áldozataivá válnak, amik tökéletes, ám érzelemmentes másolatokkal helyettesítik őket. A későbbi remake-ek ugyanazon a címen 1978-ban, majd 1992-ben készülnek el, és a műfaj legkiemelkedőbb újra-filmjeinek számítnak.

El ladron de cadaveres (Fernando Mendez): A mexikói horror/scifik atyjának számító rendező legjelentősebb műve, amelyben az agyátültetéssel kísérletező tudós sémája a helyi birkózófilmek eszköztárával ötvöződik.

Not of This Earth (Nem evilági, Roger Corman): A Corman-féle AIP független stúdió legjobb sci-fije egy földönkívüliről, aki emberi alakban földi vért gyűjt népe számára.

 

1957

Chikyu Boeigun (Inoshiro Honda): japán inváziós sci-fi, amelyben a földönkívüliek földi nőkre vadásznak, hogy közreműködésükkel megmentsék fajukat a kipusztulástól.

The Curse of Frankenstein (Frankenstein átka, Terence Fisher): A brit Hammer-stúdió megindítja a gótikus rémfilm reneszánszát, Mary Shelley regényének máig legjobb adaptációjával.

The Incredible Shrinking Man (A hihetetlenül zsugorodó ember, Jack Arnold): megindul a méretváltozásos sci-fik legnagyobb hulláma. Richard Matheson forgatókönyve egy radioaktív sugárzástól néhány milliméteresre zsugorodó férfi kalandjairól szól a hétköznapi világban (a történet francia paródiája az Un amour de poche, 1957, rémfilm-változata az Attack of the Puppet People, 1958). A későbbi példák szívesebben foglalkoznak óriás főhősökkel: Amazing Colossal Man (1957), Cyclops (1957), Attack of the 50 Foot Woman (1958). Az ugyancsak 1957-ben készült Kronos űrből jött harmincméteres gépembere a japán óriásrobot-sztorik egyik előfutára.

 

1958

Bijo to ekitai ningen (Inoshiro Honda): szürreális japán sci-fi egy rádioaktív anyagról, ami cseppfolyósítja az embereket. A film sikere elindítja a Toho stúdió transzformációs filmjeit, köztük a Gas ningen daiichigo-val (1960), amelynek címszereplője gázneművé tud válni, és a teleportálni képes hősről szóló Dengo ningen-nel (1959).

The Fly (A légy, Kurt Neumann): George Langelaan novellájának filmváltozatában egy teleportációs készülékkel kísérletező tudós baleset folytán légyemberré mutálódik. Remake: Fly (A légy, David Cronenberg, 1984).

War of the Satellites (Roger Corman): A szovjetek sikeres szputnyik-kísérletét követően az Egyesült Államokban elszaporodnak a gyilkos fegyverekkel felszerelt műholdakról szóló B-filmek (The Flame Barrier).

 

1959

Nyebo szovjet (Szovjet égbolt, Akeszander Kozir-Mihail Karjukov): Az orosz űrsikerek megindítják az űrutazásról szóló tudományos fantasztikus filmek divatját: két szovjet űrhajó tart a Hold, illetve a Mars felé.

On the Beach (A parton, Stanley Kramer): Nevil Shute ismert regényének filmadaptációjában egy amerikai tengeralattjáró túlélők után kutat egy globális nukleáris holocaust után. A film sikere megalapozta a tudományos-fantasztikum jövőjét a hollywoodi A-kategóriában.

Les yeux sans visage (Szemek arc nélkül, Georges Franju): Európában új lendületet kap a horrorfilm, elsőként a megszállott tudósok irreális szervátültetési kísérleteiről szóló darabokkal. A francia Franju filmjében őrült sebész próbál új arcot találni eltorzult lánya számára, akárcsak a spanyol Jesus Franco karrierjét elindító Gritos in la noche esetében. A német példákban inkább a szív- (Das Letze Geheimnis, Falk Harnack), illetve fejátültetés dominál (Die Nackte und der Satan, Victor Trivas).

 

1960

Invasion of the Animal People (Virgil Vogel): svéd szörnyfilm egy Lappföldön garázdálkodó kőkorszaki monstrumról és a földönkívüli látogatókról.

The Little Shop of Horror (Rémségek kicsiny boltja, Roger Corman): Az AIP stúdió legbizarrabb műfaj-kavalkádja egy emberevő virágról szóló sci-fi/horror/musical/komédia.

Neutron el mascaredo negro (Federico Curiel): megindul a mexikói maszkos birkózófilmek és a fantasztikum közös kalandja: a verhetetlen Neutron szembeszáll a megszállott tudósokkal és robotkatonáikkal. A trilógia további darabjai: Neutron contra el Dr. Caronte (1960) és Los Automatas de la muerte (1960). A műfaj legnagyobb sztárja, Santó, az Ezüstmaszkos egy évvel később kerül szembe először a természetfeletti erőivel (Santo contra el Cerebro Diabolico, 1961).

Rat (Velko Bulajic): Jugoszláv nukleáris holokauszt-film Cesare Zavattini forgatókönyvéből.

Der Schweigende Stern (Kurt Maetzig): lengyel-keletnémet űrfilm Stanislav Lem Asztronauta című művéből, középpontban egy Vénusz-expedícióval.

Space Men (Antonio Margheriti): megindul a kisköltségvetésű, ám látványos olasz sci-fik hulláma, középpontban Margheriti gazdag életművével (Il pianeta degli uomini spenti, 1961; I diavolo della spazio, 1965; I criminali della Galassia, 1965).

Die Tausend Augen des Dr. Mabuse (Dr. Mabuse ezer szeme, Fritz Lang): Lang hazatérve Németországba, elkészíti Mabuse trilógiája utolsó darabját egy televíziós kamerák és monitorok által globális ellenőrzést gyakorló szuperbűnözőről. A film számtalan nem hivatalos folytatást eredményezett a hatvanas évek nyitányán (Im Stahlnez des Dr. Mabuse, 1961; Die Unsichtbaren Krallen des Dr. Mabuse, 1961; Das Testament des Dr. Mabuse, 1963).

The Time Machine (Az időgép, George Pal): H. G. Wells időutazás-regényének adaptációja Oscar-díjat nyer speciális effektusaiért.

