Szerkesztőség

Szergej Mihajlovics Eisentein munkái


Megvalósult filmek

 

Dnevik Glumova [Glumov naplója]

 

Osztrovszkij A lónak négy lába van… című darabjának előadására készült rövidfilm. 1924 márciusában önállóan is bemutatásra került Veszennyije ulübki Proletkulta (A Proletkult áprilisi tréfája) címmel Dziga Vertov Kinopravda Nr. 16-jában.

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, operatőr: Borisz Francisszon.

Szereplők: Alekszandr Antonov (Joffre tábornok), Grigorij Alekszandrov (Golutvin), Mihail Gomorov (Turusina), Vera Janukova (Mamajeva), I. Jazükanov (Glumov), P. Miljukov, Vera Muzikant (Masenyka-Mary-Mak-Lak), Ivan Pirjev (fasiszta), Makszim Strauh (Mamajev).

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 5 perc, 1923.

Proletkult.

 

Sztacska [Sztrájk]

 

Eredeti cím: Csortovo gnezdo (Ördögfészek). A K diktature (A diktatúráról) című tervezett filmciklus darabja.

Forgatókönyv: Grigorij Mormonenko-Alekszandrov, Szergej Eisenstein, I. Kravcsunovszkij, Valerij Pletnyov, operatőr: Vaszilij Hvatov, Vlagyimir Popov, Eduard Tissze, díszlet: Vaszilij Rahalsz.

Szereplők: A Proletkult Első Munkásszínházának kollektívája: Grigorij Alekszandrov (mester), L. Alekszejev (mester), Alekszandr Antonov (munkás, sztrájkbizottsági tag), P. Beljajev (a harmadik aktivista), Boriszova, D. Antonovics-Budko (az öngyilkos munkás), Ju. Glizer (a lumpenproletárok „királynője”), Mihail Gomorov (tangóharmonikás munkás), P. Grajver (kövér aktivista), I. Ivanov (rendőrfőnök), O. Ivanova, Janisevszkij („Bagoly” besúgó), V. Janukova, I. Jazükanov (egy lumpenproletár), B. Jurcev (a lumpenproletárok „királya”), I. Kljukvin (aktivista), K. Kocsin (munkás a szamovárnál), A. Kurbatov („Róka” besúgó), A. Kuznyecov, Kuznyecova (munkásasszony), Alekszandr Ljovsin (sztrájkbizottsági tag), P. Malik („Meerkatze” besúgó), Misa Mamin (az ifjú), V. Poltorackij (szikár aktivista), V. Sarujev (gyárigazgató), Makszim Strauh („Bulldog” besúgó), Sz. Tumanov (egy munkás), V. Uralszkij, V. Zuravljov, a Kolomnai Vagongyár dolgozói.

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 72 perc, 1924.

Goszkino, Proletkult, producer: Borisz Mikhin.

 

Bronenoszec Potemkin [Patyomkin páncélos]

 

Író: Nyina Agadzsanova-Sutko, forgatókönyv: Szergej Eisenstein, operatőr: Eduard Tissze, vágó: Szergej Eisenstein, zene: Edmund Meisel, díszlet: Vaszilij Rahalsz, jelmez: Vaszilij Rahalsz, feliratok: Nyikolaj Aszejev.

Szereplők: Alekszandr Antonov (Vakulincsuk), Grigorij Alekszandrov (Giljarovszkij elsőtiszt), Vlagyimir Barszkij (Golikov kapitány), I. Bobrov (fiatal matróz), Brodszkij (entellektüel), Julia Eisenstein (asszony libával), Konsztantin Feldman (Feldman diák), Andrej Fajt (tiszt a zongoránál), A. Glauberman (Aba), Glotov (provokátor), Mihail Gomorov (harcias matróz), Korobej (nyomorék veterán), Laszkaja (lornyonos asszony), Alekszandr Levsin (egy tiszt), Maruszov (magas tiszt), A. Masszena (öregasszony a mólón), N. Poltavceva (tanárnő), Prokopenko (Aba anyja), Protopopov (öregember a mólón), Putyata (a pópa), Beatrice Vitoldi (nő a babakocsival), Zavitok (Szmirnov hajóorvos), Zerenyin (diák), Zilberman (matróz a mólón).

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 63 perc, 1926. 1956-ban újra bemutatták, Nyikolaj Krjukov zenéjével.

Goszkino, producer: Jakob Blijoh.

 

Oktyabr [Október]

 

Társrendező: Grigorij Alekszandrov, író: John Reed, forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, operatőr: Eduard Tissze, díszlet: Vlagyimir Kovrigin.

Szereplők: Csibiszov (Skobeljov), Ljascsenko (Konovalov), Borisz Livanov (Tyerescsenko miniszter), Miholjev (Kiskin), V. Nyikandrov (Lenin), Nyikolaj Podvojszkij (Podvojszkij), Vlagyimir Popov (Kerenszkij), Szmelszkij (Verderevszkij miniszter), Eduard Tissze (egy német katona).

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 103 perc, 1928.

1966-ban újra bemutatták Sosztakovics zenéjével.

Szovkino.

 

Sztaroje i novoje (Generalnaja linija)

[Régi és új (A fővonal)]

 

Társrendező: Grigorij Alekszandrov, forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, operatőr: Eduard Tissze, díszlet: Vlagyimir Kovrigin, Vaszilij Rahalsz.

Szereplők: Vaszja Buzenkov (komszomolista), Csuhmarjev (kulák), Hurtin (keresztény paraszt), M. Ivanyin (Lapkina fia), I. Judin (komszomolista), Marfa Lapkina (Marfa Lapkina), Nyezsnikov (Mitroskin), A. Szuhareva (varázslónő), Kosztya Vasziljev (traktorista).

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 91 perc, 1929.

Szovkino.

 

Frauenglück, Frauennot

[Asszonyok öröme, asszonyok veszedelme]

 

Társrendező: Grigorij Alekszandrov, operatőr: Eduard Tissze.

Fekete-fehér, 35 mm, 20 perc, 1929.

Producer: Lazar Wechsler.

 

Romance sentimentale [Szentimentális románc]

 

Társrendező: Grigorij Alekszandrov, forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, operatőr: Eduard Tissze, zene: Arhangelszkij.

Szereplő: Mira Giry.

Fekete-fehér, 35 mm, 20 perc, 1930.

 

Alekszandr Nyevszkij [Jégmezők lovagja]

 

Társrendező: D. V. Vasziljev, forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Pjotr Pavlenko, operatőr: Eduard Tissze, vágó: Szergej Eisenstein, zene: Szergej Prokofjev, díszlet és jelmez: Iszak Spinel, Nyikolaj Szolovjov, K. Jeliszejev (Szergej Eisenstein vázlatai alapján).

Szereplők: Alekszandr Abrikozov (Gavrilo Alekszics), Nyikolaj Arszkij (Domas Tverdiszlavics), Szergej Blinyikov (Tverdilo), Nyikolaj Cserkaszov (Alekszandr Nyevszkij), Anna Danyilova (Vaszilissza), Lev Fenyin (püspök), Vera Ivaseva (Olga), Vlagyimir Jersov (Von Blak nagymester), Ivan Lagutyin (Ananias), Varvara Masszalitinova (Amelfa Tyimofejevna), Vaszilij Novikov (Pása, Pszkov kormányzója), Nyikolaj Olopkov (Vaszilij Buszali), Dmitrij Orlov (Ignat mester), Naum Rogozsin (szerzetes).

Fekete-fehér, 35 mm, 112 perc, 1938.

Moszfilm.

Lenin-díj, 1939.

