Szerző: Acsády-Pongyor Áron
Írásomban Mészáros Márta 1970-ben bemutatott, a magyar beatkorszak fiataljainak életérzését megragadó zenés filmjében, a Szép lányok, ne sírjatokban megjelenő zenekarok (Illés-együttes, Kex, Tolcsvay, Metro, Syrius) reprezentációjának vizsgálatára, valamint a filmben elhangzó dalaik formai és tartalmi elemzésére vállalkozom. Figyelembe veszem az együttesek szerepét a film beatkorszak- és hippi képének, illetve diegetikus világának kialakításában. Azért tartom fontosnak a film zenei világának és az azt megteremtő zenészek megjelenítésének vizsgálatát, mert a Szép lányok… legerősebb műfaji mintázata a zenés film. A zene, a zenekarok, a koncertek és a koncerthelyszínek mind meghatározó cselekményszervező elemek. A játékidő során szinte végig zene szól, a dokumentumértékkel bíró diegetikus koncertfelvételek mellett a zenekarok dalai – egy-két érzelmi kulcsmozzanatot leszámítva – nondiegetikus kisérőként is folyamatosan jelen vannak. Jellegzetes Mészáros Márta-stílusjegy az amatőr szereplők használata. Itt a zenészek számítanak annak. Egy kivételtől eltekintve: Géza szerepét a főiskoláról frissen kikerült színész, Balázsovits Lajos alakítja.
Beatfilm és hippifilm
Mivel a beatkorszakot, valamint a beatzenét és fiatal közönségét különleges érzékenységgel állítja középpontba, a Szép lányok… bátran nevezhető a legkiválóbb magyar beat-játékfilmnek.[1] A filmben megjelenő zenekarok többségére jellemző, hogy nyugati hatásokból, hazai elemek hozzáadásával hozták létre egyedi hangzásukat és szövegvilágukat. A magyar beategyüttesek zenéjére a brit iparvárosokból útjukra indult British Invasion-zenekarok (The Beatles (Liverpool); The Rolling Stones, The Yardbirds (London); The Animals (Newcastle); Them (Belfast)…) voltak a legnagyobb hatással.[2] A Szép lányok… a hazai zenekarokat is ipari környezetbe helyezi, munkásrajongóik felől közelíti meg őket. A beatköltészet és a jeans-próza a film bandái közül elsősorban a Kexre hatottak – már amennyire Magyarországon hozzá lehetett férni ezekhez a művekhez. Legalább ilyen fontos irodalmi inspiráció volt a Kex mellett a Metro számára is a huszadik század első felének magyar költészete. A Kex például József Attila A hetedik[3] és Tiszta szívvel[4] című verseit, a Metro pedig Radnóti Miklós Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához című költeményét zenésítette meg. A hatvanas évek másik fontos trendje az angolszász és amerikai folkzenei gyökerekből eredő gitárzene volt, melynek leghíresebb képviselője Bob Dylan. Ezeknek az előadóknak a hatása legmarkánsabban a Tolcsvayn érződik. Az ebből az irányból induló igazi innováció azonban a magyar népzenei elemek beatzenébe való beépítése volt, ami az Illésre és a Kexre is markánsan jellemző.