Village of the Damned (Wolf Rilla): John Wydham The Midwich Cuckoos című regényének filmváltozatában földönkívüliek teherbe ejtik egy kisváros női lakosságát, hogy a megszületendő gyermekek különleges képességeik segítségével meghódítsák a Földet.

 

1961

The Day the Earth Caught Fire (Val Guest): dokumentarista stílusú katasztrófa-scifi Nagy-Britanniából, Les Bowie különleges trükkarzenáljával.

Absent Minded Professor (Szórakozott professzor, Robert Stevenson): Egy látványos Verne-adaptáció után a Disney stúdió elkezdi a gyermekközönséget megcélzó sci-fi-vígjátékait: szórakozott professzor-hősük antigravitációs anyagával okoz felfordulást a kisvárosban. A későbbi sikerekben szerepel gondolatolvasó gép (Misadventures of Merlin Jones, 1963), komputeragyú egyetemista (The Computer Wore Tennis Shoes, 1969) és önálló akarattal rendelkező Volkswagen (Herbie).

Cselovek amfibia (A kétéltű ember, Vlagyimir Csebotarev): Szovjetunió válasza a Creature from the Black Lagoon-ra Alekszander Beljajev regényéből: kétéltű ember szerelmes lesz egy szárazföldi lányba és keresésére indul a kegyetlen nagyvilágban.

Muz z prvniho stoleti (Oldrich Lipsky): A műfajparódiáiról ismert cseh rendező első kirándulása a sci-fi territóriumában: egy kárpitos véletlen folytán kísérleti űrrakéta utasa lesz, és ötszáz év múlva visszatér egy idegen lény társaságában a Földre. Lipsky későbbi próbálkozásai a műfajjal: a Zabil jsem Eisnsteina, panove (1970) egy posztapokaliptikus jövőből visszautazó tudóscsoportról szól, akik végezni akarnak Einsteinnel és az Adele jeste nevecerela (1978), egy Nick Carter-paródia, emberevő növénnyel.

 

1962

La Jetée (Kifutópálya, Chris Marker): kizárólag állóképekből összeállított sci-fi-rövidfilm a posztapokaliptikus Párizsból időutazásokra induló kísérleti alanyról. Remake: Twelve Monkeys (12 majom, 1995).

Creation of the Humanoids (Wesley E. Barry): maga korában szokatlannak számító történet az emberi bánásmódra vágyó androidokról, akik a III. világháború után az emberiség túlélést biztosítják.

Planeta Burg (Pavel Klusancev): A leglátványosabb szovjet sci-fi egy Vénusz-utazásról szól, amelynek során Mása kapitány és legénysége megbirkózik a viharos bolygó veszélyes flórájával és faunájával. A sikeres képlet a Mars-utazásról szóló Meszto nasztresu (1961) filmjében ismétlődik meg.

Wielka wielksza najwielksza (Anna Sokolowska): Az első lengyel sci-fi-hangosfilm három önálló történetből áll, amelyből az utolsó egy kisfiú kalandjait meséli el az atomháború utáni Vega bolygón.

 

1963

Birds (Madarak, Alfred Hitchcock): Az első katasztrófafilm, amelyben megvadult állatok jelentik a természeti csapást (Day of the Animals, 1977). A hetvenes évektől a klasszikus óriásrovarok szerepét átveszi a „természet bosszúja” tematika: többek között békák (Frogs, 1972), nyulak (Night of the Lepus, 1973), kutyák (Dogs, 1976), halak (Piranha, 1978).

Day of the Triffids (A triffidek napja, Steve Székely): A John Wydham regényéből készült brit inváziós filmben földönkívüli növények igázzák le a kozmikus sugárzástól megvakult emberiséget.

X – The Man with the X-ray Eyes (A röntgenszemű férfi, Roger Corman): megindul a science-fiction és a pszichedelikus drogok közti kapcsolat mozgóképes kiaknázása. Corman hőse egy megszállott tudós, aki kísérletei eredményeképpen különleges látásra tesz szert, ám a folyamat bűnözővé változtatja. A japán Matango főszereplői színes gombákra bukkannak egy lakatlan szigeten, amelynek fogyasztása víziókat idéz elő bennük és lassanként gombákká változtatja őket.

 

1964

Kiss Me Quick (Csókolj gyorsan, Russ Meyer): A nudie-filmek királya elkészíti az első sci-fi-szexfilmet, főszerepben a földi nők után kutató földönkívülivel és a szexrobotokat gyártó Dr. Breedlove-val.

L’ultimo uomo della Terra (Az utolsó ember a földön, Ubalda Ragona, Sidney Salkow): Richard Matheson I am Legend című regényében elsőként köti össze a természetfeletti vámpírtörténeteket tudományos magyarázattal: különleges vírus mutálja vérszomjas szörnyekké a földi embereket, egyetlen ember kivételével, aki megpróbál magyarázatot és ellenszert találni. Későbbi feldolgozás: The Omega Man (1971).

Dr. Strangelove (Stanley Kubrick, 1964) és Fail Safe (Sidney Lumet, 1964): A nukleáris háború lehetőségének két legismertebb feldolgozása egy időre esik a kubai rakétaválsággal és következményeivel, amelyekkel kezdetét veszi a hidegháború enyhülése.

 

1965

Alphaville (Jean-Luc Godard): A nouvelle vague első science-fiction nagyjátékfilmjében intergalaktikus titkosügynök nyomoz a megszállott tudós után a jövőbeli Alphaville-ben. Francois Truffaut próbálkozása, a 451 Fahrenheit (1966) hagyományosabb műfajdarab: Ray Bradbury regényéből készült disztópiájában a könyvégetéssel megbízott tűzőrök egyike szembefordul a hatalommal.

La decima vittima (A tizedik áldozat, Elio Petri): Robert Sheckley népszerű történetének első filmadaptációja a túlnépesedett jövőben tévékamerák előtt folytatott embervadász-showról. Az ötlet későbbi feldolgozásai: The Running Man (A menekülő ember, 1987), Series 7 (2001).

Sins of the Fleshapoids (Mike Kuchar): Az experimentális film és a trash metszetébe helyezhető low-budget jövőfilm a képregények stilizált látványvilágával és szövegbuborékjaival.