 

Ivan Groznij I. [Rettegett Iván I.]

 

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, operatőr: Andrej Moszkvin (műtermi felvételek), Eduard Tissze (külső felvételek), vágó: E. Tobak, zene: Szergej Prokofjev, dalszövegek: Vlagyimir Lugovszkij, díszlet: Iszak Spinel, jelmez: L. Naumova, N. Buzina, koreográfus: R. Zaharov.

Szereplők: Andrej Abrikozov (Fjodor Kolücsev), Vlagyimir Balacsov (Pjotr Volunyec), Szerafima Birman (Eufrozina Sztarickaja), Amvrozij Bucsma (Alekszej Baszmanov), Ludmilla Celikovszkaja (Anasztazia Romanovna cárnő), Nyikolaj Cserkaszov (Iván), Pavel Kadocsnyikov (Vlagyimir Andrejevics), Mihail Kuznyecov (Fedor Baszmanov), A. Mgujebov (Pimen), M. Mihajlov (püspök), Vszevolod Pudovkin (Nyikolaj), A. Rumnyev (idegen),Vlagyimir Sztarickij (Eufrozina fia), Szemjon Tyimosenko (a lovagrend követe), Mihail Zsarov (Maluta Szkuratov).

Fekete-fehér, 35 mm, 100 perc, 1944.

Alma-Ata Sztudio.

 

Ivan Groznij II. (Bojarszkiji zagovor)

[Rettegett Iván II. (A bojárok összeesküvése)]

 

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, operatőr: A. Moszkvin, Eduard Tissze, vágó: E. Tobak, zene: Szergej Prokofjev, dalszövegek: V. Lugovszkij, díszlet: Iszak Spinel, jelmez: L. Naumova, M. Szafonova, koreográfus: R. Zaharov.

Szereplők: Andrej Abrikozov (Filip metropolita), Vlagyimir Balacsov (Pjotr Volunyec), Szerafina Birman (Eufrozina Sztarickaja), Amvrozij Bucsma (Alekszej Baszmanov), Nyikolaj Cserkaszov (Iván), Pavel Kadocsnyikov (Vlagyimir Andrejevics), Mihail Kuznyecov (Fedor Baszmanov), Pavel Masszalszkij (Zsigmond, lengyel király), A. Mgebrov (Pimen), Mihail Nazvanov (Andrej Kurbszkij herceg), Erik Pirjev (a gyermek Iván), Mihail Zsarov (Maluta Szkuratov).

Fekete-fehér, színes, 35 mm, 87 perc, 1946. (Bemutató: 1958.)

 

 

Filmek Eisenstein musztereiből

 

Thunder Over Mexico

Összeállította: Sol Lesser.

56 perc, 1933.

A Que viva México! musztereiből.

 

Death Day

Összeállította: Sol Lesser.

23 perc, 1933.

A Que viva México! musztereiből.

 

Eisenstein in Mexico

Összeállította: Sol Lesser.

56 perc, 1933.

A Que viva México! musztereiből.

 

Time in the Sun

Összeállította: Marie Seton.

57 perc, 1939.

A Que viva México! musztereiből.

 

A Fergána-csatorna

Rövid dokumentumfilm az elkészült muszterekből.

1939.

 

Mexican Symphony

Összeállította: William Kruse.

kb. 50 perc, 1941.

A Que viva México! musztereiből.

 

Eisenstein’s Mexican Project

Összeállította: Jay Leyda.

231 perc, 1958.

A Que viva México! musztereiből.

 

Bezsin Lug

A film fennmaradt standfotóiból.

Összeállította: Naum Klejman, zene: Szergej Prokofjev.

25 perc, 1966.

 

 

Elveszett vagy megsemmisült filmek, meg nem valósult filmtervek

 

1905

Forgatókönyv: Nyina Agadzsanova-Sutko, operatőr: Eduard Tissze.

Fekete-fehér, 35 mm, hossza ismeretlen, 1924–1925.

Nagyszabású filmterv, melynek epizódjait alkották volna (többek között) a Benya Krik és a Patyomkin páncélos. Az elkészült felvételeket nem vágták meg.

 

Konarmija [Lovashadsereg]

Iszak Babel Lovashadsereg és Alekszandr Szerafimovics Vasáradat című művei alapján.

Jegyzetek, jelenettervek: Iszak Babel, Szergej Eisenstein. 1924.

 

Kariera Benyi Krik [Benya Krik]

Iszak Babel Ogyesszai történetek című művéből.

Forgatókönyv: Iszak Babel, Szergej Eisenstein. 1925.

A forgatókönyvből Vlagyimir Vilnyer rendezett filmet 1926-ban.

 

Bazar pocsoti [Gyönyörbazár]

Forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein. 1925.

 

Dzsungo

Háromrészesre tervezett film Szergej Trenyakov A sárga veszedelem, A kék expressz és Kína kiált című szövegkönyveiből. 1926.

Egyes részekből Jakov Bljoh (Sanghajszkij dokument  [//Sanghaji dokumentum//], 1928) és Ilja Trauberg (Goluboj ekszpressz [//A kék expressz//], 1929) rendezett filmet.

 

Glass House [Üvegház]

Jevgenyij Zamjatyin Mi című regényéből.

Jelenettervek, rajzok, vázlatok. 1926–1930.

 

Generalnaja linija [A fővonal]

Forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein. 1927.

A munkálatokat félbeszakították az Október forgatása miatt. Később, teljesen átalakítva Régi és új címen készült el (ld. a 143. oldalon).

 

Kapital [A tőke]

Karl Marx A tőke című műve alapján.

Jegyzetek, vázlatok. 1927–1928.

 

M. M. torgujet [M. M. kereskedik]

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Makszim Strauh. 1928.

 

Puty v Buenosz Ajresz [Út Buenos Airesbe]

Albert Londres Le chemin de Buenos Aires című műve alapján.

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Jay Leyda, Ivor Montague, illetve Jean-Georges Auriol, Marie Seton. 1929.

 

Die Erstürmung von La Sarraz

[Vihar La Sarraz felett]

Társrendező: Ivor Montague, Hans Richter.

Szereplők: Jean-Georges Auriol, Balázs Béla (a Kommerszfilm Hadseregének Parancsnoka), Janine Boussinouse (a Művészi Film Szelleme), Szergej Eisenstein (Don Quijote, a Függetlenség Hadseregének Parancsnoka), Jack Isaacs (Kékszakáll főnök), Ivor Montague, Léon Moussinac (d’Artagnan), Hans Richter, Walter Ruttmann.

Fekete-fehér némafilm, 35 mm, 1929.

Az egyetlen napon forgatott musztereket soha nem vágták meg, azóta elvesztek.

 

Cselovek iz mraka [Ember a sötétségből]

Jegyzetek. 1929.

 

Bolivar

Jegyzetek. 1929.

 

Nestlé-tour du monde

Reklámfilmterv. 1929.

 

Csokoladnyij szoldatik [A csokoládékatona]

G. B. Shaw Hősök című művéből.

Jegyzetek. 1929.

 

Processz Zolja [A Zola-per]

Jegyzetek. 1930.

 

L’or. La merveilleuse histoire du Général Johann-Auguste Suter [Sutter aranya]

Blaise Cendrars Az arany című regénye alapján.

Forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, Ivor Montague, zene: Alexander Goehr. 1930.

A műből később James Cruze (Sutter’s Gold, 1935) készített filmet.

 

An American Tragedy [Amerikai tragédia]

Theodore Dreiser Amerikai tragédia című regényéből.

Forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, Ivor Montague. 1930.

