„Fárad a csend, már nem bír a dallal…”

Zenekarok és közönségük Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjében


Szerző: Acsády-Pongyor Áron

Írásomban Mészáros Márta 1970-ben bemutatott, a magyar beatkorszak fiataljainak életérzését megragadó zenés filmjében, a Szép lányok, ne sírjatokban megjelenő zenekarok (Illés-együttes, Kex, Tolcsvay, Metro, Syrius) reprezentációjának vizsgálatára, valamint a filmben elhangzó dalaik formai és tartalmi elemzésére vállalkozom. Figyelembe veszem az együttesek szerepét a film beatkorszak- és hippi képének, illetve diegetikus világának kialakításában. Azért tartom fontosnak a film zenei világának és az azt megteremtő zenészek megjelenítésének vizsgálatát, mert a Szép lányok… legerősebb műfaji mintázata a zenés film. A zene, a zenekarok, a koncertek és a koncerthelyszínek mind meghatározó cselekményszervező elemek. A játékidő során szinte végig zene szól, a dokumentumértékkel bíró diegetikus koncertfelvételek mellett a zenekarok dalai – egy-két érzelmi kulcsmozzanatot leszámítva – nondiegetikus kisérőként is folyamatosan jelen vannak. Jellegzetes Mészáros Márta-stílusjegy az amatőr szereplők használata. Itt a zenészek számítanak annak. Egy kivételtől eltekintve: Géza szerepét a főiskoláról frissen kikerült színész, Balázsovits Lajos alakítja.

Beatfilm és hippifilm

Mivel a beatkorszakot, valamint a beatzenét és fiatal közönségét különleges érzékenységgel állítja középpontba, a Szép lányok… bátran nevezhető a legkiválóbb magyar beat-játékfilmnek.[1] A filmben megjelenő zenekarok többségére jellemző, hogy nyugati hatásokból, hazai elemek hozzáadásával hozták létre egyedi hangzásukat és szövegvilágukat. A magyar beategyüttesek zenéjére a brit iparvárosokból útjukra indult British Invasion-zenekarok (The Beatles (Liverpool); The Rolling Stones, The Yardbirds (London); The Animals (Newcastle); Them (Belfast)…) voltak a legnagyobb hatással.[2] A Szép lányok… a hazai zenekarokat is ipari környezetbe helyezi, munkásrajongóik felől közelíti meg őket. A beatköltészet és a jeans-próza a film bandái közül elsősorban a Kexre hatottak – már amennyire Magyarországon hozzá lehetett férni ezekhez a művekhez. Legalább ilyen fontos irodalmi inspiráció volt a Kex mellett a Metro számára is a huszadik század első felének magyar költészete. A Kex például József Attila A hetedik[3] és Tiszta szívvel[4] című verseit, a Metro pedig Radnóti Miklós Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához című költeményét zenésítette meg. A hatvanas évek másik fontos trendje az angolszász és amerikai folkzenei gyökerekből eredő gitárzene volt, melynek leghíresebb képviselője Bob Dylan. Ezeknek az előadóknak a hatása legmarkánsabban a Tolcsvayn érződik. Az ebből az irányból induló igazi innováció azonban a magyar népzenei elemek beatzenébe való beépítése volt, ami az Illésre és a Kexre is markánsan jellemző.  

A brit beatzenekarokhoz képest csak néhány év csúszásban megjelenő magyar beatzenéből azonban hiányzott az előzmények (amerikai rock and roll, rockabilly, rhythm & blues, country) tapasztalata, ebből is következik a kulturális sokk által felerősített ellenállás a hatóságokban és a közízlésben.[5] A beatzenének tulajdonított politikai jelentőséget növelte az is, hogy a nyugati zenékhez a Radio Luxembourg adásai mellett elsősorban az 1956-os disszidensek által hazaküldött lemezeken lehetett hozzáférni.[6] A kádári konszolidáció időszakában a kultúrpolitika meglátta a beatzenében a veszélytelen szelep-szerep lehetőségét, éppen ezért próbálkozott a beatszcéna domesztikálásával. [7]

