Érzékiség, válság, pszichoanalízis


Az idei évben is több filmes tárgyú könyv látott napvilágot. A könyvkiadók kínálatában filmtudományos igénnyel megírt munkákat, filmtörténeti csemegéket, egy-egy szerzőre vagy műfajra fókuszáló darabokat is megtalálhatunk, valamint a filmfesztiválok és budapesti mozikultúra történetébe is bepillantást nyerhetünk. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a 2023-ban megjelent magyar nyelvű filmes könyveket.

Kalmár György: A válság mozija. A 21. századi európai rendezői film (Gondolat Kiadó, 2023, 328 oldal)

Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének habilitált docense legújabb könyvének célkitűzéséről így ír: „Talán 2001. szeptember 11-én kezdődött az egész, amikor a World Trade Center ikertornyaival együtt összeomlott a történelem végébe vetett utópikus hitünk is, majd folytatódott a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válsággal, aztán jött a brexit, jött Trump, majd 2020-ban a Covid-világjárvány, 2022-ben pedig az orosz–ukrán háború… A válság állapota tehát a zűrzavar időszaka is, amikor a világ megértése komoly kihívást jelenthet. A legtöbb történelmi léptékű tervünk és nagy elbeszélésünk, amelyekre a 20. század végén támaszkodtunk, megrendült az új évezred első két évtizedében… Ebben a könyvben azt szeretném megvizsgálni, hogy az európai művészfilm miként reagál erre a válsághelyzetre, hogyan értelmezi a világ jelentésének gyors átalakulását, milyen elbeszéléseket konstruál a nagy elbeszélések kortárs elvesztésének árnyékában, és milyen filmes identitásokat hoz létre a személyes meggyőződések, politikai erők és ideológiai paradigmák drámai átrendeződésének idején. Az európai filmek ábrázolási stratégiáinak elmozdulásán és a filmekben megjelenő „őslakos” helyiek reprezentációjának változásain keresztül igyekszem feltérképezni a társadalmi-kulturális átalakulásokat, illetve elemezni az európai mozi által a jelen „forró” kérdéseire adott válaszokat. Más szóval történelmi, társadalmi és kulturális kontextusban kívánom vizsgálni az európai filmeket.

Pörös Géza: Hamvak és gyémántok. Andrzej Wajda filmjeiről (Nap Kiadó, 2023, 444 oldal)

Andrzej Wajda, a világhírű Oscar-díjas lengyel filmrendező (1926-2016) munkásságát ismerjük meg e kötetből, a több lengyel kitüntetéssel is rendelkező Pörös Géza összeállításában. A legnagyobb művek talán még a fiatalabb korosztálynak is rémlenek, bár éppen azért szükségesek az ilyen monográfiák, hogy az ifjabb generáció is ismerje meg a nagy elődöket. Wajda minden műve (filmje, színházi rendezése) bemutatásra kerül; a történet, a művészi kivitelezés és a kritikai visszhang tükrében értelmeződnek. Szinte regényszerűen haladunk át a hatalmas életművön, igen olvasmányos előadásban. Csak néhány filmcím a legismertebbek közül: Csatorna, Hamu és gyémánt, Lotna, Az ígéret földje, Katyñ, A remény embere (Lech Walesáról). Andrzej Wajdának az is a rendezői módszeréhez tartozott, hogy a legnagyobb lengyel regényírók műveit vitte filmre, illetve a lengyel múlt és a lengyel művészetek mind benne vannak életművében.

Szekfü András: Így filmeztünk 4. – A hetvenes és a nyolcvanas évek (MMA Kiadó, 2023, 352 oldal)