A műből később Joseph von Sternberg (1932) készített filmet.

 

Black Majesty [A fekete felség]

George V. Vandercook regényéből.

Jegyzetek. 1930–1931.

 

Zemljetrjaszenyije v Oacsake [Földrengés Oaxacában]

Operatőr: Eduard Tissze.

Dokumentumfilm, 35 mm, hossza ismeretlen, 1931.

Elveszett.

 

Que viva México!

Társrendező: Grigorij Alekszandrov, forgatókönyv: Grigorij Alekszandrov, Szergej Eisenstein, operatőr: Eduard Tissze.

Szereplők: Felix Balderas (Sebastian bátyja), Martin Hernandez (Sebastian), David Liceaga (David Liceaga), Julio Saldivar (fiatal birtokos), Isabel Villaseñor (Maria).

Fekete-fehér, 35 mm, 1930–1932.

Mexican Film Trust. Producer: Upton Sinclair.

Eisenstein a forgatást nem fejezhette be, a fennmaradt anyagokból készült filmeket ld. a „Filmek Eisenstein musztereiből” fejezetben.

 

Gibejbogov [Istenek alkonya]

Jegyzetek. 1930–1932.

 

Pjatletka [Ötéves terv]

Jegyzetek. 1932.

 

Csornij konzul [A fekete konzul]

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Anatolij Vinogradov. 1932

Tervezett szereplők: Szolomon Mihajlisz (Toussaint L’Ouverture), Paul Robeson (Dessalin tábornok).

 

MMM

Forgatókönyv. 1932

Tervezett szereplők: Judit Glizer (Makszimova), Makszim Strauh (Makszim Makszimovics Makszim).

 

Moszkva

Jegyzetek, vázlatok. 1933–1934.

 

Film o Persziji – Sah-Name

[Film Perzsiáról – Sáhnáme]

Firdauszí Sáhnáme című eposza alapján.

Rajzok, vázlatok. 1933.

Később Eisenstein egyik tanítványa, Benison Kimjagarov filmesítette meg (1973).

 

La condition humaine [Az ember sorsa]

André Malraux Az ember sorsa című regénye alapján.

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, André Malraux. 1934–1935.

A film megrendezését később Albert Gendelstejnre bízták.

 

Zseleznaja doroga [A vasút]

Jegyzetek, vázlatok. 1936.

 

Bezsin Lug [Bezsin-rét]

Író: Ivan Turgenyev (Egy vadász feljegyzései), forgatókönyv: Alekszandr Rzsezsevszkij (második változat: Iszak Babel), operatőr: Eduard Tissze, zene: Gavril Popov.

Szereplők: P. Arzsanov (politikai tiszt a második változatban), Berezovszkaja (lány az erdőben), F. Filipov (az orvos), Gorelov (féllábú cseléd), Jermejeva (asszony a templomban), L. Judov (komszomolista), Vitya Kartasov (Sztyepok), Ny. Khmeljov (Sztyepok apja a második változatban), Ny. Maszlov (gyújtogató), V. Orlov (Vászja nagybátyja), Szavickij (szakállas paraszt), E. Tyelesova (Praszkovja Joszipova), J. Zajcev (gyújtogató), B. Zakhava (Sztyepok apja az első változatban), P. Zsuravljov (gyújtogató).

Fekete-fehér, 35 mm, 1935–1937.

Moszfilm.

A filmhez többszöri utóforgatásra volt szükség, végül a musztereket – jelenlegi tudomásunk szerint – megsemmisítették. A fennmaradt standfotókból elkészült film adatait ld. a 144. oldalon.

 

Mü, russzkij narod [Mi, az orosz nép]

Forgatókönyv: Vszevolod Visnyevszkij. 1937.

Később Vera Sztrojeva filmesítette meg (1965).

 

Iszpanyija [Spanyolország]

Forgatókönyv, vázlatok. 1937.

Tervezett szereplők: Pera Ataseva (katonanő), Judit Glizer („Spanyolország”), Paul Robeson (marokkói katona), Makszim Strauh (német fasiszta).

 

Perehogy Szuvorova cserez Alpi

[Szuvorov átkel az Alpokon]

Jegyzetek. 1937.

 

Arap Petra Velikovo [Nagy Péter szerecsene]

Alekszandr Puskin Nagy Péter szerecsene című elbeszélése alapján.

Jegyzetek. 1937.

 

Szlovo o polku Igorove [Igor-ének]

Az Ének Igor hadáról című alkotás alapján.

Jegyzetek. 1937.

 

Zoloto [Arany]

Forgatókönyv: V. Disztler, Szergej Eisenstein. 1937.

 

Perekop (Frunze)

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Alekszandr Fagyejev, Lev Nyikulin. 1938–1939.

Docs Franciji [Franciaország lánya]

Guy de Maupassant Mademoiselle Fifi című novellája alapján.

Irodalmi forgatókönyv. 1939.

Tervezett szereplő: Judit Glizer (Rachel).

 

Bolsoj Ferganszkij kanal [Fergána-csatorna]

Forgatókönyv: Szergej Eisenstein, Pjotr Pavlenko.  1939.

 

Dzsordano Bruno [Giordano Bruno]

Jegyzetek. 1939.

 

Gyelo Bejlisza (Presztizs imperiji) [A Bejlisz-ügy (A birodalom hitele)]

Forgatókönyvvázlatok. 1940.

 

Ljubov poeta (Puskin) [A költő szerelme (Puskin)]

Alekszandr Puskin művei alapján.

Forgatókönyv-vázlatok: Szergej Eisenstein, Jurij Tinyanov. 1940–1944.

 

Bratyja Karamazovi [Karamazov testvérek]

Fjodor Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regénye alapján.

Jegyzetek. 1943.

 

Ivan Groznij III. [Rettegett Iván III.]

Új szereplők: Pavel Kadocsnyikov (Evsztafij, a fiatal Kolicsov), Mihail Romm (I. Erzsébet), O. Zakov (Heinrich von Stadten).

 

Mir naüznanku [Fejreállt világ]

Vázlatok. 1945.

 

Moszkva 800

Vázlatok. 1946.

 

 

Egyéb filmes munkák

 

Fritz Lang: Doktor Mabuse, der Spieler – az orosz változat vágója (1924).

 

Hans Richter: Everyday – egy londoni rendőr szerepében (1929).

 

 

Eisenstein színházi működése

 

E listában – terjedelmi okok miatt – csak a megvalósult előadások szerepelnek. A rövidítések feloldása: R.: rendező. D.: díszlettervező. J.: jelmeztervező. M.: maszktervező.

 

A. Emanuelle (Ny. Nyikityin): Marat. (Velikije Luki, kultúrház. 1920) R., D., J., M.

Nyikolaj V. Gogol: A per. (Velikije Luki, kultúrház. 1920) R., D.

Nyikolaj V. Gogol: A játékos. (Velikije Luki, kultúrház. 1920) R., D., J., M.

Arkagyij Avercsenko: A tükör lelke. (Velikije Luki, kultúrház. 1920) R., D.

F. M. Szlucsajnyij: Zerkalo. (Velikije Luki, kultúrház. 1920) R., J., M.

V. V. Ignatov: Zori Proletkulta. (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1921) D., J., M.

Jack London: A mexikói. (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1921) D., J., M.

Vlagyimir Massz: Fedra. (Moszkva, mastfor, 1921) D.

Vlagyimir Massz: Uluscsennoje otnosenyije k losagyam. (Moszkva, mastfor. 1921) J.

Valerij F. Pletnyov: Lena. (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1921) D., J., M.

Adolphe d’Ennery: Les deux orphelines. (Moszkva, mastfor. 1922) J.