A brit beatzenekarokhoz képest csak néhány év csúszásban megjelenő magyar beatzenéből azonban hiányzott az előzmények (amerikai rock and roll, rockabilly, rhythm & blues, country) tapasztalata, ebből is következik a kulturális sokk által felerősített ellenállás a hatóságokban és a közízlésben.[5] A beatzenének tulajdonított politikai jelentőséget növelte az is, hogy a nyugati zenékhez a Radio Luxembourg adásai mellett elsősorban az 1956-os disszidensek által hazaküldött lemezeken lehetett hozzáférni.[6] A kádári konszolidáció időszakában a kultúrpolitika meglátta a beatzenében a veszélytelen szelep-szerep lehetőségét, éppen ezért próbálkozott a beatszcéna domesztikálásával. [7]
Kérdés, hogy a Szép lányok, ne sírjatok hippifilmnek[8] is nevezhető-e, ugyanis épp a jól fésült, a hatalom által megtűrt, olykor támogatott beat hippisebb irányba való elmozdulásának, ezzel együtt a hatalom domesztikációs próbálkozásainak elutasításának momentumát örökíti meg. A hippimozgalom sohasem tudott igazán kiforrni Magyarországon: Mészáros Márta filmje savanyú szájízzel mutatja be, hogy miért nem. Az államhatalom és a status quo fenntartásában vele szövetséges „öregek hipokrita világa”[9] ugyanis meg akarta fojtani „a náluk jobb fiatalokét”[10], hogy azok belássák: szabadnak lenni csak szigorú keretek között engedélyezett. Az érett Kádár-kor valóságában tehát lehetetlen a tényleges szabadság megélése. „A hatalom elleni lázadás igénye és kultúrája (szigorúan elfojtott, tabu alá helyezett formában) immár jelen volt a társadalomban, de annak gyakorlására semmiféle lehetőség nem adódott.”[11], ugyanis „…a fiatalok társas tevékenységének kontrollálását a hatalom elemi érdeknek tekintette.” – mutat rá Kappanyos András.[12] A nyugati hippimozgalmak alappillérei Beretvás Gábor szerint a következők voltak: humanizmus, keleti filozófiák, háborúellenesség, szabad szerelem, drogok[13]. A hatvanas-hetvenes évek magyar kvázi-hippijeinek körében ezek közül kettő, a humanizmus és a szabad szerelem tudott leginkább érvényesülni.[14] A humanizmus általában jellemző a filmbeli fiatalokra, de legjellegzetesebben abban a jelenetben érhető tetten, amikor a Kex turnébusza felveszi a stoppoló Bari Károly roma költőt, aki elmondja Ne menj ki[15] című versét. A zenészek kezdetben kételkednek abban, hogy a stoppos valóban verseket ír, a vers hallatán azonban az átszellemült figyelem és az intenzív érzelmek kontemplatív megélése ül ki az arcukra. A film hasonlóképpen ábrázolja a Kex Tiszta szívvel című József Attila-vers megzenésítését befogadó fiatal közönséget is, akiknek arcukra van írva a vitalitás, a valódi szabadság iránti vágy és a versszövegből ordító reflektálatlan, ösztönös, autonóm lázadás szikrája, amiket kénytelenek visszafogni, vagy legalábbis a hatalom számára elfogadható mederbe terelni.
A szabad szerelem eszméje legalább ilyen fontos a filmbeli fiatalok, különösen a film főszereplőjének tekinthető Juli (Jaroslava Schallerová) életében, aki szabadon választ Géza, a beatzenész (Balázsovits) és Savanyú, a munkásfiú (Zala Márk) közül: utóbbi nem mellesleg a vőlegénye. Juli futó kalandnak a beatzenészt választja, ebbe ráadásul barátai erőszakos nyomására sem szól bele a vőlegénye. Savanyú még elengedni is képes lenne a lányt, ha ő úgy akarja. „Legyél szabad. Igazad van.” [16]- mondja neki. Valószínűleg a fiú szabad szellemű hozzáállása is szerepet játszik abban, hogy Juli végül őt választja élete párjául. Egyébként Savanyú a film elején is bizonyítja, hogy a szabad szerelem híve: azzal menőzik a munkatársai előtt, hogy spontán lesmárolja a Schütz Ila által játszott munkáslányt. Azt, hogy a film végén Juli a munkásfiúval köti össze életét, akár egyfajta termelési film-szerű vörös farokként is értelmezhetnénk. Véleményem szerint ebben a gesztusban inkább Mészáros Mártának (és Zimre Péter forgatókönyvírónak) a munkásélet iránti vonzódása érhető tetten. A szabad szerelem gondolatával egyfelől ellentétes az esküvő-jelenet klasszikus hollywoodi típusú happy endje; ez a házasság azonban hangsúlyosan a két fiatal szabad választásából köttetik meg. A fiatal szerelmesek házasságkötése pedig – ha nem is felhőtlen boldogságot –, de egy szabadabb és érzékenyebb világ reményét hordozza.[17] Jól látható ez például az újszerű, gondoskodó férfiképben, amelyet a Juli haját gyengéden szárítgató Savanyú testesít meg a film végén.
