Szerkesztőség

Metropolis 80–10

Bevezető a Metropolis-összeállításhoz


Születésnapi lapszámot tart kezében az olvasó. Két évfordulóról is szeretnénk megemlékezni vele. Éppen tíz éve, hogy lapunk alapító szerkesztői – akkor még filmszakos egyetemisták – elhatározták egy magyar nyelvű, filmelmélettel és filmtörténettel foglalkozó, tudományos igényű folyóirat megalapítását. A szerkesztőség azóta többször változott és bővült, a koncepció azonban változatlan maradt, és a folyóirat sikerét és hasznosságát talán az bizonyítja legjobban, hogy ma már részben az alapítók volt tanítványai és a lap korábbi olvasói szerkesztik a Metropolist. Nagy örömünkre szolgál, hogy ez a jubileum éppen egybeesik egy másik évfordulóval: nyolcvan éve annak, hogy Fritz Lang elkészítette a lapunk névadójául szolgáló filmet. Ez a kettős évforduló kínál lehetőséget arra, hogy jelentőségéhez mérten, számos aspektusból mutassuk be a filmtörténetben vitathatatlanul mérföldkőnek számító, a kutatásokat ma is ösztönző filmet – a Metropolistól megszokott elméleti és történeti alapossággal és széleskörű kérdésfelvetésekkel.

E számunk a Psycho-analízisek (2004/1. szám) összeállításunkkal rokon, amennyiben az itt olvasható tanulmányok alapvetően mind egy bizonyos filmre fókuszálnak, ugyanakkor a megközelítések igen széles skálát rajzolnak fel, teret adva számos filmelméleti irányzat érvényesülésének. A filmről szóló tanulmányok sokfélesége azt mutatja, hogy a Metropolis időtálló, sokféle értelmezésre nyitott mű; olyan alkotás, amely nyolcvan év elteltével is újabb kérdésfel­vetésekre ösztönzi a kutatókat. Részletes tárgyalása tehát – a Psychóéhoz hasonlóan – szorosan összefonódik a film médiumáról való általános gondolkodással, recepciótörténetében nyomon követhető a filmelméletek alakulása, tetten érhető az értelmezési lehetőségek sokfélesége és a korszellem mindenkori alakulása is.

Összeállításunk nyitószövege e remekmű hányattatott sorsát tárja fel. Martin Koerber, a film restaurálási munkáiban részt vevő filmtörténész írása nemcsak az eredeti változat helyreállításának folyamatát írja le, de ennek kapcsán kiderül az is, miért és hogyan csonkították meg a maga korában a forgalmazók Fritz Lang alkotását, hányféle változata létezett, és hogyan próbálta meg az utókor több kísérlet során helyreállítani az eredeti művet. Az írás egyben a restaurálási folyamat érdekes dokumentuma – a filmtörténészi munka olyan aspektusa ez, mely fontos szerepet játszik a filmtörténetben, ám amelynek műhelytitkairól lapunk eddig még nem közölt tanulmányt.

Ezt követően különböző változatokat mutatunk be a film értelmezési lehetőségeire. Matthew Biro tanulmánya a korabeli kulturális folyamatok közegében helyezi el a filmet, elsősorban a technika ábrázolásának kérdését állítva a középpontba. Bemutatja, milyen előzményeit találhatjuk meg a film technikaképének a húszas évek irodalmi és képzőművészeti alkotásaiban, elsősorban a dadaista fotómontázsokban, és részletesen tárgyalja a kor ambivalens viszonyulását a technika csodájához és szörnyetegéhez, mely képzet Lang filmjében is visszhangra talált. Andreas Huyssen arra tesz kísérletet, hogy a filmnek az értelmezések nagy részében általában mellékesnek tekintett, rejtett tartalmait hozza felszínre. Írása arra hívja fel a figyelmet, hogy a filmben központi szerepet játszó gépnő figurája nemcsak a technika ábrázolásának szempontjából fontos, hanem sikerében fontos szerepet kap a benne kódolt szexuális és társadalmi üzenet is. R. L. Rutsky tanulmánya részben Huyssen cikkéből kiindulva a technika és a nemiség összekapcsolódását elemzi a filmben, pszichoanalitikus megközelítése a női és férfi princípium, valamint a technikaközpontú modernitás és spirituálisabb, hagyományos életforma ellentétét vizsgálja részletesen. J. P. Telotte a science fiction-filmekre jellemző csábító látványt teszi meg kutatása tárgyává, és azt elemzi, hogy a Metropolis esetében a nézőt elbűvölő fantasztikus látvány mellett mely motívumokban, cselekményelemekben tematizálódik a csábítás. Peter Dolgenos írása ideológiakritikai alapon közelíti meg a filmet. Egy Fritz Langról kerengő történet kapcsán arra a kérdésre keresi a választ, hogy a film mely elemei lehettek annyira vonzóak Hitler és Goebbels számára, hogy annak megtekintése után kulcspozíciót ajánljanak fel a rendezőnek a náci filmgyártásban. Az összeállítást záró írásban Varga Zoltán a Metropolis hatástörténetét vizsgálja: olyan filmeket sorakoztat fel a kortárs amerikai filmkultúrából, melyekben direkt utalásként vagy kevésbé közvetlen módon mutatható ki e filmtörténeti alapmű hatása.

 

A szerkesztők

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.