A háború képei

Beszámoló a Magyar Filmtudományi Társaság éves konferenciájáról


Szerző: Simor Kamilla (PhD-hallgató, PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola)

Harmadik alkalommal rendezte meg éves konferenciáját a 2018-ban megalakult Magyar Filmtudományi Társaság. A november 4-5. között zajló, Füzi Izabella és Gyenge Zsolt szervezésében megvalósult esemény idei helyszíne a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt, ahol közel harminc előadást hallgathattak meg a résztvevők. A „Háború, agresszió, konfliktus: Mozgóképi reprezentációk és gyakorlatok” címmel megrendezett konferencia középpontjában olyan kérdések álltak, mint hogy milyen mediális értelemben vett ábrázolási lehetőségei vannak a háborúnak? Hogyan változtatják meg a háború mint esemény és koncepció jellegét az újmédia korában kialakult, eddig nem ismert reprezentációs eszközök? Mi a háborús vagy konfliktusszituációkban használt mozgóképek szerepe az események mediatizálásában? Miként közelíthető meg a háborús trauma egyénre és közösségekre gyakorolt hatása mozgóképi eszközök révén?

MFTkonferenciaMFTkonferencia.jpg

A konferenciát nyitó plenáris előadást Török Ervin, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa tartotta, aki a (film)képek performatív jellegével kapcsolatban amellett érvelt, hogy a képek performativitásának esetében elsősorban nem egy illokutív aktusról beszélhetünk, hanem a képek mindenekelőtt „hiteket” hoznak létre. Török e problémát kortárs ukrán és orosz dokumentumfilmek kontextusában vizsgálta meg összekapcsolva azt a háború percepciójának kérdéseivel. Az előadás gondolatébresztő és vitaindító jellegét megerősítette az ezt követő hosszú diszkusszió is, amelyben a hozzászólók elsősorban a képek és a propaganda bonyolult összefüggésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket, illetve a befogadó előzetes pozíciója és a hitek létrejötte közti problémákra mutattak rá.

Az ezt követő első szekcióban a háború-ábrázolások különböző módjairól, illetve a háborús felvételek mint bizonyító erejű vagy manipuláló eszközök szerepéről halhattunk elemzéseket. Az előadások jól példázták a filmtudomány interdiszciplináris jellegét, hiszen az egyes megközelítések a bölcsészet- és társadalomtudomány széles skáláján mozogtak a fejlődéspszichológiai és az ökológiai olvasatoktól kezdve a gender studies-on át a társadalomtörténeti, illetve fenomenológiai szemléletig. Tarnay László a háború ontologikus megközelítéséről, illetve a háború utáni állapot ábrázolásának filmi lehetőségeiről beszélt. Győri Zsolt a „keselyűperspektíva” mint új képfajta műfaji és társadalomelméleti aspektusait vizsgálta meg egy David Attenborough deep-fake hangjára épülő videó esetében, Kalmár György pedig a pacifista háborús film műfajának narratív eszközeit és megjelenésének társadalmi kontextusát elemezte. Ezt két spanyol polgárháborúval kapcsolatos előadás követte: míg Lénárt András azt elemezte, hogy a polgárháborúban szembenálló felek miként használtak fel mozgóképi felvételeket az ideologikus meggyőzés érdekében, saját előadásomban e felvételek kolorizált utóéletéről és ezek befogadáselméleti megközelíthetőségeiről beszéltem. A Társaság tisztújító közgyűlése után a második szekció a traumafeldolgozás filmi ábrázolásával és a háborús film mint oktatási célokra felhasználható tananyag kérdésével foglalkozott. Az előadások közös metszete a háború emlékezete, illetve utóhatásainak ábrázolhatósága volt: a résztvevők kutatásában nagy hangsúlyt kapott a mozgókép általi egyéni és/vagy kollektív traumafeldolgozás, illetve annak edukatív jellegű közvetítése is. Pintér Judit és Stőhr Lóránt a harctéri trauma és poszttraumás stressz szindróma filmi reprezentációja kapcsán azt vizsgálták meg, hogy mikor (és miért) kezdődött el ezek tematizációja, illetve mi jellemzi az amerikai és a magyar játékfilmek ábrázolásmódjait ebből a szempontból. Margitházi Beja egy Falkland-szigeteki háború utóhatásairól szóló dokumentumfilmmel összefüggésben közelítette meg a performativitás problémakörét: állítása szerint az újrajátszás performatív aktusa megteremtheti a háborús trauma megjelenítésének terét. Vincze Teréz előadása a koreai háborús filmek egy speciális csoportjára, a vigasznő (a második világháború idején a japán hadsereg által elrabolt, szexmunkára kényszerített nők) tematikájú alkotásokra fókuszált, Pócsik Andrea és Csomán Sándor pedig az emberi jogi témájú és háborús filmek oktásban betöltött szerepét és felhasználhatóságát vizsgálta meg.