Vlagyimir Massz: Melodramaticseszkij szkecs. (Moszkva, mastfor. 1922) D.

Vlagyimir Massz: Garantiji Genta. (Moszkva, mastfor. 1922) D.

Alekszandr V. Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála. (Moszkva, GITIS. 1922) R.-asszisztens.

Alekszandr Ny. Osztrovszkij: A lónak négy lába van (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1923) R., D., J.

Szergej M. Tretyakov: Hallasz, Moszkva? (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1923) R.

Szergej M. Tretyakov: Protivogazü. (Moszkva, A Proletkult Első Munkásszínháza. 1923) R.

Richard Wagner: A Walkürök (Moszkva, Bolsoj Színház, 1940) R.

 

 

Cikkek, írások

 

1922

 

–Jutkevics, Szergej: Voszmoje iszkussztvo. Ekho (1922) no. 2.

–Foregger, N. M. – Massz, V. Z. – Jutkevics, Sz. I.: Piszmo v redakciju. Zreliscsa (1922) no. 6. p. 26.

 

1923

 

Montazs atrakcionov. Zapiszki rezsisszera. Lef (1923) no. 3. pp. 70–75.

 

1924

 

O Veszte. Zreliscsa (1924) nos. 83–84.

 

1925

 

Metod posztanovki rabocsej filmü. Otvetü na voproszü. Kino (1925. aug. 11. )

K voproszu o materialiszticseszkom podhode k forme. Kino-zsurnal ARK (1925) nos. 4–5. pp. 5–8.

Piszmo v redakciju. Kinogazeta (1925. febr. 17.)

Piszmo v redakciju. Kinonyegyelja (1925) no. 2.

Piszmo v redakciju. Kinonyegyelja (1925) no. 10.

Nuzsna i kritika? Otvet na anketu. Novüj zrityel (1925) no. 13. p. 6.

Montazs filmattrakcionov. In: Belenszon, A. (ed.): Film szivodnya. Moszkva, 1925.

 

1926

 

Kak ni sztranno, o Holovoj. Kino (1926. márc. 30.)

O poziciji Bela Balasa. Kino (1926. júl. 20.)

Bela zabüvajet nozsnicü. Kino (1926. aug. 10.)

Piszmo v redakciju. Mology (1926. nov. 26.)

Dva cserepa Alekszandra Makedonszkovo. Novüj zrityel (1926) no. 35. p. 10.

Pjaty epoh. K posztanovke kartinü Generalnaja linija. Pravda (1926. júl. 06.)

Dorogu szovjetszkoj kinokartyine. Rabocsaja Moszkva (1926. júl. 15.)

Sto govorjat o Bronenoszce Potemkine. Szovjetszkij ekran (1926) no. 2. p. 10.

–Tissze, Eduard: Potemkin szkvoz germanszkuju cenzuru. Szovjetszkoje kino (1926) no. 3. pp. 14–15.

Sto szkazali o Bronenoszce Potemkine. Vecsernaja Moszkva (1926. febr. 1.)

Germanszkaja kinematografija. Vesztnyik rabotnyikov iszkussztvo (1926) no. 10. pp. 8–9.

 

1927

 

Die Kunst als Waffe. Das Neue Rußland (1927) nos. 9–10.

Der Siegeszug des russischen Films. Das Neue Rußland (1927) nos. 1–2.

Pocsemu opozdal Oktyabr. Kino (1927. dec. 20.)

Dajes goszplan. Kino-front (1927) nos. 13–14. pp. 6–8.

Sto govorjat rezsisszerü. Komszomolszkaja pravda (1927. szept. 21.)

Vszjakomu szvoje. Krasznaja gazeta (1927. okt. 20.)

Buduscseje szovjetszkoje kino. Krasznaja panorama (1927) no. 40. pp. 7–8.

Die Hauptlinie. Neue Rundschau (1927) nos. 1–2. ?

Piszmo v redakciju. Novüj zrityel (1927) no. 2.

Kino i oborona sztranü. Nasa anketa. Szovjetszkoje kino (1927) no. 7. p. 6.

Mass Movies. The Nation (1927. november 9.)

Sz. M. Ejzenstejn ob Oktyabre. In: Oktyabr. Moszkva: Teakinopecsaty, 1927. pp. 7–8.

 

1928

 

Das russiche Volk filmt. Film und Volk (1928) no. 2.

Generalnaja linija. Gudok (1928. nov. 21.)

Piszmo v redakciju. Izvesztyija (1928. nov. 11.) p. 5.

–Alekszandrov, Grigorij: Generalnaja linija. Izvesztyija (1928. dec. 6.)

Nas oktyabr. Po tu sztoronu igrovoj i neigrovoj. 1. Kino (1928. márc. 13.)

–Alekszandrov, Grigorij: Oktyabr. Otrüvok iz szcenarija. Kino (1928. márc. 13.)

Nas oktyabr. Po tu sztoronu igrovoj i neigrovoj. 2. Kino (1928. márc. 20.)

– Alekszandrov, Grigorij: Raz, dva, tri – panikerü mü. Kino (leningradszkoje prilozsenije) (1928. nov. 27.)

Za oszobüj otgyel. Kinofront (1928) no. 1. pp. 2–5.

–Alekszandrov, Grigorij: Zsdem. Komszomolszkaja pravda (1928. ápr. 1.)

–Alekszandrov, Grigorij: Generalnaja linija. Komszomolszkaja pravda (1928. febr. 3.)

Literatura i kino. Na literarturnom posztu (1928) no. 1. pp. 71–73.

Za szovjetszkoje kino. Na literarturnom posztu (1928) no. 4. pp. 15–18.

Za rabocsiji boevik. Revoljucija i kultura (1928) nos. 3–4. pp. 52–56.

Csevo mü zsdem ot pasztszovescsanija po voproszam kino. Szovjetszkij ekran (1928) no. 1. p. 6–7.

–Pudovkin, Vszevolod–Alekszandrov, Grigorij: Buduscseje zvukovoj filmi. Zarjavka. Szovjetszkij ekran (1928) no. 32. p. 5.

Teatralnoje barahlo i novoje orudije kulturü. Anketa: kak mü iszpolzujem zvukovoje kino. Szovjetszkij ekran (1928) no. 34. p. 6.

–Alekszandrov, Grigorij: Dvenadcatüj. Szovjetszkij ekran (1928) no. 45. pp. 4–5.

Maja pervaja filma. Szovjetszkij ekran (1928) no. 50. p. 10.

– Aleksandrov, Grigori: Two Scenes Out of  USSR Film ‘October’. The Daily Worker (1928. november 03.)

Kak mü delajem Generalnuju liniju. Vecsenaja Moszkva (1928. okt. 5.)

–Alekszandrov, Grigorij: Kak mü delali Oktyabr. Vecsernaja Moszkva (1928. márc. 8.)

Nezsdannüj sztük. Zsizny iszkussztva (1928) no. 34. pp. 6–9.

 

1929

 

Több mint százezer ember a felvevőkészülékek előtt. 100% 2 (1929) no. 4. pp. 167–170

Deutschland, das Land der stärksten Energie. Der Tägliche Spezaldienst (1929. okt. 23.)

–Tissé, Eduard–Aleksandrov, Grigori: Gruß an den Werktätigen Hamburgs. Film und Volk (1929) nos. 9–10.

Brief an den Film-Kurier. Film-Kurier (1929. október 17.)

Der Schöpfer des Potemkin. S. M. Eisenstein in Berlin. Film-Kurier (1929. aug. 21.)