Végezetül kitérnék a civilizációtól a természet felé fordulásra, ami szintén fontos eleme a hippik életfilozófiájának. A gyári környezetben kezdődő, majd a kihalt, lebontásra ítélt házból a végtelen mezős dombvidékre jutó szereplőivel a Szép lányok… narratívája is magáévá teszi azt a gondolatot, hogy az ember a civilizációtól minél távolabb, a természetben válhat igazán szabaddá. Még úgy is, hogy a film végül Juli és Savanyú társadalomba való integrálódásának képeivel zárul: megköttetik a polgári esküvő, így megkezdődhet a kisboldogságot ígérő házasélet.
Illés-együttes
Az Illés-együttes a legnépszerűbb magyar beatzenekar volt. Nem annyira extatikus fellépéseik, a folklórelemek beatzenével való ötvözése, és a hatalommal való párbeszéd lehetőségének illúzióját keltő, a sorok között olvasható, mérsékelten kritikus dalszövegeik miatt egy ideig még a kultúrpolitika is támogatta őket. Mészáros Márta eredetileg Illés-filmként[18] képzelte el a Szép lányok, ne sírjatokat, az akkor éppen csúcson levő zenekarnak szánva a főszerepet.[19] Az együttes tagjai azonban az 1970. február-márciusban tartott tíz napos angliai turnéjuk alatt készített BBC-interjúban rendszerkritikus megjegyzéseket tettek. Elmondták például, hogy Magyarországon tilos hosszú hajat viselni[20] – ami egyébként szintén korlátozta a hippi mozgalom elterjedését. Az Illés-együttes emiatt nyolc hónapra el lett tiltva a budapesti koncertezéstől, a tévé- és rádiószereplésektől, ráadásul a film forgatását is leállították. A Szép lányok… végül más zenekarok szereplésével készült el. Az Illés-együttes tehát bár nem látható, de a film zenei anyagában öt dallal is képviselteti magát, amelyek közül néhány többször is elhangzik.
Az egyik kulcsjelenetben, amelyben a fiatalok birtokba vesznek egy lebontásra ítélt régi bérházat[21], több mint tíz percig szól a Kégli-dal[22] című, a lakáskérdést tematizáló, country-hangzású felvétel. A címében is a fiatalok pimasz szlengjét használó dal egy fiatal társaság otthonra találását énekli meg, de szövegében benne rejlik a fiatalok közösségének általános igénye is egy olyan otthonra, ahol a hatalom képviselőitől háborítatlanul élhetnek. A Kégli-dalt átitatja a hippi szellemiség több attribútuma is. A dalban megjelenített lakóközösség egészen hasonlít egy hippi kommunához: a ház falán felnővő vadvirág motívumából ítélve az ideális otthont egy természetközeli helyen képzelik el; az utolsó versszakban pedig még a szabad szerelem motívuma is felsejlik. A könnyed, vidám hangvétel mellett viszont a felvétel legelején zenei kíséret nélkül eldörmögött első sorok is csorbítják a dal potenciális lázító erejét. „Sok kérdést már megoldottunk, / Nem volt soha ilyen jó dolgunk”[23]. Az ironikus felhang mellett itt mégiscsak megjelenik a hatalommal való érdemi párbeszéd illúziója is. A Kégli-dal legfőbb bemondásából („Nem szól ránk a házmester.”[24]) kihallatszó vágy lehetetlensége a filmmel együtt válik igazán drámaivá, ugyanis a „házmester” igenis rájuk szól: egy egyenruhás rendőr (Bujtor István) „kilakoltatja” a „házfoglaló fiatalokat”.[25] Hirsch Tibor éleslátóan mutat rá arra, hogy a filmbeli rendőr még a fiatalok egyértelmű tiszteletlensége és romboló szándéka ellenére is csak a szóbeli fenyegetés eszközével él, nem kapja elő a gumibotot; ezt a szerző a cenzúrának tett engedménynek tartja.[26]
Kex
Az Illés kvázi-kiesésével a filmnek nem lett egyértelmű főszereplő zenekara, értéke ezáltal abban rejlik, hogy így a korszak több érdekes előadóját bemutató körképpé válhatott. Közülük a Kex áll legközelebb a főszereplői státuszhoz, akik az Illéssel ellentétben látszanak is. Ők is öt dallal képviseltetik magukat, amelyek közül kettő (Család[27] és Csillagok, ne ragyogjatok[28]) kétszer is elhangzik. Az Illés helyett a Kex zenekar szerepeltetése azért is érdekes, mert a kultúrpolitika kedvenceiből betiltottá váló Illés helyére – egy sokkal lázadóbb gesztussal – az első magyar alternatív zenekar került, akiknek az extravaganciájával, furcsaságával a hatalom nem igazán tudott mit kezdeni. A Kex koncertjeit rendszeresen rendőrök verték szét. Baksa-Soós János frontember pedig 1971-ig bírta a hatalom által rá gyakorolt nyomást, ekkor ugyanis az NSZK-ba disszidált.