Kérdés, hogy a Szép lányok, ne sírjatok hippifilmnek[8] is nevezhető-e, ugyanis épp a jól fésült, a hatalom által megtűrt, olykor támogatott beat hippisebb irányba való elmozdulásának, ezzel együtt a hatalom domesztikációs próbálkozásainak elutasításának momentumát örökíti meg. A hippimozgalom sohasem tudott igazán kiforrni Magyarországon: Mészáros Márta filmje savanyú szájízzel mutatja be, hogy miért nem. Az államhatalom és a status quo fenntartásában vele szövetséges „öregek hipokrita világa[9] ugyanis meg akarta fojtani „a náluk jobb fiatalokét”[10], hogy azok belássák: szabadnak lenni csak szigorú keretek között engedélyezett. Az érett Kádár-kor valóságában tehát lehetetlen a tényleges szabadság megélése. „A hatalom elleni lázadás igénye és kultúrája (szigorúan elfojtott, tabu alá helyezett formában) immár jelen volt a társadalomban, de annak gyakorlására semmiféle lehetőség nem adódott.”[11], ugyanis „…a fiatalok társas tevékenységének kontrollálását a hatalom elemi érdeknek tekintette.” – mutat rá Kappanyos András.[12] A nyugati hippimozgalmak alappillérei Beretvás Gábor szerint a következők voltak: humanizmus, keleti filozófiák, háborúellenesség, szabad szerelem, drogok[13]. A hatvanas-hetvenes évek magyar kvázi-hippijeinek körében ezek közül kettő, a humanizmus és a szabad szerelem tudott leginkább érvényesülni.[14] A humanizmus általában jellemző a filmbeli fiatalokra, de legjellegzetesebben abban a jelenetben érhető tetten, amikor a Kex turnébusza felveszi a stoppoló Bari Károly roma költőt, aki elmondja Ne menj ki[15] című versét. A zenészek kezdetben kételkednek abban, hogy a stoppos valóban verseket ír, a vers hallatán azonban az átszellemült figyelem és az intenzív érzelmek kontemplatív megélése ül ki az arcukra. A film hasonlóképpen ábrázolja a Kex Tiszta szívvel című József Attila-vers megzenésítését befogadó fiatal közönséget is, akiknek arcukra van írva a vitalitás, a valódi szabadság iránti vágy és a versszövegből ordító reflektálatlan, ösztönös, autonóm lázadás szikrája, amiket kénytelenek visszafogni, vagy legalábbis a hatalom számára elfogadható mederbe terelni.

A szabad szerelem eszméje legalább ilyen fontos a filmbeli fiatalok, különösen a film főszereplőjének tekinthető Juli (Jaroslava Schallerová) életében, aki szabadon választ Géza, a beatzenész (Balázsovits) és Savanyú, a munkásfiú (Zala Márk) közül: utóbbi nem mellesleg a vőlegénye. Juli futó kalandnak a beatzenészt választja, ebbe ráadásul barátai erőszakos nyomására sem szól bele a vőlegénye. Savanyú még elengedni is képes lenne a lányt, ha ő úgy akarja. „Legyél szabad. Igazad van.[16]- mondja neki. Valószínűleg a fiú szabad szellemű hozzáállása is szerepet játszik abban, hogy Juli végül őt választja élete párjául. Egyébként Savanyú a film elején is bizonyítja, hogy a szabad szerelem híve: azzal menőzik a munkatársai előtt, hogy spontán lesmárolja a Schütz Ila által játszott munkáslányt. Azt, hogy a film végén Juli a munkásfiúval köti össze életét, akár egyfajta termelési film-szerű vörös farokként is értelmezhetnénk. Véleményem szerint ebben a gesztusban inkább Mészáros Mártának (és Zimre Péter forgatókönyvírónak) a munkásélet iránti vonzódása érhető tetten. A szabad szerelem gondolatával egyfelől ellentétes az esküvő-jelenet klasszikus hollywoodi típusú happy endje; ez a házasság azonban hangsúlyosan a két fiatal szabad választásából köttetik meg. A fiatal szerelmesek házasságkötése pedig – ha nem is felhőtlen boldogságot –, de egy szabadabb és érzékenyebb világ reményét hordozza.[17] Jól látható ez például az újszerű, gondoskodó férfiképben, amelyet a Juli haját gyengéden szárítgató Savanyú testesít meg a film végén.  