Perszpektivü. Iszkussztvo (1929) nos. 1–2. pp. 116–122.

GTK – BUZ. Kino (1929. márc. 12.)

Kino csetüreh izmereniji. Kino (1929) no. 34.

Ejzenstejn o szcenariji. Kino i zsizny (1929) no. 2. p. 15.

–Alekszandrov, Grigorij: Tri goda. Literanurnaja gazeta (1929. júl. 1.)

Forma szcenarija. Literaturnaja gazeta (1929. dec. 9.)

Patyomkin páncélos. Irodalmi forgatókönyv. I. Munka (1929) no. 7. pp. 201–205.

Patyomkin páncélos. Irodalmi forgatókönyv. II. Munka (1929) no. 7. pp. 244–246.

The Man Who Put Karl Marx on the Screen. (trans. William L. McPherson) New York Herald Tribune (1929. dec. 22.)

–Alekszandrov, Grigorij: Bez akterov. Avtorecenzija Sz. M. Ejzenstejna i G. V. Alekszandrova na kinokartinu Generalnaja linija. Ogonyok (1929) no. 10. pp. 10–11.

O kinoskole. Rabisz (1929) no. 32. pp. 6–7.

Zvukovoje kino u csasz. Anketa. Rabisz (1929) no. 38. p. 4.

–Alekszandrov, Grigorij: Vosztorzsennüje budni. Rabocsaja Moszkva (1929. február 22.)

–Alekszandrov, Grigorij: Ekszperiment. Ponjatnüj millionam. Szovjetszkij ekran (1929) no. 6. pp. 6–7.

Otec Matvej. Voszpominanyija o szjemkah filma Sztaroje i novoje. Szovjetszkij ekran (1929) no. 7.

Prediszlovoje. In: Guido Seeber: Tehnika kinotrjuka. Moszkva: Teakinopecsaty, 1929. pp. 3–8.

Za kadrom. In: Nyikolaj Kaufman: Japonszkoje kino. Moszkva: Teakinopecsaty, 1929. pp. 72–92.

 

1930

 

Lettre à Léon Moussinac. Cinémonde (1930. okt. 9.)

–Tissé, Eduar –  Aleksandrov, Grigori: Neujahrsgrüße an die deutschen Filmkünstler. Film-Kurier (1930. jan. 1.)

Zsandarmü v Szorbonne. Kino (1930. márc. 10.)

Les principles du noveau cinéma Russe. La revue du cinéma (1930) no. 9.

Nasi Kartyinü dolzsnü zvucsaty i gobority. Za kommuniszticseszkoje proszvescsenyije (1930. szept. 18.)

–Alexandroff, G. W.: Der Kampf um die Erde. Die Generallinie. (trans. Erwin Honig) Berlin: Schmidt, 1930.

Eisenstein on the Soviet Film. In: Joseph Freeman– Joshua Kunitz–Louis Lozowick (eds.): Voices of October. New York: Vanguard, 1930.

 

1931

 

The Dynamic Square. I–II. Close Up (March–June 1931)

The Principles of Film Form. (trans. Montagu, Ivor) Close Up (September 1931)

Auszug innerhalb eines Aufsatzes Eisensteins Mexiko-Film. Film-Kurier (1931. aug. 3.)

Napomnim maszteram. Piszmo v GTK iz Meksziki. Kino (1931. szept. 1.)

The Intellectual Cinema. (trans. Christel Gang) Left (Autumn 1931)

Amerikanszkaja tragedija. Proletarszkoje kino (1931) no. 9. p. 59.

A Mexican Film and Marxian Theory. A Communication. The New Republic (1931. dec. 9.)

 

1932

 

Auszug aus dem Szenarium Amerikanische Tragödie. Berliner Tageblatt (1932. máj. 8.)

V pervuju serengu. Kino (1932. szept. 6.)

Die erste Kolonne marschiert. Kino (1932. szept. 18.)

Osznovopolozsniku kultur. Kino (1932. szept. 24.)

Na detektivnoj rabote. Kino (1932. okt. 8.)

Narod bezmolvszvujet. Kino (1932. okt. 24.)

V intereszah formü. Kino (1932. nov. 12.)

Dognaty i peregnaty. Proletarszkoje kino (1932) nos. 15–16. pp. 20–32.

Odolzsajtesz! Proletarszkoje kino (1932) nos. 17–18. pp. 19–29.

Szamoje zabavnoje. Szovjetszkoje iszkussztvo (1932. júl. 9.)

Po tu sztoronu. Vecsernaja gazeta (1932. nov. 12.)

Vklad v delo szocializma. Za bolsevisztszkij film (1932. máj. 16.)

 

1933

 

Rogyitszja Pantagrjuel. Kino (1933. febr. 4.)

Kino – eto zvucsit gordo. Kino (1933. febr. 16.)

Po mesztam! Kino (1933. márc. 10.)

Szmerty bljambam! Kino (1933. márc. 28.)

Vülazka klasszovüh druzej. 1. Kino (1933. jún. 22).

Vülazka klasszovüh druzej. 2. Kino (1933. jún. 28.)

Kino i klassziki. Literaturnaja gazeta (1933. dec. 23.)

Moszkva vo vremeni. Literaturnaja gazeta (1933. júl. 11.)

Moszkva. Zamiszlü i planü. Szovjetszkoje iszkussztvo (1933. júl. 20.)

Cserez revoljuciju k iszkussztvu. Cserez iszkussztvo k revoljuciji. Szovjetszkoje kino (1933) nos. 1–2. pp. 34–36.

Osibka Georga Melje. Szovjetszkoje kino (1933) nos. 3–4. pp. 63–64.

Granit kinonauki. O metode prepodavanyija predmeta rezsisszurü. 1. Szovjetszkoje kino (1933) nos. 5–6. pp. 58–67.

Granit kinonauki. O metode prepodavanyija predmeta rezsisszurü. 2. Szovjetszkoje kino (1933) no. 7. pp. 66–74.

Granit kinonauki. O metode prepodavanyija predmeta rezsisszurü. 3. Szovjetszkoje kino (1933) no. 9. pp. 61–73.

Vedenyije. Tvorcseszkaja sztranicska. Za bolsevisztszkij film (1933. ápr. 15.)

 

1934

 

– Alexandrov Grigori: Que viva Mexico! Experimental Cinema (1934) no. 5.

Konec manszarde. Izvesztyija (1934. aug. 19.)

– Ataseva, Pera M. – Tissze, Eduard K.: Amerikanszkaja rabocsaja kinofotoliga. Kino (1934. márc. 22.)

Sziko. Kino (1934. jún. 28.)

Za vüszokuju igyejnoszty, za kinokulturu! Kino (1934. jan. 22.)

Komszomolci v kino. Kommuniszt (1934. dec. 5.) p. 5.

Dobity vraga. Komszomolszkaja pravda (1934. dec. 4.)

Oruzsijem kino. Komszomolszkaja pravda (1934. nov. 7.)

Komszomolszkije kadrü v kino. Komszomolszkaja pravda (1934. dec. 21.)

O fasizme, germanszkom kinoiszkussztve i podlinnoj zsizny. Otkrütoje piszmo germanszkomu minisztru propagandü doktoru Gebbelszu. Literaturnaja gazeta (1934. már. 21.)

Neszravnimoje. Literaturnaja gazeta (1934. jún. 18.)

Nakonec! Literaturnaja gazeta (1934. nov. 18.)

Metro, Moszkva, literatura. Pravda (1934. aug. 17.)

Pol Robszon. Pravda (1934. dec. 23.)

Partiji ja objazam vszem. Rabisz (1934) no. 1. p. 22.