A zenekar felforgató ereje a film több jelenetében is megmutatkozik. Leghangsúlyosabban azokban, amelyekben a Csillagok, ne ragyogjatok című, az Illés hangzásvilágát pszichedelikusabb irányba fokozó daluk hallható. A hangzásnál radikálisabb dalszövegből a szépség világból való eltűnésének apokaliptikus képei, felfokozottan szubjektív, pszichedelikus víziók bújnak elő. Ebben a dalban is hallatszik, hogy a magyar beatzene hippisedése és egyfajta radikalizálódása elsősorban a poétikusabbá váló dalszövegekben érhető tetten, a pszichedelikus zenei hangzás mérsékeltebben volt jelen – ez feltehetően a tudatmódosító szerek hiányának is betudható. A film zenekarai közül mindenesetre poétikusságban és pszichedelikusságban is a Kex bizonyult a leginkább előremutatónak. A Csillagok, ne ragyogjatok első elhangzása egy egészen radikális és pszichedelikus performanszhoz kötődik, amelynek során a zenekar tagjai a sötét koncertteremben fényképeket készítenek a közönségről. A vakuvillanások fénye megvilágítja az átszellemült, de kissé meglepett fiatal arcokat. A Csillagok…-at játssza a zenekar akkor is, amikor Savanyú és barátai szétverik a Kex-koncertet, és üldözőbe veszik a zenekart. Ez a jelenet szemléletesen utal arra, hogy a Kex fellépések sokszor tömegverekedésbe torkollottak; ilyenkor a rajongóknak menekülniük kellett a rendőrök elől. Akik, mondanunk sem kell, hogy a filmben korábban látottakkal ellentétben nem szép szóval, hanem inkább gumibottal rendszabályoztak[29]. A Kex még a szerelmi narratívában is felforgató erővel bír, ugyanis a filmben a zenekar tagjának mutatott zenészarchetípus, Géza az a gaz csábító, aki el akarja hódítani Julit Savanyútól. Valójában a Gézát játszó Balázsovits Lajos soha nem volt tagja a Kexnek, és bár a film elején csellón játszik, a fellépéseken inkább konferanszié szerepet tölt be.