Első kép

Végezetül kitérnék a civilizációtól a természet felé fordulásra, ami szintén fontos eleme a hippik életfilozófiájának. A gyári környezetben kezdődő, majd a kihalt, lebontásra ítélt házból a végtelen mezős dombvidékre jutó szereplőivel a Szép lányok… narratívája is magáévá teszi azt a gondolatot, hogy az ember a civilizációtól minél távolabb, a természetben válhat igazán szabaddá. Még úgy is, hogy a film végül Juli és Savanyú társadalomba való integrálódásának képeivel zárul: megköttetik a polgári esküvő, így megkezdődhet a kisboldogságot ígérő házasélet.

Illés-együttes

Az Illés-együttes a legnépszerűbb magyar beatzenekar volt. Nem annyira extatikus fellépéseik, a folklórelemek beatzenével való ötvözése, és a hatalommal való párbeszéd lehetőségének illúzióját keltő, a sorok között olvasható, mérsékelten kritikus dalszövegeik miatt egy ideig még a kultúrpolitika is támogatta őket. Mészáros Márta eredetileg Illés-filmként[18] képzelte el a Szép lányok, ne sírjatokat, az akkor éppen csúcson levő zenekarnak szánva a főszerepet.[19] Az együttes tagjai azonban az 1970. február-márciusban tartott tíz napos angliai turnéjuk alatt készített BBC-interjúban rendszerkritikus megjegyzéseket tettek. Elmondták például, hogy Magyarországon tilos hosszú hajat viselni[20] – ami egyébként szintén korlátozta a hippi mozgalom elterjedését. Az Illés-együttes emiatt nyolc hónapra el lett tiltva a budapesti koncertezéstől, a tévé- és rádiószereplésektől, ráadásul a film forgatását is leállították. A Szép lányok… végül más zenekarok szereplésével készült el. Az Illés-együttes tehát bár nem látható, de a film zenei anyagában öt dallal is képviselteti magát, amelyek közül néhány többször is elhangzik.

Az egyik kulcsjelenetben, amelyben a fiatalok birtokba vesznek egy lebontásra ítélt régi bérházat[21], több mint tíz percig szól a Kégli-dal[22] című, a lakáskérdést tematizáló, country-hangzású felvétel. A címében is a fiatalok pimasz szlengjét használó dal egy fiatal társaság otthonra találását énekli meg, de szövegében benne rejlik a fiatalok közösségének általános igénye is egy olyan otthonra, ahol a hatalom képviselőitől háborítatlanul élhetnek. A Kégli-dalt átitatja a hippi szellemiség több attribútuma is. A dalban megjelenített lakóközösség egészen hasonlít egy hippi kommunához: a ház falán felnővő vadvirág motívumából ítélve az ideális otthont egy természetközeli helyen képzelik el; az utolsó versszakban pedig még a szabad szerelem motívuma is felsejlik. A könnyed, vidám hangvétel mellett viszont a felvétel legelején zenei kíséret nélkül eldörmögött első sorok is csorbítják a dal potenciális lázító erejét. „Sok kérdést már megoldottunk, / Nem volt soha ilyen jó dolgunk[23]. Az ironikus felhang mellett itt mégiscsak megjelenik a hatalommal való érdemi párbeszéd illúziója is. A Kégli-dal legfőbb bemondásából („Nem szól ránk a házmester.[24]) kihallatszó vágy lehetetlensége a filmmel együtt válik igazán drámaivá, ugyanis a „házmester” igenis rájuk szól: egy egyenruhás rendőr (Bujtor István) „kilakoltatja” a „házfoglaló fiatalokat”.[25] Hirsch Tibor éleslátóan mutat rá arra, hogy a filmbeli rendőr még a fiatalok egyértelmű tiszteletlensége és romboló szándéka ellenére is csak a szóbeli fenyegetés eszközével él, nem kapja elő a gumibotot; ezt a szerző a cenzúrának tett engedménynek tartja.[26]