E! o csisztote kinojazüka. Szovjetszkoje kino (1934) no. 5. pp. 25–31.

Szrednyaja iz treh. 1. (1924–1929) Szovjetszkoje kino (1934) nos. 11–12. pp. 54–83.

 

1935

 

Szamoje vazsnoje iz iszkussztvo. Izvesztyija (1935. jan. 6.)

Kresztyane. Izvesztyija (1935. febr. 11.)

Mü znajem sto mü dolzsnü gyelaty. Kino (1935. jan.15.)

Zakljucsitelnoje szlovo na pervom vszeszojuznom szovescsannij tvorcseszkih rabotnyikov. Kino (1935. jan. 12.)

Aprelszkoje posztanovlenyije CK VKP(b) – osznovü tvorcseszkogo roszta. Kino (1935. ápr. 22.)

Szvoj! Kino (1935. szept. 5.)

Razumnoje meroprijatije. Kino (1935. szept. 17.)

Vüpolnim obescsanije. Kino (1935. szept. 23.)

V sesztnadcatüj god. Komszomolszkaja pravda (1935. jan. 11.)

Teatr Mej Lany-fana. Komszomolszkaja pravda (1935. márc. 11.)

Sz ekrana v zsizny. Komszomolszkaja pravda (1935. jún. 27.)

Mü znajem, sto mü dolzsnü gyelaty. Literaturnaja gazeta (1935. jan. 15.)

Pravda nasej epohi. Pravda (1935. jan. 12).

Kino – mogucseje orudije. Radioprogramma (1935. febr. 18.)

God v iszkussztve. Szovjetszkoje iszkussztvo (1935. dec. 29.)

GTK – GIK – VGIK. Prosloje – nasztojascseje – buduscseje. Szovjetszkoje kino (1935) no. 1. pp. 54–60.

Vüzüvaju na szocszorevinovaje. Za bolsevisztszkij film (1935. szept. 9.)

Mozsem. Za bolsevisztszkij film (1935. szept. 9.)

V dni pjatnadcatiletyija. Za kommuniszticseszkoje proszvescsenyije (1935. jan. 15.)

Piszmo pioneram. Znamja Trehgorki (1935. ápr. 18.)

Vüsztuplenyije szlovo na Vszeszojuznom Tvorcseszkom Szovesanyiji Rabotnyikov Szovjetszkoj Kinematografiji. In: Za bolsoje kinoiszkussztvo. Moszkva: 1935. pp. 22–49.

 

1936

 

Otvet na anketu V 1936 godu. Izvesztyija (1936. jan. 1.)

Piszmo v redakciju. Kino (1936. aug. 17.)

Vmeszto vüsztuplenija. Piszmo, oglasennoje na diszkussziji. Kino (1936. márc. 11.)

Pro szebja i vszluh. Kino (1936. máj. 6.)

Genialnüj szcenariji buduscsego. Kino (1936. jún. 17.)

Velicsajsaja tvorcseszkaja csesztnoszty. Kino (1936. jún. 22.)

Bezsin lug. Kresztyanszkaja gazeta (1936. márc. 31.)

Programme for Teaching the Theory and Practice of Film Direction. I. (trans. Garry, Stephen – Montagu, Ivor) Life and Letters Today (1936) no. 6.

Programme for Teaching the Theory and Practice of Film Direction. II. (trans. Garry, Stephen – Montagu, Ivor) Life and Letters Today (1936) no. 7.

Film Forms: New Problems. New Theatre (April-May-June 1936)

Pol Robszon. Rabocsaja Moszkva (1936. dec. 20.)

Pokaraty ubijc. Szovjetszkoje iszkussztvo (1936. dec. 20.)

Eto bugyet film o gerojcseskom gyetszve. Za kolleltivizaciju (1936. márc. 18.)

Foreword. In: Vladimir Nilsen: The Cinema As a Graphic Art. (trans. Garry, Stephen) London: Newnes, 1936.

 

1937

 

The Epic in Soviet Film. International Literature (1937) nos. 10–11.

Piszmo v redakciju. Izvesztyija (1937. február 08.)

Sur une oeuvre qui m’est proche. Littérature internationale (1937) nos. 10–11.

Pocsemu provalilszja Bezsin lug? Vecsernaja Moszkva (1937. ápr. 25.)

Obraz gromadnoj isztoricseszkoj pravdü i realiszticsnoszti. Za bolsevisztszkiji film (1937. dec. 27.)

Osibki Bezsina luga. In: O filme Bezsin lug: protiv formalizma v kinoiszkussztve. Moszkva: Iszkussztvo, 1937. pp. 52–62.

O filme Bezsin lug: protiv formalizma v kinoiszkussztve. Moszkva: Iszkussztvo, 1937.

 

1938

 

Alekszandr Nevszkij. Gudok (1938. nov. 14.)

Alekszandr Nevszkij i razgrom nemcev. Iz isztoriji narodov SZSZSZR. Izvesztyija (1938. júl. 12.)

Sztranu szovjetov – sztrane szovjetov. Kino (1938. febr. 17.)

Patriotizm – nasa tema. Kino (1938. nov. 11.)

Mü i oni. Kino (1938. dec. 5.)

–Vasziljev, Dmitrij: Film Alekszandr Nevszkij. Krasznüj Oktyabr (1938. jún. 28.)

Film o velikom patriotizme russzkogo naroda. Krasznaja gazeta (1938. nov. 29.)

Director of ‘Alexander Nevsky’ Describes How the Film Was Made. Moscow News (1938. dec. 5.)

Zametki rezsisszera. Ogonyok (1938) no. 22. pp. 20–21.

Nad csem rabotajut kinorezsisszori. Proletarszkaja pravda (1938. aug. 26.)

Zsizny – podvig. Szovjetszkoje iszkussztvo (1938. dec. 16.)

Escso o narodno-gerojcseszkom teatre. Piszmo v redakciju. Teatr (1938) no. 7. pp. 156–158.

Zsizneradosztnüj szputnik. Vecsernaja Moszkva (1938. dec. 7.)

Mü gotovü k ljubomu zadaniju. Za bolszevisztszkij film (1938. nov. 11.)

V entuziazme – osznova tvorcsesztva. In: Mologyüje masztera iszkussztva. Moszkva: Iszkussztvo, 1938. pp. 56–57.

–Pavlenko, P. A.: Alekszandr Nyevszkij. Moszkva: Goszkinoizdat, 1938.

 

1939

 

My Subject Is Patriotism. International Literature (1939) no. 2.

Montazs 1938. Iszkussztvo kino (1939) no. 1. pp. 37–49.

Film o Ferganszkom kanale. Iszkussztvo kino (1939) no. 9. pp. 6–7.

Lenin v nasih szerdcah. Izvesztyija (1939. ápr. 6.)

Szluzsim narodu. Izvesztyija (1939. febr. 11.)

Pravijnüj princip. Kino (1939. jan. 5.)

Hello, Csarli! Kino (1939. ápr. 17.)

Recs na szobraniji intelligenciji moszkovszkih kinosztudiji, poszvjascsennom itogam XVIII szezda partiji. Kino (1939. ápr. 23.)

25 i 15. Kino (1939. máj. 23.)

Pered szemkami kartyinü o Frunze. Kino (1939. febr. 23.)

Neuznavem sztal kraj. Pravda (1939. szept. 2.)

Pod pogyema szovjetszkoj kinematografiji. Rabocsiji kraj (1939. jan. 01.)

Vo szlavu rogyinü. Szovjetszkoje iszkussztvo (1939. febr. 4.)