Terrore nello spazio (Mario Bava): Az európai gótikus horror nagymesterének tartott Bava hatvanas években készült sci-fi-munkáinak legjobbja a testrabló idegen ötletének pszichedelikus látványvilággal megvalósított verziója

The War Game (Háborús játékok, Peter Watkins): A brit dokumentarista sci-fik leghírhedtebb darabja egy angol kisváros elleni fiktív atomcsapást mesél el dokumentumfilm-formában.

 

1966

Fantastic Voyage (Fantasztikus utazás, Richard Fleischer): utazás az emberi test mikrokozmoszába: miniatürizált tudóscsoport utazik speciális tengeralattjárón egy emberi testben, hogy megsemmisítsenek egy végzetes daganatot.

Seconds (Másolatok, John Frankenheimer): A korszak népszerű hollywoodi paranoia-filmjeit fantasztikummal színesítő filmben a főszereplő elöregedett testét fiatalabbra cseréli, hogy új életet kezdjen.

Daikaiju Gamera (Noriyiku Yuasai): A japán Daiei stúdió elindítja Gojira legnagyobb riválisának sikersorozatát: Gamera, a rádioaktív óriásteknős, születése óta számtalan filmben kapott főszerepet.

 

1967

Barbarella (Roger Vadim): Jean-Claude Forest népszerű munkája alapján elkészül az első képregény-adaptáció a műfaj európai történetében: csinos intergalaktikus ügynöknő csillagközi kalandjai során szexuális tapasztalatokkal is gazdagodik. A sort Mario Bava Diabolik-filmje és más olasz képregény-filmek követik.

Je t’aime, je t’aime (Szeretlek, szeretlek, Alain Resnais): Időutazás-történet a francia újhullám bal partjáról.

La veganza del sexo (A nemek bosszúja, Emilio Viyero): A biohorror előfutáraként ismert argentin sci-fi hőse egy szexőrült tudós, aki elrabolt embereken kísérletezik afrodiziákum-készítményeivel.

Wangmagwi (Hyukjin Kwon): Az első koreai sci-fi földönkívüli variáció a japán szörnyfilmekre: űrből jött óriáshüllő rászabadul Szöul középületeire. Az ugyanebben az évben készült Yongkari címszereplője, Korea válasza Godzillára: japán elődjéhez hasonlóan egy nukleáris robbantás szabadítja el, ám a vörös Kína felől támad.

Evo zavut Robert (Robertnek hívják, Ilja Olsvanger): Szovjet robotfilm, amelynek mechanikus címszereplője önállósodik és megpróbálja megtalálni saját életének értelmét az emberek társadalmában, megelőlegezve az invidualista mesterséges intelligenciák feltűnését a szubzsánerben (2001: A Space Odyssey [//2001: Űrodüsszeia//], 1968; Android, 1982; Blade Runner [//Szárnyas fejvadász//]; 1982)

 

1968

2001: A Space Odyssey (2001: Űrodüsszeia, Stanley Kubrick): A tudományos-fantasztikum legnagyobb kultuszfilmje Kubrick és a brit Arthur C. Clarke együttműködéséből született: két űrhajós és egy szuperszámítógép útnak indul a Jupiter felé, hogy megtalálják az emberi civilizációt útjára indító idegen beavatkozás végső bizonyítékát, a komputer azonban félúton a használói ellen fordul. Az emberrel szembeforduló mesterséges intelligenciák sorát a későbbiekben olyan filmek folytatják, mint a Forbin Project – Colossus (1969), Demon Seed (1977). A film folytatása 2010 címen 1984-ben készül el.

Planet of the Apes (Majmok bolygója, Franklin J. Schaffer): Az évtized legsikeresebb hollywoodi sci-fije a francia Pierre Boulle regényéből készült disztópia, amelyben értelmes majmok uralkodnak az ösztönszintre süllyedt emberiség felett (ld. Time Machine). A filmhez négy folytatás készült az elkövetkező öt évben, majd egy népszerű tévésorozat.

Night of the Living Dead (Az eleven holtak éjszakája, George A. Romero): A modern horrorfilm atyjának tekintett amerikai független produkció élőhalottai a klasszikus zombifilmekkel ellentétben nem vudu-varázslat, hanem különleges radioaktív sugárzás hatására támadnak fel a sírjukból, amely egy kudarcot valló Vénusz-expedíció eredménye. A film két folytatást (Dawn of the Dead, 1979; Day of Dead, 1985) és több tucat másolatot (Zombi 2, 1979) eredményezett.

 

1969

Cleopatra (Osamu Tezuka): A japán filmgyártás második egészestés rajzfilmje sci-fi-elemeket felvonultató kalandtörténet időutazásokkal és vérszomjas földönkívüliekkel.

Az idő ablakai (Fejér Tamás): Az első magyar sci-fi a szocializmusban: Kuczka Péter történetében öt hibernált alany a távoli jövőben ébred fel egy világméretű háború után.

Erinnerungen an die Zukunft (Az istenek szekere, Harald Reinl): A 2001 hatására viharos gyorsasággal elterjedő dokumentumfilmek úttörője, amelyek az emberi evolúció földönkívüli eredetét kívánták bebizonyítani. Ez éppen Erich von Daeniken elméletei alapján.

Gladiatorarena (Peter Watkins): A futurisztikus sportfilmek divatját megelőlegező brit játékfilm középpontjában véres gladiátorjáték áll, amellyel a jövő kormányai rendezik nemzetközi konfliktusaikat.

Ruusujen aika (A rózsák ideje, Risto Jarva): Az első ismert finn sci-fi, a helyi újhullám vezéralakjától. Főhőse egy XXI. században élő történész, aki filmösszeállítást készít egy 1976-os öngyilkossági esetről.

 

1970

The Andromeda Strain (Az Androméda-törzs, Robert Wise): A Michael Crichton regényéből készült dokumentarista filmadaptáció idegen lénye halálos vírus. A láthatatlan mikroorganizmusok átveszik a külső fenyegető erő szerepét a science-fiction inváziós filmjeiben: a Gas-s-s-s (1970) meséjében ismeretlen ideggáz pusztítja el a Föld népességének huszonöt év feletti hányadát, a No Blade of Grass (Egyetlen fűszál se…, 1970) földönkívüli vírusa a teljes növénytakaró elpusztításával vet véget az emberi civilizációnak, a Crazies-ben (Tébolyultak, 1973) tébolyt okozó baktériumfegyver szabadul rá egy amerikai kisvárosra.