A konferencia programja nem csupán tudományos előadásokból állt, az első napot könyvbemutatóval és kerekasztal-beszélgetéssel zártuk. A friss filmes monográfiák bemutatásakor (Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása, Kalmár György: Post-Crisis European Cinema, Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó. Steven Soderbergh féktelen filmművészete) a résztvevők a tudományos és az ismeretterjesztő kötetek közti műfaji különbségeket, a magyar könyvpiac helyzetét és a hazai, illetve nemzetközi kötetkiadási különbségeket vitatták meg. Ezt követően Gyenge Zsolt beszélgetett több meghívott haditudósítóval (Jászberényi Sándor, Nyilas Gergely, Huszti István) és Nagy Dénes filmrendezővel: a vitákkal teli diszkusszió során hangsúlyos volt az a kérdés, hogy mit lehet és mit nem lehet megjeleníteni a mai magyar sajtóban, ha háborús agresszióról, erőszakról van szó, mik a nyugat-európai újságírói standardok ebből a szempontból, milyen vizuális határokat szabnak meg a különböző médiaorgánumok, illetve van-e értelme ma még képekkel sokkolni a közönséget.

A második nap nyitószekciójában a magyar háborús filmek kapták a főszerepet. Az itt elhangzott előadások egy része konkrét példákon keresztül vizsgálta meg a háború egyénre és közösségre gyakorolt hatásait, a másik fele pedig általánosabb filmtörténeti jellegű áttekintést nyújtott a témában. Olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint hogy miként mutatják fel az egykori háborús filmjeink a korabeli uralkodó ideológiát, hogyan jelenik meg a hősiesség koncepciója kortárs alkotásokban, illetve milyen mértékben változtatja meg egy novella jelentésrétegeit az, ha annak filmes adaptációja során kiegészítjük a történetet a háború eseményével. A szekció előadói Szíjártó Imre, Záhonyi-Ábel Márk, Sághy Miklós és Vajdovich Györgyi voltak. A Csönge Tamás, Fábics Natália, Gerencsér Péter és Tóth Zoltán János alkotta negyedik szekció mediális értelemben vett sokszínűségét az is biztosította, hogy a résztvevők előadásai a korai animációs filmtrükköktől a számítógépes játékokban fellépő gliccseken és bugokon át a Marvel-univerzum gender studies irányából történő megközelítéséig és a streamingplatformok piaci helyzetének elemzéséig terjedő széles skálán mozogtak. A legfrissebb mozgóképi jelenségeket és trendeket elemző prezentációk – habár el-elszakadtak a konferencia fő témájától – rámutattak arra, hogy nem csupán a szűk értelemben vett művészeti szcéna, hanem a kortárs mediális környezetünk tendenciáinak analízise is jelentékeny részét képezi a mai filmtudomány vizsgálati mezejének.

MFTkonferencia1MFTkonferencia1.jpg

A konferenciát záró szekció a háborús tematikától eltérő, ám egységes blokkba szerveződött: az előadók olyan alkotásokat vizsgáltak meg, amelyek középpontjában a közösségi és részvételi filmkészítés, a társadalmi érzékenyítés, illetve a társadalmi problémákra reagáló mozgalmi tevékenység bemutatása állt. Árva Márton A nép bátorsága (1971) című dokumentumfilm kapcsán mutatta be a film keletkezésének politikai kontextusát, illetve a forradalmi mozgósítás filmes eszközeit. Le Virág Mai-Lan az Out! (1957) menekült-ábrázolásáról, Milojev Zsanett és Müllner András pedig a Jöjj vissza, Afrika! (1959) és a Cséplő Gyuri (1978) narratív és formanyelvi elemeit összehasonlító elemzéséről beszéltek előadásukban. Biczó Gábor és Szabó Henriett saját filmjeikkel kapcsolatos antropológiai kutatásaikat mutatták be: Biczó az egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülő falusi emberek szociokulturális helyzetét elemezte a Vidéki elégiával (2022) összefüggésben, Szabó pedig a Köztes kitettség tükrében vizsgálta meg azt, hogy miként boldogulnak a roma származású egyetemi hallgatók a felsőoktatásból kikerülve. A diszkusszió során kialakult vita résztvevői azon kérdést járták körbe, hogy milyen szempontok szerint lehet különbséget tenni a dokumentumfilm és az antropológiai film között, illetve hogyan értékelhető ezen eltérés felől a szélesebb társadalomtörténeti folyamatok bemutatása helyett az egyén perspektívájára fókuszáló alkotói megoldás.

A Társaság idei konferenciáján résztvevő közel harminc előadó jelentős száma is bizonyította, hogy nem csupán a háborús téma aktualitása, hanem a magyar filmtudományos élet élénkebbé tétele iránt is nagy az érdeklődés. A koronavírus okozta online átállások után különösen jó élmény volt egymással ismét személyesen találkozni és a tudományos előadások kapcsán az élénk viták során együtt-gondolkodni. A harmadik éve megrendezett eseményre immár hagyományként tekinthetünk, és reméljük, hogy november első hétvégéje mostantól minden évben egyet jelent a filmtudomány iránt érdeklődők számára a Magyar Filmtudományi Társaság éves konferenciájával.

Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 3000 Ft + postaköltség (500 Ft / szám). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.