Velicsije szovjetszkoj aviaciji. Vecsernaja Moszkva (1939. máj. 1.)

Sz csesztju opavdajem vüszokuju nagradu. Za bolsevisztszkij film (1939. febr. 8.)

Gordaja radoszty. Za bolsevisztszkij film (1939. márc. 23.)

Organicsnoszty i pafosz b kompoziciji filma Bronenoszec Potemkin. In: J. Genik (ed.): Hresztomatiji kinorezsisszurü. Moszkva: Goszkinoizdat, 1939. pp. 83–90.

Foreword. In: Soviet Films 1938–1939. Moscow: Goskinoizdat, 1939.

Alekszandr Nevszkij. In: Szovjetszkij isztoricseszkij film. Moszkva: Goszkinoizdat, 1939. pp. 14–25.

The Soviet Screen. Moscow: Foreign Languages Publ. House, 1939.

 

1940

 

To the Editors of International Literature. A Communication. International Literature (November-December 1940)

Vertikalnüj montazs. Sztatja vtoraja. Iszkussztvo kino (1940) no. 12. pp. 27–35.

Escse raz o sztrojeniji vescsej. Iszkussztvo kino (1940) no. 6. pp. 27–32.

Vertikalnüj montazs. Sztatja pervaja. Iszkussztvo kino (1940) no. 9. pp. 16–25.

Gordoszty. Iszkussztvo kino (1940) nos. 1–2. pp. 17–25.

Rozsdenije masztera. Iszkussztvo kino (1940) nos. 1–2. pp. 94–95.

Nad csem rabotajut kinosztudiji. Izvesztyija (1940. november 27.)

Ne cvetnoje, a cvetnoje. Kino (1940. május 29.)

Privet Armeniji pobed szocializma. Kommuniszt (1940. november 26.)

Rodina obnimajet szvojih dosztojnüh szünovej. Literaturnaja gazeta (1940. jan. 30.)

Eisenstein Makes His Debut in Opera. Director Discusses His Work on ‘The Valkyrie’. Moscow News (1940. nov. 28.)

Tvorcseszkaja vsztrecsa sz Vagnerom. Ogonyok (1940) no. 29. p. 18.

To zse. Szovjetszkij artiszt (1940) no. 42. p. 2.

Neisztovüje hudozsnyiki. Szovjetszkoje foto (1940) no. 1.

Velikaja radoszty. Trudovaja gazeta (1940) no. 52.

Voploscsenije mifa. Tyeatr (1940) no. 10. pp. 13–38.

Pered premieroj Valkiriji. Vecsernaja Moszkva (1940. szeptember 21.)

Dvadcaty. In: 20 let szovjetszkoj kinematografiji. Moszkva: Goszkinoizdat, 1940. pp. 18–31.

Nam dvadcaty let. In: Szovjetszkoje kinoiszkussztvo 1919–1939. Moszkva: Goszkinoizdat, 1940. pp. 5–7.

Problema szovjetszkogo isztoricseszkogo filma. In: Teziszü dokladov na tvorcseszkom szovescsaniji po voproszu isztoricseszkogo i isztoriko-revoljucionnogo filma. Moszkva: Goszkinoizdat, 1940. pp. 3–15.

 

1941

 

O tajnah kinotehniki. Illusztrirovannaja gazeta (1941. március 02.)

Film, falszificirujuscsiji isztoriju. Internacinalnaja literatura (1941) no. 5. p. 233.

Vertikalnüj montazs. Sztatja tretja. Iszkussztvo kino (1941) no. 1. pp. 29–38.

Tri rezsisszera. Iszkussztvo kino (1941) no. 5. pp. 32–37.

Pamjatnüje dni. Izvesztyija (1941. márc. 18.)

Film ob Ivane Groznom. Izvesztyija (1941. ápr. 30.)

Opradvdaty doverije. Kino (1941. márc. 21.)

Pravoje gyelo. Kino (1941. jún. 27.)

Diktator. Film Csarli Csaplina. Kino (1941. jún. 27.)

Gitler zazsat v klescsi. Kino (1941. júl. 18.)

Diktator. Komszomolszkaja pravda (1941. jún. 28.)

Gromite, szokrusajtye podlüh zahvatcsikov. Krasznüj flot (1941. júl. 19.)

Fasisztszkije zverszta na ekrane. Krasznüj vojn (1941. júl. 11.)

Naszledniki i sztroiteli mirovoj kulturü. Pravda (1941. ápr. 31.)

Zametki o molodüh kinematografisztah. Pravda (1941. jún. 16.)

Kino protiv fasizma. Pravda (1941. okt. 8.)

Za plodotvornuju rabotu. Za bolsevisztszkij film (1941. jan. 1.)

Nasi tvorcseszkije zadacsi. Za bolsevisztszkij film (1941. febr. 12.)

Escse boleje ukrepim vojennuju moscs nasej sztranü. Za bolsevisztszkij film (1941. jún. 3.)

Organizovannoszty i diszciplina. Za bolsevisztszkij film (1941. júl. 1.)

Vpered! Za bolsevisztszkij film (1941. márc. 21.)

Recsi na jevrejszkih antifasisztszkih mitingah. In: Bratyja jevren vszego mira. Moszkva: Goszkinoizdat, 1941. pp. 25–26.

Fascism must and shall be destroyed. In: In Defence of Civilization against Fascist Barbarism. Moscow: VOKS, 1941.

Prediszlovije. In: Lev Kulesov: Osznovü rezsisszurü. Moszkva: Goszkinoizdat, 1941. pp. 3–4.

 

1942

 

Deszjaty let nazad. Literatura i iszkussztvo (1942. máj. 1.)

Druzja za okeanom. Literatura i iszkussztvo (1942. aug. 15.)

Ivan Groznij. Film o russzkom Renesszance XVI veka. Literatura i iszkussztvo (1942. aug. 4.)

Leyda, Jay (ed.): The Film Sense. New York: Harcourt Brace & Co. 1942.

 

1943

 

Ivan Groznij. Novüj mir (Okt-Nov. 1943)

 

1944

 

Szpektakl volnujet i trogajet. Kazahsztanszkaja pravda (1944. aug. 6.)

Dikkensz, Griffit i mü. In: Griffit. Moszkva: Goszkinoizdat, 1944. pp. 39–88.

Ivan Groznij. Kinoszcenariji. Moszkva: Goszkinoizdat, 1944.

 

1945

 

Kak mü sznimali film Ivan Groznij. Bjulleteny VOKSZ (1945) pp. 3–6.

Laboratory of a Director. Film Chronicle (February 1945)

Krupnüm planom. Iszkussztvo kino (1945) no. 1. pp. 6–8.

Nasa rabota nad filmom. Izvesztyija (1945. febr. 4.)

Vozdrozsdenije. Literaturnaja gazeta (1945. jún. 23.)

Krupnejsiji goszudarsztvennüj dejatel. Ogonyok (1945) nos. 9–10. p. 14.

Oszvobozsdennaja Francija. Sovjetszkoje iszkussztvo (1945. ápr. 19.)

Charlie the Kid. In: Csaplin. Moszkva: Goszkinoizdat, 1945. pp. 137–158.

 

1946

 

O filme Ivan Groznij. Piszmo v redakciju. Kultura i zsizny (1946. okt. 20.)

Charlie the Kid. Sight & Sound (Spring 1946)

Charlie the Grownup. Sight & Sound (Summer 1946)

P–R–K–F–V. (trans. Leyda, Jay) In: Israel V. Nestev: Sergei Prokofiev. (trans. Profieva, Rosa) New York: Alfred A. Knopf, 1946.