Der Grosse Verhau (A nagy felfordulás, Alexander Kluge): A 2034-ben játszódó német disztópia egy kereskedelmi óriáscégek által uralt világ tablóját mutatja be: a műfaj társadalombíráló irányzatának legerősebb darabja Nyugat-Európában Németországból kerülnek ki, ld. a Heimat-filmek hagyományait kifordító Ich Liebe Dich, Ich Toete Dich (1971) jövőfilmjét vagy a Traumstadt (1973) fogyasztói társadalomról szóló rémálmát.

THX 1138 (George Lucas): Steril fogyasztói disztópia a Szép új világ mintájára a Star Wars későbbi rendezőjétől. A téma későbbi ismert feldolgozása: Logan’s Run (1976).

 

1971

A Clockwork Orange (Gépnarancs/Mechanikus narancs, Stanley Kubrick): A fogyasztói társadalom elembertelenítő hatásáról szóló szociokritikus sci-fik leghíresebb darabja Anthony Burgess botrányregénye alapján: a közeli jövőben egy ultraerőszakos fiatalkorú bűnöző börtönbe kerülése után viselkedés-módosító kezelés kísérleti alanya lesz.

Silent Running (Néma rohanás, Douglas Trumbull): A 2001 trükkmesterének önálló rendezése az ember és a technológia kapcsolatáról a közeli jövőben: egy mesterséges űrállomás édenkertjét gondozó asztronauta megtagadja a jármű megsemmisítéséről szóló parancsot, és útnak indul vele, hogy új bolygót találjon a nukláris apokalipszistől sújtott Föld helyett.

 

1972

Solaris (Andrej Tarkovszkij): A szovjet sci-fi válasza a 2001-re: Stanislav Lem regényének adaptációja egy bolygóról szól, amely képes emberi formában materializálni látogatóinak legbelsőbb vágyait, traumáit.

Slaughterhouse 5 (Az ötös számú vágóhíd, George Roy Hill) a Kurt Vonnegut regényéből készült sci-fi-szatíra hőse egy távoli bolygó állatkertjében élő emberi mintapéldány, aki visszaemlékezik földi életére.

 

1973

Nippon Chiubutsu (Shiro Moritani): megindul a japán katasztrófafilmek sorozata, amelyekben rendszerint az egész ország elpusztul a rászabadult természeti csapások folytán.

La planete sauvage (A vad bolygó, René Laloux): A francia sci-fi-rajzfilmek legkiemelkedőbb darabja egy idegen bolygón játszódik, amelynek hatalmas termetű lakói háziállatokként tartják az emberi asztronauták leszármazottjait. Laloux későbbi munkái közé tartozik a magyar koprodukcióban készült Az idő urai (1982).

Sleeper (Hétalvó, Woody Allen): Az amerikai sci-fi-paródiák új hullámát Allen disztópiája indítja: egy jövőben dehibernált kisember kalandjairól szól a totalitáriánus Amerikában. A trend ismertebb példája: a 2001 paródiájaként is tekinthető Dark Star (1974).

Soylent Green (Zöld szója, Richard Fleischer): Egyedülállóan sötét vízió a túlnépesedett Egyesült Államokról, ahol az elsődleges táplálékforrást jelentő szintetikus ételeket az elhalálozott lakosságból készítik.

Westworld (Feltámad a Vadnyugat, Michael Crichton): A jövő tematikus vidámparkjaiban androidok segítik az emberek kikapcsolódását, mígnem egy üzemzavar folytán a turisták ellen fordulnak.

Zardoz (John Boorman): A klasszikus science-fiction műfaji dekonstrukciójának legismertebb példáját jelentő jövőfilmben egy barbár embervadász bekerül a halhatatlanok izolált édenkertjébe. Hasonló formai kísérlet Robert Altman nukleáris jégkorszakába helyezett Quintettje (1979), valamint Lars von Trier bemutatkozása, a Forbrydelsens Element (A bűn mélysége, 1984).

 

1974

Flesh Gordon (Michael Benveniste): A keményebb szexfilmek első jelentős találkozása a sci-fivel: a szuperhím hős falloszűrhajóján járja a kozmoszt, hogy szembeszálljon a gonosz Wanggal és szexlézersugarával. Későbbi sexploitation sikerek: a Rollerballst átdolgozó Rollerbabies (1975), illetve a Star Wars musical-paródiájának tekinthető Cinderella 2000 (1976).

The Parasite Murders (Parazita gyilkosságok, David Cronenberg): A bio-horror mesterének első filmjében az inváziós filmek rovarhőseinek helyét szexuális tébolyt okozó puhatestű paraziták veszik át, amelyek egy félresikerült biológia kísérlet eredményei. A későbbi Cronenberg-darabokban – Rabid (Őrjöngő, 1977) és Brood (Porontyok, 1979) – a borzalom már a főhős(nő)k belsejéből támad a külvilágra.

The Stepford Wives (A stepfordi asszonyok, Bryan Forbes) az Ira Levin regényéből készült kertvárosi rémálomban a férjek mechanikus hasonmásokra cserélik le feleségeiket.

 

1975

Rollerball (Norman Jewison): A futurisztikus sportfilmek leghíresebb darabjában a jövő óriáscégei véres arénasport segítségével próbálják kontrolálni a lakosságot. Hasonló célt szolgálnak a Death Race 2000 (1975) gyilkos autóversenyei, amelyben az időeredmények mellett az elgázolt emberek száma határozza meg a helyezéseket, s a Deathsport (1978) motorbiciklis gladiátorküzdelmei.

Rocky Horror Picture Show (Jim Sharman): minden idők leghíresebb sci-fi-musicalje a klasszikus inváziós sci-fik és Frankenstein-filmek paródiája.

The Ultimate Warrior (Az utolsó harcos, Robert Clouse): A Bruce Lee amerikai rendezőjeként ismert Clouse elkészíti az első science fiction kung-fu filmet egy jövőbeli harcosról, aki szembefordul a posztapokaliptikus Amerika barbár utcai bűnözőivel.