Kex

Az Illés kvázi-kiesésével a filmnek nem lett egyértelmű főszereplő zenekara, értéke ezáltal abban rejlik, hogy így a korszak több érdekes előadóját bemutató körképpé válhatott. Közülük a Kex áll legközelebb a főszereplői státuszhoz, akik az Illéssel ellentétben látszanak is. Ők is öt dallal képviseltetik magukat, amelyek közül kettő (Család[27] és Csillagok, ne ragyogjatok[28]) kétszer is elhangzik. Az Illés helyett a Kex zenekar szerepeltetése azért is érdekes, mert a kultúrpolitika kedvenceiből betiltottá váló Illés helyére – egy sokkal lázadóbb gesztussal – az első magyar alternatív zenekar került, akiknek az extravaganciájával, furcsaságával a hatalom nem igazán tudott mit kezdeni. A Kex koncertjeit rendszeresen rendőrök verték szét. Baksa-Soós János frontember pedig 1971-ig bírta a hatalom által rá gyakorolt nyomást, ekkor ugyanis az NSZK-ba disszidált.

Második kép

A zenekar felforgató ereje a film több jelenetében is megmutatkozik. Leghangsúlyosabban azokban, amelyekben a Csillagok, ne ragyogjatok című, az Illés hangzásvilágát pszichedelikusabb irányba fokozó daluk hallható. A hangzásnál radikálisabb dalszövegből a szépség világból való eltűnésének apokaliptikus képei, felfokozottan szubjektív, pszichedelikus víziók bújnak elő. Ebben a dalban is hallatszik, hogy a magyar beatzene hippisedése és egyfajta radikalizálódása elsősorban a poétikusabbá váló dalszövegekben érhető tetten, a pszichedelikus zenei hangzás mérsékeltebben volt jelen – ez feltehetően a tudatmódosító szerek hiányának is betudható. A film zenekarai közül mindenesetre poétikusságban és pszichedelikusságban is a Kex bizonyult a leginkább előremutatónak. A Csillagok, ne ragyogjatok első elhangzása egy egészen radikális és pszichedelikus performanszhoz kötődik, amelynek során a zenekar tagjai a sötét koncertteremben fényképeket készítenek a közönségről. A vakuvillanások fénye megvilágítja az átszellemült, de kissé meglepett fiatal arcokat. A Csillagok…-at játssza a zenekar akkor is, amikor Savanyú és barátai szétverik a Kex-koncertet, és üldözőbe veszik a zenekart. Ez a jelenet szemléletesen utal arra, hogy a Kex fellépések sokszor tömegverekedésbe torkollottak; ilyenkor a rajongóknak menekülniük kellett a rendőrök elől. Akik, mondanunk sem kell, hogy a filmben korábban látottakkal ellentétben nem szép szóval, hanem inkább gumibottal rendszabályoztak[29]. A Kex még a szerelmi narratívában is felforgató erővel bír, ugyanis a filmben a zenekar tagjának mutatott zenészarchetípus, Géza az a gaz csábító, aki el akarja hódítani Julit Savanyútól. Valójában a Gézát játszó Balázsovits Lajos soha nem volt tagja a Kexnek, és bár a film elején csellón játszik, a fellépéseken inkább konferanszié szerepet tölt be.

