Emlékek a mozitermekből


Szerző: Rigó Karolina Rita

A Budapest 150. születésnapja alkalmából megjelent, Barkóczi Janka által szerkesztett Váltójel – Budapest mozikultúrája a rendszerváltás idején egy rendhagyó és hiánypótló kötet, melynek célja, hogy átfogó képet adjon a kilencvenes évekbeli fővárosi mozik helyzetéről. A rendszerváltás egy kiemelkedő fordulópont volt a magyar filmkultúrában: nemzetközi filmek nagy mennyiségben áramlottak be a hazai mozikba, a szocialista korszak elhallgatott, erőszakos oldalát bemutató játék- és dokumentumfilmek készültek el, illetve olyan korábban dobozba került alkotást mutathattak be, mint az Álombrigád (Jeles András, 1983). Ám mindemellett a forgalmazás és a bemutatás intézményrendszere, illetve budapesti kultúrája teljesen átalakult. Ezeket a korábban feltérképezetlen folyamatokat, amelyek a nyolcvanas évek végétől a kétezer-tízes évekig tartottak, a kötet többféle módon közelíti meg: tanulmányokkal, statisztikákkal, interjúkkal, idővonallal, mozis fogalomtárral, a budapesti mozik listájával és korabeli képek sokaságával. A könyv címe is ezekre a változásokra utal, mivel a váltójel az analóg film sarkában feltüntetett kör volt, amely jelezte a mozigépésznek, hogy mikor kell filmtekercset cserélni.

A kötet első felében tanulmányok szerepelnek, amelyek a változások egy-egy aspektusát vizsgálják. Varga Balázs a szocialista forgalmazási rendszer leépülését és az új mozihálózat kialakulását veszi górcső alá, amely során többek között az állami vetítőhelyek magánkézbe kerülésének, majd a forgalmazók, az arthálózat, a törzsközönségek és a multiplex mozik változásainak és egymásra való hatásuknak ad történeti ívet. Murai András és Németh Brigitta tanulmányukban az akkor újonnan nyílt moziknak az alternatív kultúrához való vonzódására és a társművészetekkel való szorosabb együttműködésére hívja fel a figyelmet. Írásukban olyan mozis eseményekről esik szó, mint a színházi előadások, a képzőművészeti kiállítások, a feltörekvő underground zenészek koncertjei vagy a filmekkel összeköttetésben álló happeningek, amelyek során a sokszor kávézóként vagy kocsmaként működő fővárosi mozik lehetőséget nyújtottak baráti és szakmai kapcsolatok kialakítására is. A korszakban jelentős filmfesztiválokról, amelyek sokszínűvé és élettelivé tették a budapesti mozikat, Vincze Teréz ír. A szerző megannyi különleges fesztivált mutat be, mint a Titanic, a Magyar Filmszemle, a nemzeti filmhetek, a kisebbségeket reprezentáló fesztiválok vagy a máig futó animációs alkotásokra, rövid- és dokumentumfilmekre specializálódott seregszemlék. Technológiatörténeti kontextusba helyeződnek a korszak változásai Barkóczi Janka tanulmányában, amelyben a multiplexek, a videótékák és a digitális filmvetítés fokozatos dominánssá válása ad képet a fővárosi mozik helyzetéről, ezzel bemutatva, hogyan és milyen körülmények között ment végbe a digitális átállás. Végül a könyv eme blokkját Vékás Magdolna személyes beszámolója zárja, amely a kisebb fővárosi mozik bezárása során felmerülő megőrzési kezdeményezéseket mutatja be a fotóművész szemszögén keresztül.

A kötet borítójaA kötet borítója

Az interjúk teszik ki a kötet második részét, amelyek Port Ferenc filmforgalmazási és moziüzemeltetési szakemberrel, Zalán Vince filmesztétával és filmforgalmazási szakemberrel, Feldmájer Sándor mozis szakemberrel, Bálint Péter filmforgalmazóval és végül Rácsik Dezső mozigépésszel zajlottak. Ezek a beszámolók nemcsak olyan érdekfeszítő anekdotákat tartalmaznak, amelyek a 21. században már különösnek hathatnak (például a részeg tolmács miatt félbeszakadt Fassbinder-vetítés vagy a Trainspotting-filmszalag képkockáinak plafonra ragadása), hanem kivételes betekintést nyújtanak az egyes mozis szakmákba. Az ő tevékenységüknek is köszönhetően alakult ki az a mozikultúra, amely a nagy nyugat-európai városokéval, köztük Londonéval vetekedett. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltás körüli események – mint a mozik bérbe adásának trendje, a nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai és a moziépületek átépítése – mind megteremtették azokat a körülményeket, amelyekbe bekapcsolódva a szakemberek tudatosan alakították Budapest filmes arculatát; bizonyos esetekben akár más-más területekről csábítva át kompetens és kreatív szakembereket.

A Váltójel az izgalmas kor minden fordulatáról említést tesz, ám a könyv sokszínűsége és analitikus megközelítésének köszönhetően több mint nosztalgikus élménybeszámoló a kilencvenes évek lehetőségekkel teli időszakáról. Olyan események, mint A fal (Alan Parker, 1982) happeninggel összekötött bemutatója a Művész megnyitóján, az Operettszínházban zajló Az érzékek birodalma (Nagisza Osima, 1976) erotikus művészfilm vetítése, Jonas Mekas-retrospektív a rendező magyarországi látogatásával vagy Peter Greenaway háromórásra nyúló közönségtalálkozója a Toldiban a kollektív kulturális emlékezet lenyomatát képezik, és tovább gazdagítják a magyar mozikultúráról alkotott képünket. A szerzők, akiknek személyes tapasztalatai is felbukkannak a sorok között, mégsem akarják idealizálni a korszakot, mivel nehézségekkel és veszteségekkel egyaránt szembenéztek nemcsak a filmszakmabeliek, de a nézők is: a kisebb mozik bezárásával, amelyek nem tudták fenntartani magukat az elhatalmasodó versenyben; a digitális átállással, amely az analóg vetítés szakmáját elsajátító gépészek és a moziüzemeltetők számára jelentett megpróbáltatást; illetve a művészfilmek és a népszerű szórakoztató filmek között tátongó szakadék, és az ebből adódó látványos feszültség, amely ebben az időszakban jelent meg újra a hazai filmkultúrában, amikor is a bevásárlóközpontok és a belvárosi artmozik kialakították saját arculatukat.

A kötet célja beemelni az akadémiai gondolkodásba a mozikultúrának ezt a figyelemre méltó és összetett időszakát, amelyről eddig méltatlanul kevés szó esett. A kilencvenes évek mozis trendjei meghatározóak voltak egy egész generáció számára, akik a megújult mozikban nagy mennyiségben nézhettek minőségi filmeket a világ minden tájáról, de ugyanakkor az utókor számára is jelentőségteljesek, mivel az ebben az időszakban kialakult tendenciák a jelenkorra is hatással vannak. Emellett ezeknek az emlékeknek a megőrzése is hangsúlyos, és amint a könyv több pontján kiderül, erre vannak is különböző törekvések: legyen az a mára már bezárt, esetleg ledózerolt mozik relikviái vagy az analóg filmvetítés szakmai ismerete – és természetesen maga a Váltójel is egy ezek közül! Mindezek azonban egy nagyobb kulturális képbe illeszkednek bele, ezzel gazdagítva tudásunkat nemcsak a vizsgált korszakról, de a film és a mozi hazai történetéről is. Ezért ez a könyv képes elvarázsolni azokat is, akiknek nem volt szerencséjük ezekben az években Budapesten moziba menni!

Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.