 

1976

Dr. Black, Mr. Hyde (William Crain): Elkészülnek a blaxpoitation filmek első sci-fi munkái, amelyek rendszerint ismert klasszikusok fekete szereplős remake-jei. Az első jelentős fekete fantasztikus film az Egyesült Államokban, amely eredeti forgatókönyvből készült, John Sayles Brother from Another Planet című műve (Testvér egy idegen bolygóról, 1984).

The Man Who Fell to Earth (A Földre pottyant férfi, Nicholas Roeg): költői sci-fi egy Földre látogató idegenről.

Squirm (Jeff Lieberman): A biohorror és a természeti katasztrófafilmek szerencsés találkozása a Földön elszabaduló emberevő férgek támadásáról. Lieberman egy évvel későbbi független produkciójában, a kultikus Blue Sunshine-ban (Kék napfény, 1977) a hatvanas évek pszichedelikus trendjét ötvözi a thriller sajátosságaival.

 

1977

Close Encounters of the Third Kind (Harmadik típusú találkozások, Steven Spielberg): A jóindulatú földönkívüliek témáját revitalizáló nagyköltségvetésű sci-fi a korábbi inváziós filmek paranoiáját a New Age ezoterikus optimizmusával cseréli fel.

Star Wars (Csillagok háborúja, George Lucas): A harmincas évek fantasy-mozisorozatainak hagyományait felélesztő űropera globális anyagi sikerével (amelyet többek között az egyedülálló speciális effektusoknak és az okosan felépített merchandising-stratégiának köszönhet) megalapozta a műfaj népszerűségét Hollywoodban. A széria folytatásai: The Empire Strikes Back (A Birodalom visszavág, 1980), The Return of the Jedi (A Jedi visszatér, 1983), majd a trilógia előzményeit elmesélő The Phantom Menace (Baljós árnyak, 1999) és a The Attack of the Clones (A klónok támadása, 2001).

Wizards (Mágusok, Ralph Bakshi): Egészestés underground rajzfilm a posztnukleáris jövőről, a Gyűrűk ura rajzfilm-változatának készítőjétől. Az angolszász underground képregények a következő évtizedben válnak népszerű alapanyaggá a sci-fi-rajzfilmek számára (Heavy Metal, 1980; When the Wind Blows [//Ha feltámad a szél//], 1986).

 

1978

Fury (Őrjöngés, Brian de Palma): Az egymás ellen harcoló telepatikus szuperemberek története megalapozza a felrobbanó fejek divatját (David Cronenberg: Scanners [//Agyfürkészők//], 1980).

Superman (Richard Donner): A hollywoodi stúdiók felfedezik a képregény-adaptációkban rejlő lehetőségeket: a televíziós produkciók után (Spiderman, 1977; The Incredible Hulk, 1978) elkészül az első nagyköltségvetésű comics-film, természetesen a Krypton-i Vasember főszereplésével. Ebben a filmben használják először a kék-háttér technológiát. (A széria három mozifolytatást ért meg a következő évtizedben).

Coma (Kóma, Michael Crichton): Az évtized végén divatba jövő orvos-thrillerek esetenként sci-fi-elemekkel bővülnek: Crichton filmjében egészséges embereket tartanak kómában rejtélyes kísérleti célból egy kórház vezetői, a Boys from Brazil (Brazíliai fiúk, 1978) főhőse, Dr. Mengele pedig Hitler klónozásával próbálja visszahozni a Harmadik Birodalmat.

Battlestar Galactica (Richard A. Colla): Az első televíziós sorozat a Star Wars-klónok sorában.

Uchu kara no messeji (Üzenet az Űrből, Kinji Fukasaku): A távol-keleti Star Wars-másolatok (Nakusei daisenko, 1979) legmívesebb darabja (amely 1980-ig a legdrágább hazai gyártású filmnek számított): nyolc hős csillagközi vitorláshajóján útnak indul, hogy megmentse a zsarnokság alá került Jilluca bolygóját.

 

1979

Der Hamburger Krankheit (A hamburgi kór, Peter Fleischman): német variáció a gyilkos vírus tematikára a hamburgi hippik és nyárspolgárok körébe helyezve.

Alien (A nyolcadik utas: a halál, Ridley Scott): Az It! The Terror from Outer Space (1958) inváziós sci-fijének modern változata egy teherűrhajó hétfős személyzetét legyilkoló földönkívüli szörnyről. A film technológiai újításait (a kék-háttér eljárás továbbfejlesztése) Oscar-díjjal jutalmazták, a svájci H. R. Giger designja pedig a műfaj leghíresebb látványvilágával ruházta fel a tudományos fantasztikum és a slasher-horror sikeres kombinációját jelentő történetet. (A film jelenleg negyedik folytatásánál tart: Aliens [//A bolygó neve: halál//], 1986; Alien 3 [//A végső megoldás: halál//], 1992; Alien: Resurrection [//Feltámad a halál//], 1998).

Stalker (Sztalker, Andrej Tarkovszkij): Az orosz Sztrugackij fivérek kisregényéből készült filozófikus sci-fi-dráma három zarándok útját kíséri nyomon a titokzatos Zóna mélyére, ahol valóra válnak a vágyálmok. A szerzőpáros másik könyvsikerét, a Fogadó a Halott Alpinistáhozt ugyanebben az évben filmesíti meg Grigorij Komarov.

Az erőd (Szinetár Miklós): Hernádi Gyula regényének filmadaptációja egy luxus-harcijáték története a közeljövőben, amelyben a résztvevők valóban egymás ellen fordulnak.

Mad Max (George Miller): A nyolcvanas évek legismertebb posztapokaliptikus mozisorozata az országúti banditákkal szembeforduló magányos farkassal csupán a második résztől (1981) viseli magán a fantasztikus jövő külsőségeit.

La mort en direct (Halál egyenes adásban, Bertrand Tavernier): közeljövőbe helyezett médiakritika egy tévériporterről, aki a fejébe épített kamerával követi nyomon egy halálos beteg asszony végnapjait.

 

1980

Battle beyond the Stars (Csata a csillagokon túl, Jimmy T. Murakami): divatba jönnek a klasszikus westerfilmek világűrbe helyezett remake-jei: Murakami filmje a Hét mesterlövészt helyezi galaktikus környezetbe, az Outland (A gyilkos bolygó, 1981) a Délidőbent egy Jupiter-holdon lévő bányászkolóniába, a Neon City (1991) pedig a Hatosfogat jövőbeli verziója mutánsokkal az indián támadók helyett.