A fiatal filmtörténész ötven évvel ezelőtt rögzítette első filmtörténeti életútinterjúját, és a mai napig készíti ezeket. Minden interjú hangfelvétel, két ember beszélgetését őrzi, annak minden lelki rezdülésével, feszültségével és oldott pillanataival együtt. Ez a negyedik Így filmeztünk kötet. Mi köti össze a tíz filmszakmai életútinterjút? Időben két évtized: A hetvenes és a nyolcvanas évek - azonban, ahogy eddig, itt sem vették szigorúan az időhatárokat. Az interjúalanyok filmes életműve ekkor bontakozik ki, ölt formát, sőt van, akinél le is zárul. Korstílusként pedig a neoavantgárd és az új érzékenység áll a kötet középpontjában, az itt szereplő rendezők többsége így vagy úgy kapcsolódik hozzájuk. A tíz interjúalany alfabetikus sorrendben követi egymást: Enyedi Ildikó és Fekete Ibolya filmrendezők; Forgács Péter médiaművész; Háy Ágnes animációs filmes; Jeles András film- és színházi rendező; Kardos Sándor operatőr-rendező; Müller Péter Sziámi filmrendező, költő, énekes; Rák József operatőr (saját szavával: cinematográf); Szirtes András független filmes, rendező; Tímár Péter filmrendező, trükkoperatőr.

Lichter Péter: Az amerikai film rövid története (Prae Kiadó, 2023, 220 oldal)

Valószínűleg minden filmbolond az álmából felverve is tudna idézni a Casablanca, A keresztapa, a Szárnyas fejvadász vagy a Ponyvaregény jeleneteiből. Habár legtöbbünk számára az amerikai filmkultúra jelenti az elsődleges kikapcsolódást (vagy az inspirációt), mégis az a helyzet, hogy Hollywood fordulatokban gazdag története még az elkötelezett cinefilek számára is ismeretlen. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy vázlatos, de átfogó képet adjon az amerikai film közel százharminc éves történetéről, annak legjelentősebb klasszikusain keresztül bemutatva izgalmas árnyalatait: a stúdiórendszer „aranykorától” egészen az olyan jelenségekig, mint a nagy ívű változásokkal járó Hollywoodi Reneszánsz vagy a kilencvenes években berobbanó független filmes hullám, aminek leghíresebb alakja Quentin Tarantino volt.

Fazekas Áron: Digitális filmhangrögzítés (Scientia Kiadó, 2023, 204 oldal)

Az elsőéves diákok hangtanulási folyamatának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében íródott Digitális filmhangrögzítés című tankönyv első fejezete számos akusztikai alapfogalmat magyaráz meg egyszerű, közérthető nyelven, a második fejezet pedig a digitális hangrögzítési eljárás folyamatát és előnyeit ismerteti. A továbbiakban a tankönyv részletezően foglalkozik az intézmény tulajdonában lévő, kiváló minőségű, szakszerű helyszíni hangrögzítésre alkalmas felszerelés (mikrofonpark, hordozható digitális hangrögzítők, rádióhullámos adó-vevő hangátviteli rendszerek stb.) technikai lehetőségeinek az ismertetésével. Ezek birtokában egy szakavatott felhasználó élethű, élménydús és nem utolsósorban versenyképes filmhanggal tud az éppen készülő audiovizuális végtermékek sikeréhez szervesen hozzájárulni. A készségfejlesztő gyakorlatok (11. fejezet) rendszeres elvégzése a mesterségbeli tudás (például a filmes hangtechnikai eszközállomány üzembe helyezésének és szakszerű kezelésének) automatizálását biztosítja. Úgy gondolom, hogy a nagy mennyiségű technikai információ elsajátítását kíváncsiságot felkeltő, kreativitást ösztönző, esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet fejlesztő feladatokkal váltakoztatva lehet könnyebben oktathatóvá és vonzóbbá tenni (12. fejezet). Az ilyen céllal meghirdetett ZörejZene, RAPbattle és Énekes-hangszeres versenykoncertek felfedik a csoportos alkotás izgalmát, az együtt muzsikálás örömét, tudatosítják az alkotókban a nyilvánosan bemutatott művészi végtermék felvállalásának terhét, és mindezzel együtt remek csapat összerázó lehetőségeket kínálnak fel.