Tolcsvay
A filmbeli zenekarok közül a Tolcsvay zenéjén érződik leginkább az angolszász folk-beat és az amerikai country hatása. A Szép lányok…-ban három dalt játszanak el, az utolsót Zalatnay Sarolta énekli. Ballada[30] című daluk az angolszász folk és a magyar népzene egyik legszebb szintézise. A filmben Tolcsvayék a turnébuszról leszállva, teknővájók között lépkedve adják elő a dalt, ami egy újabb kapcsolódási pont a népi kultúrához. Az erdei tisztáson munkálkodó teknővájók szerepeltetése egyszerre érzékelteti Mészáros Márta szociológiai érdeklődését, és a hippiknek a természetközeli tevékenységek iránti vonzalmát is. A Tolcsvay Nálunk című egyszerű, szolid, de tipikusan amerikai hangzású country dala érdekes ellenpontozása a már említett, azt megelőző pszichedelikus Kex-performansznak. A Zalatnay Sarolta által énekelt Lányok, ne sírjatok[31] pedig amellett, hogy a film címadó dala, kulcsszerepet tölt be az utolsó filmbeli koncertfelvételként is. A sok férfi énekes után ez az egyetlen olyan dal, amely női hangon szólal meg. Zalatnay előadásmódjának könnyed természetessége szintén ellenpontozza az előtte hallható férfiakét. A Lányok, ne sírjatokkal ráadásul a filmbeli Zalatnay empátiát mutat, sorsközösséget vállal a dilemmáktól gyötört Juli karakterével. Az ülő közönség mellett elsétáló Juli kiemelésével a film alkotói gyönyörűen érzékeltetik, hogy ez az a hang, ez az a dal, ami igazán Julihoz és a többi fiatal lányhoz szól. A feminista üzenet talán még erősebb lehetett volna, ha a film ezzel a jelenettel ér véget.
Metro
A Metro együttes az Illéshez hasonlóan a magyar beatmozgalom mérsékeltebb sztárjai közé tartozott. Az Illésénél pszichedelikusabb hangzás, de kevésbé rendszerkritikus szövegek jellemezték őket. A Metrót elsősorban Fogarasi János virtuóz Hammond-orgonajátéka emelte ki az akkori magyar zenekarok közül. Pályaképük is hasonló volt az Illéséhez. Pályafutásukat (eleinte angol, majd magyar nyelvű) poposabb, tánczenésebb dalokkal kezdik, majd a zenekar működésének utolsó éveiben fordulnak rá a poétikusabb-pszichedelikusabb útra. A Szép lányok, ne sírjatok! náluk is ennek a fordulatnak a momentumát örökíti meg. A mondanivalójában a Kégli-dallal rokonítható Hol az a hely?[32] talán a Metro legrendszerkritikusabb dala. A Hol az a hely?-ből áradó szabadságkeresés lehetetlensége a hozzá kapcsolt jelenettel együtt válik igazán érzékelhetővé. A zenekar Budai Ifjúsági Parkban tartott koncertjére a rendőrök nem engedik be azokat a fiatalokat, akiknek túl hosszú hajuk van vagy farmernadrágot viselnek. A Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához című Radnóti-megzenésítésükben a versszövegből áradó feszültséget a Hammond-orgona hangja által dominált feszes, drámai kompozícióval festik alá. Az ilyen kísérletezőbb, hippisebb zene azonban nem vonz akkora közönséget, így – a filmben megjelenő többi zenekarhoz hasonlóan – két évvel a film bemutatója után feloszlanak.
Jól mutatja ennek az irányvonalnak a magyarországi folytathatatlanságát, hogy a klasszikus Illésnek 1973-ig, a Kexnek pedig csupán 1971-ig tartott a pályafutása. A filmbeli zenekarok közül csak az erőteljesen műfajspecifikus Tolcsvay és a rétegzenét játszó Syrius létezett az évtized végéig.
Syrius
A Syrius egy 1962-1978 között működő progresszív jazz-rock együttes volt, amelynek hangzásában szignifikáns szerepet töltöttek be a fúvós hangszerek: a fuvola és a különböző szaxofonok. A zenekar zenészei közül is Ráduly Mihály fuvolista-tenorszaxofonos játékát érdemes kiemelni. A Szép lányok…-ban egyetlen koncertfelvétellel szerepelnek, amelyen a Kedves és a Ne sírjatok, lányok című daluk hangzik el. A filmbeli zenekarok közül ők játsszák a legkomplexebb zenét, underground státuszukat filmes eszközök is jelzik. A földalatti pincehelyiségben zenélő Syrius fellépésének ráadásul van egyfajta rituálé jellege is. A fiataloknak alá kell szállniuk az alvilágba, hogy szeánszukon részt vehessenek. Ez a motívum pedig előre jelzi a zenekar későbbi útját is. Az első és legfontosabb nagylemezük ugyanis Devil’s Masquerade (Az ördög álarcosbálja)[33] címmel jelenik meg 1971-ben, Ausztráliában. A hazai kultúrpolitika nem igazán támogatta a zenekart diabolikus, okkultista hangvételük miatt, az első lemezt is csak a nyilvánvaló külföldi siker után voltak hajlandóak kiadni. Bonyolult zenéjükkel csak egy szűk közönséget tudtak megszólítani, így a Syrius pályafutása során végig egy minőségi zenét játszó rétegzenekar maradt.