Tolcsvay

A filmbeli zenekarok közül a Tolcsvay zenéjén érződik leginkább az angolszász folk-beat és az amerikai country hatása. A Szép lányok…-ban három dalt játszanak el, az utolsót Zalatnay Sarolta énekli. Ballada[30] című daluk az angolszász folk és a magyar népzene egyik legszebb szintézise. A filmben Tolcsvayék a turnébuszról leszállva, teknővájók között lépkedve adják elő a dalt, ami egy újabb kapcsolódási pont a népi kultúrához. Az erdei tisztáson munkálkodó teknővájók szerepeltetése egyszerre érzékelteti Mészáros Márta szociológiai érdeklődését, és a hippiknek a természetközeli tevékenységek iránti vonzalmát is. A Tolcsvay Nálunk című egyszerű, szolid, de tipikusan amerikai hangzású country dala érdekes ellenpontozása a már említett, azt megelőző pszichedelikus Kex-performansznak. A Zalatnay Sarolta által énekelt Lányok, ne sírjatok[31] pedig amellett, hogy a film címadó dala, kulcsszerepet tölt be az utolsó filmbeli koncertfelvételként is. A sok férfi énekes után ez az egyetlen olyan dal, amely női hangon szólal meg. Zalatnay előadásmódjának könnyed természetessége szintén ellenpontozza az előtte hallható férfiakét. A Lányok, ne sírjatokkal ráadásul a filmbeli Zalatnay empátiát mutat, sorsközösséget vállal a dilemmáktól gyötört Juli karakterével. Az ülő közönség mellett elsétáló Juli kiemelésével a film alkotói gyönyörűen érzékeltetik, hogy ez az a hang, ez az a dal, ami igazán Julihoz és a többi fiatal lányhoz szól. A feminista üzenet talán még erősebb lehetett volna, ha a film ezzel a jelenettel ér véget.

Harmadik kép

Metro

A Metro együttes az Illéshez hasonlóan a magyar beatmozgalom mérsékeltebb sztárjai közé tartozott. Az Illésénél pszichedelikusabb hangzás, de kevésbé rendszerkritikus szövegek jellemezték őket. A Metrót elsősorban Fogarasi János virtuóz Hammond-orgonajátéka emelte ki az akkori magyar zenekarok közül. Pályaképük is hasonló volt az Illéséhez. Pályafutásukat (eleinte angol, majd magyar nyelvű) poposabb, tánczenésebb dalokkal kezdik, majd a zenekar működésének utolsó éveiben fordulnak rá a poétikusabb-pszichedelikusabb útra. A Szép lányok, ne sírjatok! náluk is ennek a fordulatnak a momentumát örökíti meg. A mondanivalójában a Kégli-dallal rokonítható Hol az a hely?[32] talán a Metro legrendszerkritikusabb dala. A Hol az a hely?-ből áradó szabadságkeresés lehetetlensége a hozzá kapcsolt jelenettel együtt válik igazán érzékelhetővé. A zenekar Budai Ifjúsági Parkban tartott koncertjére a rendőrök nem engedik be azokat a fiatalokat, akiknek túl hosszú hajuk van vagy farmernadrágot viselnek. A Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához című Radnóti-megzenésítésükben a versszövegből áradó feszültséget a Hammond-orgona hangja által dominált feszes, drámai kompozícióval festik alá. Az ilyen kísérletezőbb, hippisebb zene azonban nem vonz akkora közönséget, így – a filmben megjelenő többi zenekarhoz hasonlóan – két évvel a film bemutatója után feloszlanak.

Jól mutatja ennek az irányvonalnak a magyarországi folytathatatlanságát, hogy a klasszikus Illésnek 1973-ig, a Kexnek pedig csupán 1971-ig tartott a pályafutása. A filmbeli zenekarok közül csak az erőteljesen műfajspecifikus Tolcsvay és a rétegzenét játszó Syrius létezett az évtized végéig.

Syrius

A Syrius egy 1962-1978 között működő progresszív jazz-rock együttes volt, amelynek hangzásában szignifikáns szerepet töltöttek be a fúvós hangszerek: a fuvola és a különböző szaxofonok. A zenekar zenészei közül is Ráduly Mihály fuvolista-tenorszaxofonos játékát érdemes kiemelni. A Szép lányok…-ban egyetlen koncertfelvétellel szerepelnek, amelyen a Kedves és a Ne sírjatok, lányok című daluk hangzik el. A filmbeli zenekarok közül ők játsszák a legkomplexebb zenét, underground státuszukat filmes eszközök is jelzik. A földalatti pincehelyiségben zenélő Syrius fellépésének ráadásul van egyfajta rituálé jellege is. A fiataloknak alá kell szállniuk az alvilágba, hogy szeánszukon részt vehessenek. Ez a motívum pedig előre jelzi a zenekar későbbi útját is. Az első és legfontosabb nagylemezük ugyanis Devil’s Masquerade (Az ördög álarcosbálja)[33] címmel jelenik meg 1971-ben, Ausztráliában. A hazai kultúrpolitika nem igazán támogatta a zenekart diabolikus, okkultista hangvételük miatt, az első lemezt is csak a nyilvánvaló külföldi siker után voltak hajlandóak kiadni. Bonyolult zenéjükkel csak egy szűk közönséget tudtak megszólítani, így a Syrius pályafutása során végig egy minőségi zenét játszó rétegzenekar maradt.