Kovács István: Film, költészet, történelem – A 20. század lengyel filmjei és rendezői személyes közelképekben (Magyar Napló Kiadó, 2023, 330 oldal)

Verset, esszét, tanulmányt írtam, szépprózát és történelmi tényirodalmat fordítottam, de az, hogy a lengyel filmmel kapcsolatos érzéseimet valaha is papírra vessem, meg se fordult a fejemben. Pedig Andrzej Wajdának A légió című filmjét is majdnem annyiszor láttam, mint a Hamu és gyémántot. Mindkét film egyes jeleneteit lefényképezett verseknek éreztem. És a táncforgatagban a lengyel történelmet megelevenítő Menyegző is lenyűgözött. Andrzej Wajdát ma is költőnek, költői eszményemnek tartom” – írja a szerző, Kovács István, Magyarország Babérkoszorúja és Prima Primissima díjas költő, Széchenyi-díjas történész, polonista könyve megszületésének körülményeiről. Majd így folytatja: „Film és irodalom. Az 1960-as évek nemzeti öntudatra ébresztő autóstopos útjai mellett a lengyel film keltette fel bennünk a tágabb lengyel kultúra iránti érdeklődést. És az 1956-os magyar forradalom lengyelek által ápolt emléke fordította figyelmünket történelmük "világcsodája" felé. Andrzej Wajda, Jerzy Kawalerowicz, Jerzy Wojciech Has, Kazimierz Kutz és mások filmjei vezettek el bennünket a lengyel irodalomhoz [...] A lengyel film ismertetett meg a később világhírnévre szert tett zeneszerzők: Krzysztof Penderecki és Wojciech Kilar nevével. [...] A színházrajongó magyar fiatalok részben e filmek nyomán utaztak Varsóba, hogy láthassák a Józef Szajna-rendezte Dantét a Stúdió Színházban, és vártak hónapokig türelmesen a jegyre, hogy Krakkóban megnézhessék a Konrad Swinarski által a Régi Színház deszkáira álmodott Adam Mickiewicz zseniális darabját, Az ősöket. És persze azok, akik a színháznak akarták magukat egy életre elkötelezni, nem hagyhatták ki Jerzy Grotowski wroclawi Színházi Laboratóriumát. Hogy a varsói és a wroclawi jazzfesztiválokra a magyar fiatalok tömegével látogatnak, az szinte természetes volt. [...] Felnőttként élhettük át, milyen történelemformáló hatása volt Andrzej Wajda filmjeinek, a Márványembernek és a Vasembernek."

Gyöngyösi Zoltán: Mészáros Márta (L’ Harmattan Kiadó, 2023, 454 oldal)

Mészáros Márta filmrendezői munkásságának összefoglalására tett kísérletet Catherine Portuges Screen Memories: The Hungarian Cinema of Márta Mészáros című, 1993-ban megjelenet könyvében, míg hazánkban ez idáig nem jelent meg a rendezőnő életművét bemutató könyv. Gyöngyösi Zoltán hiánypótló alkotása a forrásanyag bőségéből igyekezett kiválogatni azokat, amelyek a rendező és az alkotások lényegét ragadják meg. A könyv részint Mészáros Mártával készült interjúkon, részint alkotótársainak visszaemlékezésein alapul, tehát igyekezett közvetlen forrásokból meríteni.  Az életmű kritikai megközelítése azt a két erővonalat emeli ki, amelyek áthatották a rendező életét: családi drámáját és a feminizmust. A szerző úgy törekedett a tárgyilagosságra, hogy az életmű minden egyes eleme gondolkodásra késztesse az olvasót.

Kollarik Tamás (ed.): Magyar animációs alkotók II.  (MMA MMKI, 2023, 212 oldal)

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet 2017-ben indította útjára Documenta Artis című könyvsorozatát, amelynek negyedik része a nagy sikerű Magyar animációs alkotók I. című interjúkötet folytatásaként újabb ismert és elismert magyar animációs művészeket szólaltat meg különböző generációkból. „Meggyőződésünk, hogy szükség van arra, hogy a magyar animáció alkotóinak gondolatai, meglátásai rendezett formában – akár szerkesztett interjúkötetekben – megjelenjenek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy megkezdődjön az a hiánypótló munka, amely kapcsán a rendezők mellett a »háttérben dolgozók« – a gyártásvezetők, a stúdióvezetők… – tapasztalata, tudása is megismerhetővé válhat. A jelen és a jövő kutatóinak, de akár a filmes igazgatás döntéshozóinak és szakembereinek is hiteles forrást és támpontot nyújtanának munkájukhoz.