Összegzés
Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmje körképet ad az egyre poétikusabb-pszichedelikusabb, esetleg progresszívabb irányba tartó beatzenekarokról, akiknek fiatal közönsége is egyfajta hippiéletérzés megélésére törekszik. A film bemutatja azt, ahogyan a fiatalok szabadságát az államhatalom korlátozza, és emiatt Magyarországon lehetetlen az igazi, nyugati típusú hippiség kialakulása. A filmben megjelenő zenekarok – az Illés-együttes, a Kex, a Tolcsvay, a Metro és a Syrius – mind egyedi színfoltjai a korszak magyar gitárzenéjének, azonban a többségük a film bemutatását követő években feloszlott. A Kádár-korszak kultúrpolitikája a hazai zeneipart is korlátozta, amennyiben a film a fiatal közönség rendszabályozásának motívumán keresztül előrevetíti a szabadon zenélés lefojtásának politikai igényét is.
(A dolgozat az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén a Női szerzői életművek című kurzus keretében született a 2022-es tanév őszi félévében. Kurzusvezető: Dr. Vincze Teréz)
A címben jelölt idézet ("Fárad a csend, már nem bír a dallal") forrása: Zalatnay Sarolta & Tolcsvay – Lányok, ne sírjatok. Zene: Frenreisz Károly – szöveg: Sztevanovity Dusán. CD megjelenés: Zalatnay, Hungaroton, 2000.
[1] A vegytiszta magyar beatfilmek vékonyka korpuszához sorolható még az Ezek a fiatalok című Illés-film (Banovich Tamás, 1967), valamint három dokumentumfilm: az Extázis 7-től 10-ig (Kovács András, 1969) mellett a kultúrpolitikával szemben kritikusabb A meghallgatás (Jeles András, 1969) és A határozat (Gazdag Gyula, 1971).
[2] Beretvás Gábor: Foltos farmerek az út mentén. Korunk (2018) no. 5. p. 36.
[3] Kex – A hetedik. Zene: Baksa-Soós János – versszöveg: József Attila. CD-megjelenés: Let’s Cake, Somos Kiadó és Tanácsadó Betéti Társaság, 2007.
[4] Kex – Tiszta szívvel. Zene: Baksa-Soós János – versszöveg: József Attila. CD-kislemez megjelenés: Tiszta szívvel, szerzői kiadás, 2007.
[5] Kappanyos András: Az ellenkultúra domesztikálása: Táncdalfesztivál 1966–1968. In: Ignácz Ádám (ed.): Populáris zene és államhatalom. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2017. p. 64.
[6] ibid. p. 65.
[7] ibid.
[8] Magyar hippifilmből sincs sok. A Holdudvarban (Mészáros Márta, 1968) megjelennek hippiszerű figurák; a Tündérszép lányban (Szomjas György, 1969) főszerepet kapnak; a Nászutak című dokumentumfilmnek (Szomjas György, 1970) a nyugatos ruházkodás és a szabad szerelem elüzletiesedése a témája; A kenguru (Zsombolyai János, 1975) a kvázi-hippigeneráció integrációs kihívásairól; A sípoló macskakő (Gazdag Gyula, 1971/72) a lázadás nehézségeiről; a Holnap lesz fácán (Sára Sándor, 1974) pedig a társadalomból való kivonulás lehetetlenségéről szól.
[9] Hirsch Tibor: Apák a fiúkról (Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész). Filmvilág (2018) no. 11. p. 18.