Kak ja sztal rezsisszerom. In: Kak ja sztal rezsisszerom. Moszkva: Goszkinoizdat, 1946. pp. 276–292.

 

1947

 

Posztavscsiki duhovnoj otravü. Kultura i zsizny (1947. júl. 31.)

Szovjetszkomu milicioneru. Na bojevom posztu (1947. nov. 12.) p. 2.

 

1948

 

O sztereokino. Iszkussztvo kino (1948) no. 2. pp. 5–7.

Zritel-tvorec. Ogonyok (1948) no. 26.

Yurenev, Rostislav (ed.): Notes of a Film Director. (trans. Danko, X.) Moscow: Foreign Languages Publishing House, 1948.

 

1949

 

30 let szovjetszkogo kinematografa i tradiciji russzkoj kulturü. Iszkussztvo kino (1949) no. 5. pp. 7–11.

Leyda, Jay (ed.): Film Form. Essays in Film Theory. New York: Harcourt Brace & Co. 1949.

 

1950

 

Rozsdenije filma. Iszkussztvo kino (1950) no. 4. pp. 13–16.

 

1951

 

Que Viva Mexico! London: Vision, 1951.

 

1952

 

Vszegda vpered! Vmeszto poszleszlovija. Iszkussztvo kino (1952) no. 1. pp. 107–109.

Jegyinaja. Miszli ob isztoriji szovjetszkoj kinematografiji. Iszkussztvo kino (1952) no. 11. pp. 10–14.

 

1954

 

Voproszü kompoziciji. In: Voproszü kinodramaturgiji. 1. Moszkva: Iszkussztvo, 1954. pp. 116–140.

 

1955

 

Primerü izucsenyija montazsnovo piszma. Iszkussztvo kino (1955) no. 4. pp. 78–89.

Puskin – montazsor. Sarü csugunnyije. Iszkussztvo kino (1955) no. 4. pp. 90–96.

Puskin i kino. Iszkussztvo kino (1955) no. 4. pp. 75–77.

 

1956

 

Jurenyev, Rosztiszlav N. (ed.): Izbrannüje sztati. Moszkva: Iszkussztvo, 1956.

 

1957

 

–Alekszandrov, Grigorij: Que viva Mexico! Iszkussztvo kino (1957) no. 5. pp. 109–117.

–Alekszandrov, Grigorij: Oktyabr. Szcenariji. Iszkussztvo kino (1957) no. 10. pp. 107–129.

Kak ja ucsilszja riszovaty. Kultura i zsizny (1957) no. 6. pp. 29–34.

 

1958

 

Sketches for Life. Films & Filming (April1958)

Avtobiograficseszkije zametki. Kultura i zsizny (1958) no. 5. pp. 41–43.

Letter to Salka Viertel. Sight & Sound (Autumn 1958)

Notes for the Epilogue of Que viva Mexico! Sight & Sound (Autumn 1958)

 

1959

 

Szcena iz Borisza Godunova v raszkazovke Sz. Ejzenstejna. Iszkussztvo kino (1959) no. 3. pp. 111–130.

Moji riszunki. In: Moszfilm. I. Moszkva: Iszkussztvo, 1959. pp. 207–212.

 

1960

 

Miszter Linkoln misztera Forda. Iszkussztvo kino (1960) no. 4. pp. 135–140.

Cvet – csisztüj – jarkiji – zvonkiji. Literaturnaja gazeta (1960. július 09.)

Bronenoszec Potemkin. Szovjetszkij ekran (1960) no. 21. pp. 18–19.

Sztranicü zsiznyi. I. Znamja (1960) no. 10. pp. 147–176.

Sztranicü zsiznyi. II. Znamja (1960) no. 11. pp. 145–190.

 

1961

 

Ob iszkussztve i o szebje. Nyegyelja (1961. ápr. 29.)

One Path to Colour. An Autobiographical Fragment. Sight & Sound (Spring 1961)

Potemkin in America. Soviet Weekly (1961. július 07.)

Iz perepiszki Sz. Prokofjeva i Sz. Ejzenstejna. Szovjetszkaja muzüka (1961) no. 4. pp. 105–113.

Puskin. Rezsisszerszkaja razrabotka szcenarija. In: I. Vajszfeld: Masztersztvo kinodramaturgija. Moszkva: Szovjetszkij piszatyeli, 1961. pp. 214–224.

Cvet i muzüka. Cvetovaja rogyoszlovnaja Moszkvü 800. In: Moszfilm. II. Moszkva: Iszkussztvo, 1961. pp. 239–245.

Risunki Desins Drawings. Moszkva: Iszkussztvo, 1961.

 

1962

 

Avtobiograficseszkije zapiszki. Iszkussztvo kino (1962) no. 1. pp. 129–133.

Neravnodusnaja priroda. Iszkussztvo kino (1962) no. 11. pp. 92–122.

Szkandal v Szorbonne. Nyegyelja (1962. szeptember 23.)

Szcenarüje razrabotki. In: Voproszü kinodramaturgiji. 4. Moszkva: Iszkussztvo, 1962. pp. 343–390.

 

1964

 

Jutkevics, Szergej. I. (ed.): Szergej Ejzenstejn. Izbrannüje proizvedelnyija. I–VI. Moszkva: Iszkussztvo, 1964–71.

 

1967

 

Riszunki k filmu Ivan Groznüj. Moszkva: Szojuz Kinematografisztov SZSZSZR, 1967.

 

1968

 

Zametki o Majakovszkom. Iszkussztvo kino (1968) no. 1. pp. 73–75.

 

1969

 

Letter to Tinjanov. Change (1969) no. 2.

Karetnyikov, I. (ed.): Mekszikanszkije riszunki Ejzenstejna. Moszkva: Szov. Hudozsnyik, 1969.

 

1970

 

Geduld, Harry–Gottesman, Ronald (eds.): Sergei Eisenstein and Upton Sinclair. The Making and Unmaking of Que Viva Mexico! Bloomington: 1970.

Jutkevics, Szergej (ed.): Teatralnije riszunki. Moszkva: Szojuz Kinematografisztov SSSR, 1970.

 

1971

 

Iz neoszuscsesztvlennih zamiszlov: Kapital. Iszkussztvo Kino (1973) no. 1. pp. 56–67.

Jurenyev, Rosztiszlav N. (ed.): Ejzenstejn v voszpominannyiah szovremennyikov. Moszkva: Iszkussztvo, 1974.

 

1978

 

S. M. Eisenstein: dibujos mexicanos ineditos. Ciudad México: Cineteca Nacional, 1978.

 

1979

 

Klejman, Naum (ed.): Steklannyij dom. Iszkussztvo Kino (1979) no. 3. pp. 94–113.

 

1980

 

– Jutkevic, Sergej–Andronikova, M.: MMM. Kino 15 (1980) no. 4. pp. 25–73.

 

1981

 

–Alekszandrov, Grigorij: Sztacska. Iszkussztvo Kino (1981) no. 11. pp. 111–138.

 

1983

 

A Post card and Letter from S. M. Eisenstein to Renaud de Jouvenel. (trans. Taubes, Tanaquil) Film Culture (1983) nos. 70–71. pp. 142–149.

 

1985

 

Kozlov, Leonyid K.–Klejman, Naum: Iz tvorcseszkogo naszledija Sz. M. Ejzenstejna. Materiali i szoobscsenija: sbornik nauhnik trudov. Moszkva: Gos. kom. SSSR po kinematografi, 1985.

 

1988

 

I vot, nakonyec, ja zgyesz. Iszkussztvo Kino (1988) no. 1. pp. 67–81.

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.