Kollarik Tamás (ed.): Filmfesztiválkörkép. A magyar filmfesztiválok működése és lehetőségei 2011-2020 között (MMA MMKI, 2023)

A Filmfesztiválkörkép – A magyar filmfesztiválok működése és lehetőségei 2011−2020 között című hiánypótló kötet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) gondozásában jelent meg. A kiadvány – amelynek szerkesztője Kollarik Tamás – a 2021-es I. Savaria Konferencia szakmai anyagaira támaszkodik. Az I. Savaria Konferencián a Kárpát-medence magyar szervezésű filmfesztiváljai mutatkoztak be, azzal a kimondott céllal, hogy az előkészítésben és a megvalósításban dolgozó meghatározó szakemberek megismerjék egymást. A konferencia nyitóelőadását Kollarik Tamás a konferencia elnöke tartotta, ami Vincze Zsuzsanna és Kollarik Tamás közös kutatásának bemutatásával indult. Annak érdekében, hogy a magyar filmfesztiválok helyzetét feltérképezzék, 2020 februárjában egy 32 kérdést tartalmazó kérdőívet állítottak össze, amit a jelenleg is működő filmfesztiváloknak küldtek meg, önkéntes adatszolgáltatásra kérve őket. Az adatszolgáltatást a fesztiválok háromnegyede teljesítette, az így kapott adatokból, valamint internetes felületekről, szakmai, támogató szervezetektől kapott információk alapján állt össze a nyitóelőadás és ezek alapján kezdték meg a szervezők a konferencia megszervezését. A kötetben helyet kapott Bíró Tibor igazgató előadása, aki a CINEFEST Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról beszélt. Paszternák Ádám ügyvezető a Kreatív Európa Iroda Média Alprogramjáról, Bartók Csaba pedig a felvidéki képírók helyzetét mutatja be. Míg Demeter Éva fesztiváligazgató az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál történetét, addig Buglya Zsófia az Uránia Nemzeti Filmszínház programigazgatója az Uránia és az Urániák történetéről ismerteti. Tolnai Szabolcs filmrendezőtől a vajdasági magyar filmszemlékről lehet olvasni, Lovass Tibor alapító-szervező a Göcsej és a Savaria filmszemlék küldetéséről, szerepéről történetéről, Zágoni Bálint rendező, forgatókönyvírótól az erdélyi magyar filmszemle a Filmtettfeszt 20 évéről, Mikulás Ferenc igazgató a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról, Fülöp József a MOME rektora az animációs műfajról és közönségéről ad áttekintést. A megjelent kötetben a konferencián felszólalók mellett Szosznyák Dominika, a MOME Anim fesztiváloztatásért felelős szakembere jelentkezett tanulmánnyal az animációs fesztiválok szerepéről.

Pirisi Edina Enikő: Pszichoanalitikus filmkutatás – Teoretikus megközelítések és empirikus vizsgálatok (Oriold És Társai Kft., 2023, 216 oldal)

A filmművészet pszichoanalitikus megközelítésének axiómája, hogy a filmalkotások a tudattalan folyamatok megjelenítői: álmainkhoz és fantáziánkhoz hasonlóan a tudattalan üzeneteit hozzák el a tudat számára. A jelen kötetben bemutatásra kerülő kutatássorozatot is ez az alaptézis inspirálta, a könyv újdonsága ugyanakkor, hogy a teoretikus megközelítések mellett empirikus vizsgálatokat is bemutat. Először áttekintő jelleggel ismertetésre kerülnek a pszichoanalízis nagy irányzatainak - ösztönelmélet, egopszichológia, tárgykapcsolatelmélet, szelfpszichológia - a művészeti modelljei, valamint a filmelmélet pszichoanalitikus megközelítésének a kapcsolódó elméletei. Ezt követi három empirikus filmlélektani vizsgálat. Elsőként egy gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő filmalkotó lányról készített esettanulmányban arra látunk példát, hogyan zajlik le a filmkészítés folyamatában a bántalmazás okozta trauma feldolgozása. Másodikként a Pirosszka c. film - a Piroska és a farkas mese egy kortárs filmes adaptációjának - elemzése során ismerhetjük meg, hogy a film mint kulturális élményanyag milyen kollektív problémákat jelenít meg, és milyen vágyteljesítő megoldásokat kínál korunk konfliktusaira és kríziseire. Harmadikként pedig az Alfred Hitchcock (1958) Szédülés című filmalkotásának megtekintését követő, a nézőben lezajló állapotváltozás elemzése történik, feltárulnak a nézői filmélmény pszichodinamikai sajátosságai. Jelen kötet fontos mérföldkő a pszichoanalitikus filmkutatás hazai kibontakozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy a pszichoanalitikus szaktudás alkalmazásával jobban értsük a filmalkotás illetve a filmbefogadás során lezajló lélektani folyamatokat.