Fukkatsu no hi (Kinji Fukasaku): A műfaj első japán-amerikai koprodukcióját jelentő vírus-sci-fi a korábban főként környezeti problémákra reflektáló japán tudományos-fantasztikus filmek irányváltását jelzi a bio-horror irányába (ld. Tetsuo-széria).

Flash Gordon (Michael Hodges): A fantasztikus képregényeket camppel ötvöző űropera Nagy-Britanniából (ld. Batman-tévésorozat; Barbarella; Modesty Blaise).

 

1981

Escape from New York (Menekülés New Yorkból, John Carpenter): Shakespeare Viharjának disztópikus jövőbe helyezett átirata az előző évtizedben divatossá vált gettó-filmek tudományos-fantasztikus verziója.

Starship (Űrhajó, Bruce Kimmel): Az Alien vígjátékverziója elindítja az abszurd sci-fi-komédiák divatját Hollywoodban, amelynek legismertebb darabjai Mel Brooks Star Wars-paródiája, a Spaceballs (Űrgolyhók, 1987) és a Donovan’s Brain-t Steve Martin-nal ötvöző The Man with Two Brains (Egy férfi, két agy, 1983).

Time Bandits (Időbanditák, Terry Gilliam): A klasszikus időutazásos sci-fik, a meseregények és a Monty Python-humor ötvözete egy kisfiú és egy csapat törpe kalandjairól.

 

1982

Blade Runner (Szárnyas fejvadász, Ridley Scott): Az első Philip K. Dick-regényadaptáció (amely épp az író halálakor került bemutatásra): főszereplője a jövőbeli Los Angelesben renegát androidokat megsemmisítő fejvadász, aki beleszeret egyik kijelölt áldozatába. A future-noir alapművet később olyan kultuszfilmek követik, mint a Dark City (1998).

Liquid Sky (Cseppfolyós ég, Slava Tsukerman): underground kultuszfilm egy leszbikus képzőművésznőről, aki egy földönkívüli vírussal megfertőződve hihetetlen orgazmusokat él át, ám ezek a partner halálával járnak.

E.T. (E.T. – A földönkívüli, Steven Spielberg): A jóindulatú idegen-téma emblematikus darabja egy kedves földönkívüli botanikusról, akit a kisgyerekek segítenek visszajutni űrhajójára. John Carpennter Starman-jében (1985) a földönkívüli jótevő felnőtt férfi alakjában jelenik meg, és képes életre kelteni a halott állatokat.

The Thing (A dolog, John Carpenter): Az 1951-es inváziós klasszikus elképesztő gore-effektusokkal feldúsított remake-je megindítja az alműfaj retro-divatját (Invaders from Mars, 1986; Blob, 1988). Az Invasion of the Body Snatchers (A testrablók támadása) testrabló-verzióját négy évvel korábban filmesítették újra, de csak az évtized végén indítja el a maga reneszánszát (Not of this Earth [//Nem evilági//], 1988; Hidden [//A rejtőzködő//], 1988; They Live [//Elpusztíthatatlanok//], 1989).

Tron (Steven Lisberger): Az első, komputeranimációt felhasználó játékfilm egy számítógépes játékprogramban zajló összecsapásról.

Videodrome (David Cronenberg): Marshal McLuhan médiaelméleteit saját biohorror tematikájával ötvöző Cronenberg-kultuszfilm egy kábeltévé-igazgatóról, aki egy szado-mazo program után kutatva nemzetközi összeesküvés nyomára bukkan.

 

1983

The Adventures of Buckaroo Banzai (Nyomul a Nyolcadik Dimenzió, W. D. Richter): Az évtized legkiemelkedőbb sci-fi vígjátéka a korszak műfajparódiáival ellentétben eredeti történet egy szupertudósról, aki szembeszáll a Nyolcadik Dimenzióból érkező idegen lényekkel.

Le dernier combat (Élethalálharc, Luc Bresson): A francia cinéma de look-mozgalom vezéralakja első filmjében posztapokaliptikus világot mutat be, amelyben csak a férfiak maradtak életben, de egy ismeretlen betegség folytán elvesztették beszédképességüket. Hasonló „néma” filmmel válik ismerté Jean-Jacques Annaud is, aki a Le Guerre de feu (A tűz háborúja, 1981) című filmjében az ősemberek világába kalauzolja el közönségét, és a korszak két legsikeresebb francia (kult-)sci-fije, a Delicatessen (Jean-Pierre Jeunet, Marc Caro, 1990) és a Bunker Palace Hotel (Enki Bilal, 1990) is az emberi civilizáció romjain élő véglényeket vonultat fel.

War Games (Háborús játékok, John Badham): Hollywoodi tanmese, amely elsőként tesz egyenlőségjelet a fegyverkezési verseny és a videojátékok közé. A videójáték-tematika további darabjai közé tartozik a Last Starfighter (Az utolsó csillagharcos, 1984) és a Tron (1982).

 

1984

Dune (Dűne, David Lynch): Frank Herbert klasszikus űreposza a világegyetem legfontosabb bolygójáért folyó hatalmi harcról Lynch megvalósításában a műfaj történetének legnagyobb anyagi bukását jelentette Hollywoodban.

1984 (Michael Radford): két brit televíziós sorozatot követően elkészül George Orwell világhírű disztópiájának első mozifilm-adaptációja.

Seksmisija (Szexmisszió, Juliusz Machulski): minden idők legnépszerűbb lengyel sci-fije egy kizárólag nőkből álló jövőbeli társadalomba kerülő két férfiről egyszerre a korai antifeminista disztópiák paródiája és aktuális társadalomszatíra. A lengyel jövőfilm-paródiák későbbi darabjai: O-bi, O-bá (1985).

Terminator (A halálosztó, James Cameron): A gépek által uralt jövőből visszaküldött megsemmisítő-android története beváltja a James Bond-filmek ígéretét: létrejön a tökéletes frigy a magas tűzerejű modern akciófilmek és a tudományos-fantasztikus tematika között (ld. Predator [//Ragadozó//], 1987, Universal Soldier [//Tökéletes katona//], 1992, A pusztító [//Demolition Man//], 1993). A filmet két folytatás követi: Terminator 2. (Terminátor 2. – Az ítélet napja, 1991) és Terminator 3. (Terminátor 3. – A gépek lázadása, 2003).

