Szerkesztőség

Bevezető az Önreflexió a filmművészetben című összeállításhoz


Saját létfeltételeikre, működésmódjukra reflektáló műalkotásokat valószínűleg minden művészeti ágban találhatunk, mint ahogy az is elmondható, hogy a jelenség nem egyértelműen korszak specifikus: bármikor szület(het)nek ilyen jellegű művek. Viszont az is nyilvánvalónak látszik, hogy vannak olyan korszakok, amikor ez a fajta esztétikai minőség, illetve formai megoldás kifejezetten előtérbe kerül, sőt vannak olyan időszakok is, amikor a teoretikus gondolkodás az, ami hajlamot mutat arra, hogy különböző művészeti korszakok viszonylag eltérő megoldásait „reflexívnek”, „önreflexívnek” tekintse. Teheti ezt például éppenséggel azért, mert maga a kérdésfelvetés zajlik egy olyan időszakban, amely igen érzékeny az efféle jelenségekre, s hajlamos saját kérdései irányait visszavetíteni az időben. Korunkról mindenesetre megállapítható – anélkül, hogy e kort posztmodernnek neveznénk vagy e „korszak” meghatározásával és jellemzésével kapcsolatos problémákra itt bármilyen mértékben is kitérnénk –, hogy nemcsak a műalkotások által kedvelt formai megoldások tekintetében éljük az önreflexió egyik virágkorát, de a teoretikus gondolkodás is fogékonynak tetszik e jelenségre.

 

Összeállításunkkal az önreflexív működésformáknak a filmművészetben megjelenő változataira szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A különböző filmtörténeti korszakokban eltérő okok miatt fordulnak az alkotók az ilyen megoldásokhoz, mint ahogy a különféle teoretikus megközelítések is sokféleképpen kategorizálják és írják le ezt a jelenségcsoportot. Összeállításunkkal megpróbáljuk egyszerre szemléltetni a kérdés film- (és ezzel együtt gondolkodás-)történeti dimenzióit, valamint a jelenséghez kapcsolódó bizonyos formai megoldások vizsgálati lehetőségeit is.1{A filmi önreflexiónak létezik egyébként jelentős, könyv terjedelmű, magyar nyelvű összefoglalása, melyet ezúttal is a témakör iránt érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlunk: Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Csíkszereda: Pro-Print, 2003.}

Az 1970-es évek volt az első időszak, amikor a filmteóriában az önreflexivitás vizsgálata kiemelt szerephez jutott. A korszak baloldali teoretikusainak munkásságában a fogalom egyszerre funkcionált esztétikai és politikai jellegű kategóriaként. Elsősorban Althusser és Brecht munkásságára való hivatkozással a(z ön)reflexivitást a művészeti realizmus lehetőségeinek vizsgálatához kapcsolva vetették fel. Az elméleti érdeklődéssel párhuzamosan ugyanakkor a kor filmművészetében is fontos szerepe volt a jelenségnek, és nemcsak esztétikai, de valóban politikai értelemben is – elég, ha csak Godard munkásságára gondolunk. Ezen időszak önreflexióval kapcsolatos elgondolásainak bemutatására két klasszikus szöveget választottunk: Colin MacCabe 1974-es és Dana Polan 1978-as tanulmányát. E gondolatkörhöz kapcsolódva, valamint mivel az egyetemes filmtörténetben a filmforma radikális megújításának/felforgatásának és ezzel szoros összefüggésben az önreflexív filmtechnikák alkalmazásának minden bizonnyal Jean-Luc Godard a legkiemelkedőbb figurája, egy önálló tanulmányt is közlünk a rendező művészetének e sajátosságáról Pálos Máté tollából.

A film stílustörténetében az önreflexív filmszerkesztési technikáknak különös jelentősége volt az ún. modernista film korszakában. Ennek a korszaknak részletes vizsgálatával nem foglakozik összeállításunk, mivel a témát átfogóan tárgyaló szöveg található Kovács András Bálint modernizmust vizsgáló könyvében.2{Kovács András Bálint: A kritikai reflexivitás és a szerző születése. In: Kovács: A modern film irányzatai. Budapest: Palatinus, 2005. pp. 231–254.} A modernista és a posztmodern jellegű önreflexivitás összevetésére tesz kísérletet viszont Vincze Teréz tanulmánya, amennyiben Michael Haneke filmjeinek önreflexív jellegzetességeit ebben a stílustörténeti viszonyrendszerben próbálja elhelyezni. Yvonne Spielmann tanulmánya pedig a mozgóképi önreflexivitásnak azokkal a változataival és lehetőségeivel foglakozik, melyek az új képfajták és az elektronikus/digitális képalkotás/képmanipulálás következtében alakítják át korunk filmkultúráját.

Az önreflexív technikák egyik legismertebb megjelenési formája az, amikor a szereplők belenéznek a filmfelvevőgép lencséjébe, ami különös hatást kelt, megtöri a narratív tér egységét, a film és a néző terének kapcsolatát, átjárhatóságát sugallja. E technika részletes vizsgálatára vállalkozik Marc Vernet összeállításunkban közölt szövege. A filmformai és filmnyelvi kísérletezés nagyon gyakran fonódik össze szorosan az önreflexív technikák alkalmazásával – pontosan ezt a jelenséget figyelhetjük meg Bódy Gábor életművében, mely a filmi önreflexivitás gazdag tárháza. Czirják Pál tanulmánya Bódy filmjeit és a rendező teoretikus munkásságát az önreflexivitás szempontjából helyezi egymás mellé és vizsgálja párhuzamosan.

 

A szerkesztők




Jegyzetek:

Vissza

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.