Barkóczi Janka (ed.): Váltójel – Budapest mozikultúrája a rendszerváltás idején (Városháza Könyvek, 2023, 208 oldal)

A Budapest 150. születésnapjára megjelenő kötet a rendszerváltást megelőző néhány év és a következő két évtized budapesti mozitörténetével foglalkozik. Kezdőpontját a rendszerváltás körül berobbanó mozis átalakulás, végét pedig a mozizást világszinten befolyásoló digitális váltás jelöli ki. A korszakhatárok politikai, finanszírozási és technológiai változásokhoz egyaránt köthetők. A kötet elsősorban az ezekből fakadó társadalmi és kulturális vonatkozásokat mutatja be. A kötet tanulmányai többek között bemutatják a budapesti mozik kulturális pozíciójának megváltozását a rendszerváltás idején: alternatív kulturális terekként és független filmfesztiválok helyszíneiként nyertek új jelentőséget, miközben a filmipar digitális forradalma gyökeresen megváltoztatta a főváros életében betöltött szerepüket.

Lichter Péter: 52 érzéki film. Az absztrakciótól az erotikáig (Scolar Kiadó, 2023, 240 oldal)

Mitől lesz egy film érzéki? Elsőre talán azt gondolnánk, hogy mindenekelőtt az izzó erotikától vagy a szenvedélyes romantikától, pedig a fogalom ennél jóval gazdagabb. A film érzékisége tulajdonképpen a mozgókép esszenciáját jelenti: azt a különleges képességét, amellyel érzékeinket elvarázsolja és tudatunkat hipnotizálja, vagyis amellyel megteremti a moziélmény semmihez sem fogható, zsigeri tapasztalatát. Ez a gyűjtemény arra vállalkozik, hogy a korábbi "52-es könyvek"-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektív módon mutassa be a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát, a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és gótikus horrorokon át az erotikus filmekig.

Bárdos Judit: Etűdök az olasz és az orosz filmről. Filmekről, könyvekről (Áron László Könyvkiadó, 2023, 424 oldal)

Bárdos Judit az ELTE Művészetelmélet és Médiakutatási Intézetében évtizedeken át tanított filmesztétikát és filmtörténetet. Fő kutatási területe az orosz formalista irodalomtudományi iskola hatása a filmre, és Eisenstein filmelméleti tevékenysége. Erről a kérdéskörről és filmesztétikai problémákról számos magyar, angol és olasz nyelvű tanulmányt, illetve egy olasz tanulmánykötetet jelentetett meg. Ebben a kötetében az irodalom és a film kapcsolatáról, az olasz filmtörténet modernista korszakáról (elsősorban Antonioniról és Pasoliniről), az orosz filmelméletről, valamint magyar filmes könyvekről szóló, az Élet és irodalomban megjelent írásait gyűjtötte egybe.

Varga Zoltán: Magyar animációs rendezőportrék. Hét alkotó munkássága az 1970-es évektől napjainkig MMA Kiadó, 2023, 400 oldal)

A Magyar animációs rendezőportrék hét hazai alkotó életművét mutatja be az 1970-es évektől napjainkig. A Gyulai Líviusz, Cakó Ferenc, Orosz István, M Tóth Éva, Ulrich Gábor, Csáki László és Bucsi Réka animációs filmjeiben elmélyedő tanulmányok az egyéni stílust és tematikai érdeklődést éppúgy feltérképezik, mint az életművek kapcsolódását az animációs film itthoni és nemzetközi tradícióihoz, illetve a társművészetekhez. Részletes elemzések olvashatók olyan nagysikerű animációkról, mint például a Jónás, a Hamu, a Vigyázat, lépcső!, a Jelenések, a Dűne, a My Name is Boffer Bings vagy a Symphony No. 42. Az alkotók munkássága részben vagy egészben a rendszerváltást követő évtizedekhez kötődik, így a kötet az elmúlt harminc év művészi tendenciáinak mérlegelését is célozza. A bevezető tanulmány az animációs film és a szerzőiség, illetve a stíluskérdések – mindmáig keveset kutatott – összefüggéseit vizsgálja.