Összegzés

Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmje körképet ad az egyre poétikusabb-pszichedelikusabb, esetleg progresszívabb irányba tartó beatzenekarokról, akiknek fiatal közönsége is egyfajta hippiéletérzés megélésére törekszik. A film bemutatja azt, ahogyan a fiatalok szabadságát az államhatalom korlátozza, és emiatt Magyarországon lehetetlen az igazi, nyugati típusú hippiség kialakulása. A filmben megjelenő zenekarok – az Illés-együttes, a Kex, a Tolcsvay, a Metro és a Syrius – mind egyedi színfoltjai a korszak magyar gitárzenéjének, azonban a többségük a film bemutatását követő években feloszlott. A Kádár-korszak kultúrpolitikája a hazai zeneipart is korlátozta, amennyiben a film a fiatal közönség rendszabályozásának motívumán keresztül előrevetíti a szabadon zenélés lefojtásának politikai igényét is.

(A dolgozat az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén a Női szerzői életművek című kurzus keretében született a 2022-es tanév őszi félévében. Kurzusvezető: Dr. Vincze Teréz)

A címben jelölt idézet ("Fárad a csend, már nem bír a dallal") forrása: Zalatnay Sarolta & Tolcsvay – Lányok, ne sírjatok. Zene: Frenreisz Károly – szöveg: Sztevanovity Dusán. CD megjelenés: Zalatnay, Hungaroton, 2000.


[1] A vegytiszta magyar beatfilmek vékonyka korpuszához sorolható még az Ezek a fiatalok című Illés-film (Banovich Tamás, 1967), valamint három dokumentumfilm: az Extázis 7-től 10-ig (Kovács András, 1969) mellett a kultúrpolitikával szemben kritikusabb A meghallgatás (Jeles András, 1969) és A határozat (Gazdag Gyula, 1971).


[2] Beretvás Gábor: Foltos farmerek az út mentén. Korunk (2018) no. 5. p. 36.


[3] Kex – A hetedik. Zene: Baksa-Soós János – versszöveg: József Attila. CD-megjelenés: Let’s Cake, Somos Kiadó és Tanácsadó Betéti Társaság, 2007.


[4] Kex – Tiszta szívvel. Zene: Baksa-Soós János – versszöveg: József Attila. CD-kislemez megjelenés: Tiszta szívvel, szerzői kiadás, 2007. 


[5]  Kappanyos András: Az ellenkultúra domesztikálása: Táncdalfesztivál 1966–1968. In: Ignácz Ádám (ed.): Populáris zene és államhatalom. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2017. p. 64.


[6] ibid. p. 65.


[7] ibid.


[8] Magyar hippifilmből sincs sok. A Holdudvarban (Mészáros Márta, 1968) megjelennek hippiszerű figurák; a Tündérszép lányban (Szomjas György, 1969) főszerepet kapnak; a Nászutak című dokumentumfilmnek (Szomjas György, 1970) a nyugatos ruházkodás és a szabad szerelem elüzletiesedése a témája; A kenguru (Zsombolyai János, 1975) a kvázi-hippigeneráció integrációs kihívásairól;  A sípoló macskakő (Gazdag Gyula, 1971/72) a lázadás nehézségeiről; a Holnap lesz fácán (Sára Sándor, 1974) pedig a társadalomból való kivonulás lehetetlenségéről szól.


[9] Hirsch Tibor: Apák a fiúkról (Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész). Filmvilág (2018) no. 11. p. 18.


