A Veszélyes lehet a mozi! című bemutatkozó kötetében Dombai Dóra tíz magyar filmrendezőnő portréjának felskiccelésére vállalkozik. Az itt közölt részletben a szerző Horvát Lili alkotói pályakezdésének tematikus és formai analízisét adja, és egyúttal az elmúlt évek hazai közérzetét is megragadja.

Három történelmi tematikájú dokumentumfilmen keresztül vizsgálja az egymástól eltérő alkotói koncepciókat az archív anyagok önmagukban való értelmezésétől a kolorizáción át egészen a performatív archív használatig. Mózes Gergely tanulmánya.

Az idei Budapest Klasszikus Filmmaraton keretében is lehetőség nyílt az ELTE-s diákok számára, hogy önállóan állítsanak össze egy filmblokkot, melynek témáját a fiatalság útkeresése adta. A filmkurátorság szépségéről és nehézségeiről is ír Vígh Martin beszámolójában.

Az amatőrfilm köré szerveződött a Minor Média/Kultúra Kutatóközpont és a Magyar Filmtudományi Társaság közös májusi konferenciája, melyen a definíciós anomáliák, a felkutatás-megőrzés nehézségei és a Youtube-univerzum kérdése is előkerült. Az eseményen a filmtörténészek mellett antropológusok, függetlenfilmesek is formálták a privátfilmről szóló diskurzust. Tóth-Gyóllai Orsolya beszámolója.

A Váltójel című kötet Budapest 150. születésnapjára készült el, és a rendszerváltás idején zajló mozihálózatokhoz kapcsolódó történeti és intézményi folyamatok áttekintésére vállalkozik. A könyv nem csak tanulmányokkal, hanem interjúkkal, mozis fogalomtárral és korabeli képekkel szemlélteti a filmszínházakat érintő változásokat. Rigó Karolina Rita recenziója.

Az idei Magyar Egyetemi Filmdíj programjában vett részt Fazakas Gergely kolozsvári hallgató, aki beszámolójában részletesen mutatja be a workshopra való kijutás módját, idézi fel a parázs viták hangulatát és tér ki a közös élményt nyújtó esemény közösséget kovácsoló erejére.

Egyetemi hallgatók írásait közlő sorozatunk tizedik részében Gombos Réka ELTE szabad bölcsész hallgató A légy adaptációkról írt dolgozatát jelentetjük meg, melyben a George Langelaan könyvén alapuló feldolgozások (az 1958-as és annak 1986-os remakeje) feminista olvasatát adja a szerző.

Egyetemi hallgatók írásait közlő sorozatunk kilencedik részében Vajda Fruzsina ELTE szabad bölcsész hallgató dolgozatát közöljük, melyben a szerző Sára Sándor Cigányok és Feldobott kő című alkotásait vizsgálja, kitérve a társadalmi küldetéstudat, a morális felelősségvállalás és a képi ábrázolásmód kérdéseire.

Május 24-én egy kötetelőkészítő workshopra került sor a CEU-n, melynek témája az Orbán-rendszer filmkultúrája volt. Az ország minden területéről érkező filmtudósok témái az elmúlt közel 25 év filmtermésének kisebbségi reprezentációját, genderkérdését és történelmi filmjeit is érintették. Balássy Fanni beszámolója.

Gyarmathy Lívia Kishalak...nagyhalak című huszonnyolc perces dokumentumfilmje egy örök témát boncolgat, hiszen a kisemberek kiszolgáltatottságát, alárendeltségét és kizsákmányolását mutatja be a halászat területén. Németh Magdolna írása a hamarosan megjelenő Metropolis Gyarmathy Lívia számához kapcsolódik.

Torbó Annamária Fikció, transzmédia, aktivizmus című első kötetében egy hazai Harry Potter rajongói közösségen belül vizsgálja a részvételi kultúra és a politikai elköteleződés formáit az újmédia kontextusán keresztül. Lubianker Dávid recenziója.

Tavaly jelent meg Turnacker Katalin Oikos színei című tanulmánykötete, melyben a szerző ember és természet viszonyát vizsgálja számos dokumentumfilmen keresztül. Vécsey Virág recenziójában kitér a kötet célkitűzésére, megközelítési módjára, valamint a szélesebb tudományos kontextusban is elhelyezi a kötetet.