Kevin Macdonald: Pressburger Imre – Egy forgatókönyvíró élete és halála (Filmhungary, 2023, 399 oldal)

Pressburger Imre, vagy ahogy a világ ma ismeri, Emeric Pressburger az egyetemes filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja. A miskolci születésű, Oscar-díjas magyar filmalkotó életműve kiemelkedő íróként, rendezőként és producerként egyaránt. Olyan nagynevű alkotók számára igazodási pont, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Terry Gilliam, Quentin Tarantino vagy éppen Martin Scorsese. Sajnálatos módon azonban neve és munkássága Magyarországon még mindig nem került be kellő mértékben a köztudatba, noha egész életében hűen és kitartóan őrizte magyarságát. Jelen kötet, amelyet 1994-ben a Brit Filmintézet az év legjobb filmszakmai könyvének választott, közel harminc évvel az eredeti megjelenés után, és több mint 120 évvel Pressburger Imre születését követően jelenik meg első magyar nyelvű monográfiaként a híres magyar-brit alkotóról. A könyv szerzője Pressburger Imre unokája, Kevin Macdonald, aki a híres nagypapa nyomdokaiba lépve szintén sikeres, Oscar-díjas filmalkotóvá vált.

Bokor Balázs: Hollywood híres magyarjai (Magyar Hollywood Tanács, 2023, 456 oldal)

A ​2016-ban megalakult Magyar Hollywood Tanács nevű civilszervezet a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi és a világon máshol is működő filmes világhírességek emlékét kívánja megőrizni, eredményeiket, sikereiket minél szélesebb körben akarja bemutatni, elérve azt, hogy méltán büszkék lehessünk, amikor rögzítjük Hollywood történelmének és sikereinek jelentős magyar tartalmát. A „Hollywood híres magyarjai” egy újabb határozott lépés e fontos küldetés teljesítése során.

Turnacker Katalin: Oikos színei – Ökológiai dokumentumfilmek (L’ Harmattan, 2024, 178 oldal)

A művészetek mindig is érzékenyen reagáltak a valóság alakulására, a maguk eszközeivel megjelenítve a változások ránk gyakorolt hatásait. A dokumentumfilmek különösen izgalmas és kiemelten fontos lenyomatai, látleletei annak, amit a tudomány globális környezeti válságnak nevezett el. Olyan alkotásokról van szó, amelyek a középpontjukba az emberi társadalom és a környezet egymásra gyakorolt hatását, az ökológiai egyensúly felborulását helyezik, és már évtizedek óta beszélnek nekünk a társadalmi működés humánökológiai szempontú megváltoztatásának elkerülhetetlen szükségességéről. A könyv célja, hogy ezen alkotásokból keresztmetszeti képet adva, a filmtudományi megközelítést segítségül hívva bemutassa az ökológiai nézőpont mindannyiunk számára fontos üzeneteit. A szerző dokumentumfilmes esettanulmányokon keresztül szemlélteti a környezeti válság elhatalmasodásának, a biodiverzitás csökkenésének, a fenntarthatóság és a földi ökoszisztéma megóvásának lehetőségeit. Külön egység foglalkozik Werner Herzog, a filmtörténeti modernitás német kultuszrendezőjének 21. századi dokumentumfilmes munkásságával. Herzog bújtatottan, különböző formai megoldások mögé rejtve tárgyalja a tudományos kutatások által feltárt egyetemes problémákat. Az utolsó fejezet David Attenborough rendkívüli életművét mutatja be a mindannyiunk számára megszívlelendő bölcs tanáccsal, hogy bolygónk jövőjéért együttesen kell felelősséget vállalnunk.

Amennyiben van olyan 2023-ban magyarul megjelent, filmes vonatkozású könyv, ami nem szerepel a listában, de itt lenne a helye, akkor jelezzék a metropolis@metropolis.org e-mail címen!

Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.