[10] ibid.


[11] Kappanyos: Az ellenkultúra domesztikálása: Táncdalfesztivál 1966–1968. p. 66.


[12] ibid.


[13] Beretvás: Foltos farmerek az út mentén. p. 35.


[14] A nyugati hippimozgalmak sarokkövei közül a keleti filozófiák és a drogok nem voltak hozzáférhetőek a hatvanas-hetvenes évek fordulójának magyar fiataljai számára; a háborúellenes szólamoknak pedig csak az USA bűnei lehettek a tárgyai.


[15] Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Összegyűjtött versek, prózai írások és képzőművészeti alkotások 1966-2018. Budapest: Kalligram, 2019.


[16] Szép lányok, ne sírjatok! [1:14:13]


[17] Akárcsak Mészáros Márta későbbi filmjeiben is (pl. Örökbefogadás (1975)).


[18] Az Illés-filmek korpusza viszont igen vastag. Az alábbi filmek közül mindegyikhez köze volt az Illés-együttesnek. Érdekes módon a Szép lányok… indította el azt a trendet, hogy a filmekben már nem látszanak, inkább csak zenéjükkel képviseltetik magukat. Szerelmes biciklisták (1965, Bacsó Péter); Ezek a fiatalok (Banovich Tamás, 1967); Fiúk a térről (Szász Péter, 1967); Szevasz, Vera! (Herskó János, 1967); Eltávozott nap (Mészáros Márta, 1968); Holdudvar (Mészáros Márta, 1968); Extázis 7-től 10-ig (Kovács András, 1969); Az oroszlán ugrani készül (Révész György, 1969); Bűbájosok (Rózsa János, 1969); A sípoló macskakő (Gazdag Gyula,1971); Petőfi '73 (Kardos Ferenc, 1973); Álljon meg a menet (Gyarmathy Lívia, 1973); Szabad lélegzet (Mészáros Márta, 1973); István, a király (Koltay Gábor, 1983); Csinibaba (Tímár Péter, 1997).


[19] Mészáros Márta: Napló magamról. Budapest: Pelikán, 1993. p. 54.


[20] Mészáros: Napló magamról. p. 55.


[21] Szép lányok, ne sírjatok! [19:35 – 28:28]


[22] Illés-együttes – Kégli-dal. Zene: Szörényi Levente – szöveg: Bródy János. Human Rights, Hungaroton, 1971. 


[23] ibid.


[24] ibid.


[25] Hirsch Tibor: Apák a fiúkról (Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész). Filmvilág (2018) no. 11. p. 18.


[26] ibid.


[27] Kex együttes – Család. Szerzők: Baksa-Soós János – Doleviczényi Miklós. Kislemez: Elszállt egy hajó a szélben / Család, MHV Pepita, 1970.


[28] Kex – Csillagok, ne ragyogjatok. Zene: Baksa-Soós János – szöveg: Baksa-Soós János, Földes László. CD megjelenés: Let’s Cake. Somos Kiadó és Tanácsadó Betéti Társaság, 2007. 


[29] Csatári Bence: Ötven éve emigrált Baksa-Soós János, a Kex frontembere. Magyar Nemzet, 2021.04.18. URL: https:magyarnemzet.hu/kultura/2021/04/otven-eve-emigralt-baksa-soos-janos-a-kex-frontembere (utolsó letöltés dátuma: 2023.09.19.)


[30] Tolcsvay Trió – Ballada. Zene: Németh Oszkár – szöveg: Tolcsvay Nagy Béla. CD megjelenés: Tolcsvay testvérek, Hungaroton, 2015.


[31] Zalatnay Sarolta – Lányok, ne sírjatok. Szerző: Frenreisz Károly. CD megjelenés: Zalatnay, Hungaroton, 2000.


[32] Metro - Hol az a hely? Szerzők: Frenreisz Károly, Sztevanovity Dusán. Egy este a Metro klubban…, MHV Qualiton, 1970.


[33] Syrius: Devil’s Masquerade. Spin, 1971 / Hungaroton, 1972



Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.