 

1985

Back to the Future (Vissza a jövőbe, Robert Zemeckis): Az évtized legnépszerűbb sci-fi-vígjátéka egy kisvárosi gimnazistáról szól, aki tudós barátja által épített időgépén utazgat a múltba, majd a jövőbe. Az időparadoxonokból adódó ötleteket szellemesen kihasználó mű később trilógiává bővül, amelynél a két folytatást a műfaj történetében először egyszerre készítik el, ám másfél éves különbséggel (1989, 1990) mutatják be (ld. Mátrix-trilógia, A Gyűrűk ura, 2001–2003).

Brazil (Terry Gilliam): A Monty Python-stílus válasza az 1984-re: sötét filmszatíra a jövő totalitáriánus Nagy-Britanniájáról, amelyben szürke kisember keresi a szerelmet és az önbecsülést.

Weird Science (John Hughes): A tinifilmjeiről ismert Hughes a Back to the Future sikere után elindítja a „tizenéves-hős-talákozik-a-scifi-csodáival” trendet, amelyben a készítők műfajparódiák helyett a hagyományos tinivígjátékok cselekményébe helyezik a tudományos-fantasztikum tipikus témáit és alakjait: a mesterséges nőt (Weird Science), robotot (Short Circuit [//Rövidzárlat//], 1985), földönkívüli látogatót (Howard the Duck [//Howard, a kacsa//], 1986), űrutazást (Space Camp) és időutazást (Bill and Ted, 1989).

 

1986

The Fly (A légy, David Cronenberg): Kurt Neumann léggyé mutálódó tudásról szóló 1958-as sci-fi horrorjának remake-je Oscart kap a maszkmester kategóriában. (Folytatás 1988-ban.)

Offret (Áldozathozatal, Andrej Tarkovszkij): Tarkovszkij utolsó (már Svédországban forgatott) alkotása Bergman szigetfilmjeinek posztapokaliptikus verziója: a III. világháború globális pusztulása után kis család éli mindennapjait egy teljesen elszigetelt vidéki udvarházban.

Hombre Mirando al Sudest (Eliseo Subiela): A legismertebb argentin sci-fi hőse egy különös férfi, aki azzal a tévképzettel (?) keresi fel az egyik elmegyógyintézetet, hogy egy másik bolygóról érkezett a Földre (ld: K-Pax [//K-Pax – A belső bolygó//], 2001).

 

1987

Le Big Bang (A nagy bummm, Picha): A szexrajzfilmek belga mestere zabolátlan altesti humorral mutat be egy jövőbeli háborút a Föld férfilakossága és a Vagina bolygó lakói között, többek közt olyan sorokkal, mint: „Nem azért utaztam háromszáz fényévet, hogy most egy buzival dugjak!”

Robocop (Robotzsaru, Paul Verhoeven): A japán robotrendőr-filmek és a Dredd bíró című képregény által inspirált jövőbeli történetben egy meggyilkolt zsaru kiborgváltozata ügyel a rendre Detroit erőszakos utcáin.

Star Trek – The Next Generation (Gene Roddenberry) Elindul a Star Trek sorozat következő generációja új tagokkal (köztük a korábbi ősellenség Klingon faj egyik tagjával) és új Enterprise csillaghajóval.

 

1988

Akira (Katsuhiro Otomo): A japán sci-fi-rajzfilmek egyik éldarabja a közeli jövőben játszódik, ahol speciális képességekkel rendelkező génkezelt tizenévesek csapnak össze Tokió romjai között.

Alien Nation (Graham Baker): A földi emberek és a letelepült földönkívüli bevándorlók közeli jövőjébe helyezett bűnügyi történet elsőként foglalkozik az idegen-tematikán keresztül a faji tolerancia kérdésével. A film sikere a következő évben útjára indított egy televíziós sorozatot.

 

1989

The Abyss (A mélység titka, James Cameron): A Harmadik típusú találkozások tengermélyi verziója (inkább a Terminator 2-ből visszaköszönő számítógépes morphing effektusainak, mintsem spielbergi szentimentalizmusának köszönhetően) a korszakban divatos vízalatti akció/sci-fik vezérdarabja lett (Deep Star Six, 1988; Leviathan, 1989).

Batman (Tim Burton): A gothami denevérember első mozifilm-adaptációja elindítja a szuperhős-képregények sikersorozatát a kilencvenes években (Blade [Penge], 2000; X-Men, 2001; Spider-Man [Pókember], 2001; Hulk, 2003).

 

1990

Communion (Phillipe Mora): Whitley Strieber nagysikerű non-fiction könyvének filmadaptációja a Földre látogató idegen lények létének igazolásáról.

Handmaid’s Tale (A szolgálólány meséje, Volker Schlöndorff): A század utolsó klasszikus disztópiája Hollywoodból Margaret Atwood regényéből: a jövő keresztény-fasiszta világában egy gyermeknemzésre kiképzett fiatal nő fellázad az elnyomó patriarchátus hatalma ellen.

Tetsuo (Testkalapács, Tsukamoto Shinya): A japán biohorror legismertebb darabja egy géplénnyé mutálódó tokiói kishivatalnokról (Folytatás: Tetsuo 2; 1992).

Total Recall (Emlékmás, Paul Verhoeven): A Philip K. Dick novellájából készült akció-sci-fi a cyberpunk hajnalán divatba hozza a mesterséges emlékek és virtuális valóságok témáját, amely a kilencvenes évek legjelentősebb trendje lesz a műfajban (ld. Johhny Mnemonic, Dark City, Mátrix).

 

1991

Bis ans Ende der Welt (A világ végéig, Wim Wenders): Apokaliptikus sci-fi és nemzetközi konspirációs thriller találkozik a Wenders-életművel.

Eve of Destruction (Duncan Gibbins): A Terminator 2. alakváltoztató androidja után ismét felbukkannak a műfajban a mechanikus doppelgangerek (ld. Metropolis): félszeg tudósnő saját képére pusztító robotnőt gyárt, aki elszabadul és ámokfutásba kezd.

