Az elmúlt bő évtizedben úgy a globális, mint az európai televíziós- és mozgóképes sorozatkultúra robbanásszerű változásokon ment keresztül. A digitális platformok és streaming szolgáltatások forradalma teljesen átalakította a mozgóképes tartalmak készítését, terjesztését és fogyasztását. A „minőségi televízió” – ez a kétezres évek amerikai sorozatkultúrájának felfutásával kapcsolatban használt fogalom mostanra globális jelenségként értelmeződik. Mint azt Imre Anikó kifejtette, a „minőségi televízió” Magyarországon, Kelet-Európában, de Európában is gyakran ellentmondásosnak tűnő, korábban nem is használt kifejezés.Imre Anikó: Minőség és televízió. (ford. Matuska Ágnes) Apertúra (2018. tavasz) https://www.apertura.hu/2018/tavasz/imre-minoseg-es-televizio/ 1 A fikciós sorozatgyártás reneszánsza azonban annál inkább érzékelhető jelenség mindenütt a kontinensen.Egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet egyenesen az európai fikciós televíziósorozatok reneszánszát emelte a címébe. Barra, Luca – Scaglioni, Massimo (eds.): A European Television Fiction Renaissance. Premium Production Models and Transnational Circulation. London – New York: Routledge, 2021. 2 Jelen összeállításunk a kortárs európai sorozatkultúra újhullámával foglalkozik, és a szeriális elbeszélés (sorozatkultúra), illetve a műfajiság keresztmetszeti elemzési lehetőségeit mutatja be. Lapszámunk egy korábbi Metropolis-összeállítás párdarabjaként is értelmezhető (2008/4-es összeállításunk kortárs amerikai tévésorozatokkal foglalkozott, magyar nyelven első között közölve elemzéseket a kétezres évek amerikai „minőségi televíziójáról” és a sorozatok komplex elbeszéléséről). A kortárs európai sorozatkultúra hihetetlenül komplex, bőséges és szervesen kapcsolódik a kortárs globális-transznacionális fikciós tartalomgyártás intézményi és kulturális trendjeibe. Ebből a gazdag, izgalmas és igen népszerű sorozatkultúrából jelen lapszámunkban csak bizonyos trendekre és műfaji variációkra tudjuk felhívni a figyelmet.
Összeállításunk ezért egy kiemelt műfaj, mégpedig a bűnügyi elbeszélés tematikai, műfaji és kulturális változatai mentén kívánja legalább vázlatosan áttekinteni a kortárs minőségi televízió és sorozatkultúra kínálatát. A bűnügyi elbeszélés (bűnügyi filmek és tévésorozatok) műfaja mindig is a legnépszerűbb műfajok közé tartozott és tartozik napjainkban is. Lapszámunk a bűnügyi műfaj régiós-kulturális sajátosságait és transznacionális trendjeit, illetve keresztkapcsolatait helyezi az előtérbe. Az összeállításban közölt tanulmányok közös pontja, hogy kiemelten tárgyalják a bűnügyi műfaj(ok)nak az aktuális helyi társadalmi, politikai és kulturális problémák feldolgozásában betöltött szerepét. Külön figyelmet kívánunk szentelni a hazai és régiós trendek vizsgálatának, melynek egyik meghatározó értelmezési kerete a posztszocialista átmenet.
Az összeállítás első tanulmánya Bánszki Kristóf elemzése a későszocializmus legnépszerűbb hazai bűnügyi sorozata, a Linda társadalomképéről. A szöveg részletesen elemzi, hogy a különleges rendőrfigura karaktere és kalandjai milyen módon mutatták be a későkádári évek magyar társadalmát, az átalakuló értékek és normák rendszerét.
A szocializmus és a posztszocializmus kapcsolatának, a posztszocialista átalakulás visszásságainak tárgyalása tehát kitüntetett kérdés a kelet-európai sorozatokban és azok értelmezéseiben. „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik.” Ez a Balzac-idézet nemcsak a Coppola-félegengszterfilm-eposz alapjául szolgáló regény, Mario Puzo 1969-ben született műve, A keresztapa nyitánya, de a kelet-európai posztszocialista átalakulással, a régiós új- vagy vadkapitalizmussal kapcsolatban is gyakran előkerülő gondolat. A kapitalizmus és a bűnözés összekapcsolódó fogalmai a krimik jóléti rendszerekkel kapcsolatos társadalomkritikai attitűdjének kérdésére is felhívják a figyelmet. Ez az aspektus jellemző gyakorisággal előkerül a skandináv bűnelbeszélések kapcsán. Az északi krimik, filmek és sorozatok globálisan is egyre népszerűbb és erős adaptációs köröket elindító trendjét sokszor Nordic noir névvel illetik. Összeállításunk következő tanulmánya, Kálai Sándor és Keszeg Anna elemzése ezt a fogalmat, a „Nordic noir” márkajellegét mutatja be számos kortárs film és sorozat példáján keresztül.
Ezt Varga Balázs elemzése követi, amely immáron a kortárs magyar és régiós bűnügyi elbeszélések vizsgálatára vezet át, ám megtartja a társadalmi fókuszt és úgyszintén a szocializmus-posztszocializmus átmenetének kérdésére figyel. Varga tanulmánya az HBO 2010-es években született kelet-európai bűnügyi sorozatait vizsgálja, hogy a vagyonosodás és a társadalmi átalakulás bűnnel és bűn-ügyekkel terhelt és azokhoz kapcsolódó narratíváinak legjellemzőbb, közös pontjait kimutassa.
A következő írás továbbra is a régiós HBO-produk-ciókkal foglalkozik. Bátori Anna a román Az árnyak című sorozatot elemzi, szintén a szocializmus örökségének értelmezése és feldolgozása szempontjából. Bátori a társadalmi-hatalmi viszonyok továbbélésének és újraformálódásának dinamikáit mutatja be a szocialista apafigura régi és új megjelenítéseinek elemzésével.
A lapszám utolsó tanulmánya, Federico Pagello írása kortárs nyugat-európai bűnügyi sorozatok társadalomképével és társadalomkritikus ábrázolásával foglalkozik. Pagello kiemelten figyel a globális-transznacionális hatások kérdésére. Állítása szerint a tanulmányban elemzett sorozatokat, így többek között A nagy pénzrablás (La casa de papel / Money Heist) című spanyol sorozatot, amely az elmúlt időkben a Netflix egyik legsikeresebb produkciója lett, a globális piaci figyelem és a többek között az antihősöket bemutató amerikai sorozatok hatása jellemzi – miközben élesen reagálnak az Európai Unió válságára és az elmúlt évek során erősödő populizmusra is.
Globális és lokális, helyi és transznacionális, szocializmus és posztszocializmus, a neoliberalizmus és a populizmus kritikája – az összeállításunkban elemzett sorozatok, illetve a tanulmányok megközelítései véleményünk és reményünk szerint pontosan tükrözik, hogy a kortárs sorozatkultúra miképpen reflektál a társadalmi képzeletvilág és a társadalmi klíma változásaira. Lapszámunk ezeknek a bűnügyi elbeszélések mögött rejlő társadalmi elbeszéléseknek a példáit kívánja megmutatni.
A szerkesztők
