1969-ben született Budapesten. 1993-ban szerzett magyar és német szakos tanári diplomát az ELTE-n. Jelenleg az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének docense. A Pannonhalmi Szemle szerkesztője, az Irodalomtörténet főszerkesztője.
Önálló kötetei: Szavak emlékezete (1991, versek), Cave canem (1993, versek), Nemes Nagy Ágnes költészete (1995), Elhangolás (1996, versek), Irijám és Jonibe (1997, versek), Poétikai kísérlet az Újhold költészetében (1998), Weöres Sándor (2001), Hosszú menet a küszöbön (2001, esszék), Üveghal (2001, versek), Mordecháj könyve (2002, kisregény), (retus) (2003, versek), Lázár (2004, kisregény).
Az életrajz utoljára frissítve: 2004 telén.