 

1992

The Lawnmower Man (A fűnyíró ember, Brett Leonard): virtuális világban zajló akciófilm Stephen King műve alapján.

 

1993

Jurassic Park (Steven Spielberg): Michael Crichton regénye alapján forgatják a némafilm-korszak elveszettvilág-filmjeinek komputertechnikával kivitelezett modern változatát egy kis szigetről, ahol klónozással készült dinoszauruszok élnek.

Acción Mutante (Mutáns akcióhősők, Alejandro de la Iglesia): Az amerikai trashfilm-hagyományok továbbélése a spanyol független film kontextusában: a pusztuló jövőben mutáns terroristák tartják rettegésben a gazdagokat és szépeket.

 

1994

Stargate (Csillagkapu, Roland Emerich): A párhuzamos világok közötti átjárók motívumát felhasználó akció-sci-fi.

Kokaku kidotai (Páncélozott rohamosztag, Mamoru Oshii): A japán cyber-fiction-rajzfilmek máig legjelentősebb darabja főszerepben egy kíber-rendőrnővel és egy önálló tudatra ébredt mesterséges intelligenciával (Angol cím: Ghost in the Shell [//Páncélba zárt szellem//]).

 

1995

Johnny Mnemonic (Johnny MnemonicA jövő szökevénye, Robert Longo): William Gibson műveinek első filmadaptációja, hőse egy mnemonikus futár, aki egymással konkuráló érdekcsoportok elől menekülve próbálja megőrizni az elméjébe rejtett titkos adatokat.

Species (A lény, Roger Donaldson): A testrabló-típusú inváziós sci-fik egyik kevéssé jelentős darabja, amelyben utoljára láthatóak a svájci művész, H. R. Giger lenyűgöző vizuális elképzelései.

Strange Days (A halál napja, Kathryn Bigelow): Future-noir akciófilm az ezredforduló közeli jövőjébe helyezve, középpontban egy újfajta készülékkel, amely képes rögzíteni és tárolni az emberek álmait és vízióit, egyfajta kábítószerként alkalmazva őket.

Twelve Monkeys (12 majom, Terry Gilliam): A francia La Jetée (1962) által ihletett időutazás-történet egy vírusfertőzéstől elpusztított jövőből visszaküldött férfiről, aki megpróbálja megakadályozni a járvány kitörését. Egyéb hollywoodi járványtörténetek: az Ebola-kórról mintázott Outbreak-től (Vírus, 1995), a földönkívüli eredetű Virus-ig (Vírus, 1999), amely önálló tudattal ruházza fel a komputereket.

Waterworld (Kevin Reynolds): A környezeti apokalipszisek és a civilizáció újjáépítése ismét felbukkan a hollywoodi történetekben: előbb az óceán terjed ki a szárazföldekre, majd a párdarabban (Postman [//A jövő hírnöke//], 1998) globális szárazság sújtja a bolygót. Ezt követően ismét divatba jön a pusztító égitest sztorija is: Armageddon (1998), Deep Impact, majd elkészül az első amerikai Gojira-feldolgozás (Godzilla, 1998).

 

1996

Independece Day (A Függetlenség Napja, Roland Emerich): A Világok háborúja-típusú inváziós katasztrófafilm feltámadása, amelyet hamarosan a téma paródiája követ: Mars Attacks! (Támad a Mars, 1998).

 

1997

The Fifth Element (Az ötödik elem, Luc Besson): Elkészül a modern sci-fi első nagyköltségvetésű darabja Európában: kalandos űropera egy földönkívüli lányról és egy keménykötésű taxisofőrről, akik megmentik a Földet a kozmoszból érkező Gonosztól.

Gattaca (Andrew Niccol): disztópia egy genetikusan tökéletesre tervezett világról.

Starship Troopers (Csillagközi invázió, Paul Verhoeven): Robert Heinlein hírhedt sci-fi-disztópiájában egy militáns fasisztoid jövő polgárai felveszik a harcot az űrből támadó óriásrovarokkal. A rovarszörny-filmek ötletét eleveníti fel a Men in Black-képregénysorozat filmadaptációja (Sötét zsaruk, 1995) és a Mimic (A Júdás-faj, 1997) biohorror filmje is, amelyek ízeltlábúi emberi imágóban próbálnak elvegyülni.

 

1998

Dark City (Alex Proyas): A klasszikus német sci-fi-némafilmek expresszionista látványvilágát felelevenítő paranoia-film egy idegen faj által uralt emberi közösségről és a velük szembeforduló kiválasztottról (ld. Mátrix).

The Truman Show (Truman Show, Peter Weir): A klasszikus paranoia-filmeket médiaszatírával ötvöző történet hőse egy kisvárosi átlagember, aki tudtán kívül egy nemzeti szappanopera főhőse: rejtett kamerák követik élete minden percét, környezete pedig kívülről kontrollált mesterséges környezet díszletekkel és statisztákkal.

 

1999

The Matrix (Mátrix, Andy és Larry Wachowski): Az évtized kult-sci-fije a szomorú jövőről, amelyben az uralomra jutott gépek energiaforrásként használják a virtuális álomvilágba zárt emberiséget, mígnem egy Megváltó szembefordul hatalmukkal. Folytatások: Matrix – Reloaded (Mátrix – Újratöltve, 2003) és Matrix – Revolutions (Mátrix – Forradalmak, 2003).

 

2000

Titan A. E. (Titan A. E. – Időszámításunk után, Don Bluth): A hollywoodi rajzfilmstúdiók érdeklődése újjáéled a sci-fi-történetek iránt: a 20th Century Fox animációs részlege egy klasszikus inváziós történetet készít, ahol maroknyi túlélő keres új hazát a Föld pusztulása után – a Disney cég pedig a némafilmkorszakban divatos Atlantisz-legendát dolgozza fel rajzfilm formában (Atlantis, 2001).

 

2001

Final Fantasy (Final Fantasy – A harc szelleme; Hironobu Sakaguchi, Moto Sakakibara): Elkészül a filmtörténet első nagyjátékfilmje, amely a digitális animáció technikájával próbál élőszereplős játékfilmet reprodukálni. A népszerű japán kompjuterjátékon alapuló történet főhőse egy kutatónő, aki néhány katonával az oldalán próbálja feltartóztatni a földönkívüli támadókat.

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.