[10] ibid.
[11] Kappanyos: Az ellenkultúra domesztikálása: Táncdalfesztivál 1966–1968. p. 66.
[12] ibid.
[13] Beretvás: Foltos farmerek az út mentén. p. 35.
[14] A nyugati hippimozgalmak sarokkövei közül a keleti filozófiák és a drogok nem voltak hozzáférhetőek a hatvanas-hetvenes évek fordulójának magyar fiataljai számára; a háborúellenes szólamoknak pedig csak az USA bűnei lehettek a tárgyai.
[15] Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Összegyűjtött versek, prózai írások és képzőművészeti alkotások 1966-2018. Budapest: Kalligram, 2019.
[16] Szép lányok, ne sírjatok! [1:14:13]
[17] Akárcsak Mészáros Márta későbbi filmjeiben is (pl. Örökbefogadás (1975)).
[18] Az Illés-filmek korpusza viszont igen vastag. Az alábbi filmek közül mindegyikhez köze volt az Illés-együttesnek. Érdekes módon a Szép lányok… indította el azt a trendet, hogy a filmekben már nem látszanak, inkább csak zenéjükkel képviseltetik magukat. Szerelmes biciklisták (1965, Bacsó Péter); Ezek a fiatalok (Banovich Tamás, 1967); Fiúk a térről (Szász Péter, 1967); Szevasz, Vera! (Herskó János, 1967); Eltávozott nap (Mészáros Márta, 1968); Holdudvar (Mészáros Márta, 1968); Extázis 7-től 10-ig (Kovács András, 1969); Az oroszlán ugrani készül (Révész György, 1969); Bűbájosok (Rózsa János, 1969); A sípoló macskakő (Gazdag Gyula,1971); Petőfi '73 (Kardos Ferenc, 1973); Álljon meg a menet (Gyarmathy Lívia, 1973); Szabad lélegzet (Mészáros Márta, 1973); István, a király (Koltay Gábor, 1983); Csinibaba (Tímár Péter, 1997).
[19] Mészáros Márta: Napló magamról. Budapest: Pelikán, 1993. p. 54.
[20] Mészáros: Napló magamról. p. 55.
[21] Szép lányok, ne sírjatok! [19:35 – 28:28]
[22] Illés-együttes – Kégli-dal. Zene: Szörényi Levente – szöveg: Bródy János. Human Rights, Hungaroton, 1971.
[23] ibid.
[24] ibid.
[25] Hirsch Tibor: Apák a fiúkról (Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész). Filmvilág (2018) no. 11. p. 18.
[26] ibid.
[27] Kex együttes – Család. Szerzők: Baksa-Soós János – Doleviczényi Miklós. Kislemez: Elszállt egy hajó a szélben / Család, MHV Pepita, 1970.
[28] Kex – Csillagok, ne ragyogjatok. Zene: Baksa-Soós János – szöveg: Baksa-Soós János, Földes László. CD megjelenés: Let’s Cake. Somos Kiadó és Tanácsadó Betéti Társaság, 2007.
[29] Csatári Bence: Ötven éve emigrált Baksa-Soós János, a Kex frontembere. Magyar Nemzet, 2021.04.18. URL: https:magyarnemzet.hu/kultura/2021/04/otven-eve-emigralt-baksa-soos-janos-a-kex-frontembere (utolsó letöltés dátuma: 2023.09.19.)
[30] Tolcsvay Trió – Ballada. Zene: Németh Oszkár – szöveg: Tolcsvay Nagy Béla. CD megjelenés: Tolcsvay testvérek, Hungaroton, 2015.
[31] Zalatnay Sarolta – Lányok, ne sírjatok. Szerző: Frenreisz Károly. CD megjelenés: Zalatnay, Hungaroton, 2000.
[32] Metro - Hol az a hely? Szerzők: Frenreisz Károly, Sztevanovity Dusán. Egy este a Metro klubban…, MHV Qualiton, 1970.
[33] Syrius: Devil’s Masquerade. Spin, 1971 / Hungaroton, 1972