Hivatalosan 2019-ben ünnepeltük a koreai film születésének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg a Metropolis 2019/1. száma „Koreai rendezőportrék” címmel, mely összeállításban magyar szerzők tollából olvashattunk életmű-összefoglalásokat a koreai filmtörténet legmeghatározóbb klasszikus és kortárs filmrendezőiről. A jubileumi szám a budapesti Koreai Kulturális Központ, a Koreai Filmarchívum, valamint a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumának támogatásában is részesült. Ugyancsak ezen támogatók segítségével és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filmtudomány Tanszékének közreműködésével szerveztünk 2019 októberében nemzetközi konferenciát, melyen a koreai film kutatói, valamint a Koreai Filmarchívum meghívott munkatársa tartott előadásokat. Már a konferencia szervezésekor elhatároztuk, hogy az elhangzott előadások anyagából is szerkesztünk egy Metropolis-összeállítást.
A pandémia és bizonyos finanszírozási nehézségek következtében e szám megjelenése kissé messzire tolódott a konferencia időpontjától, ez azonban mit sem von le az itt közreadott szövegek értékéből, melyek a konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá bővített változatai, illetve a konferencián előadó tudósok máshol már publikált szövegeinek magyar fordításai.
A Metropolis a jelen összeállítással immáron a harmadik koreai filmes számot adja közre, ami a koreai mozi utóbbi időben kibontakozó világhódító útját tekintve nem tűnik időszerűtlennek. Reméljük, ez a számunk is hozzájárul ahhoz, hogy a nagy figyelem övezte kortárs koreai sikerfilmek mellett az érdeklődő közönség mélyebben is megismerhesse a koreai film múltját, azt a tradíciót, melyből a jelen sikerei is táplálkoznak.
Összeállításunkban a koreai nevek és kifejezések latin betűs átírásakor az ékezeteket és speciális írásjeleket nem tartalmazó, Dél-Koreában hivatalos „Revised Romanisation” rendszert alkalmaztuk. A rendezők nevének írásánál, ha a nemzetközileg elfogadott és széles körben használt névváltozatuk ettől eltér, akkor ezt a széles körben használt változatot alkalmaztuk. Habár a magyar helyesírás megkívánná a nevek kiejtés szerinti átírását, e szabály követésénél fontosabbnak ítéltük, hogy az említett személyek (akiknek munkásságáról és személyéről általában nem érhetőek el magyar nyelvű anyagok) nemzetközileg elfogadott névváltozatuk alapján könnyen visszakereshetők legyenek nemzetközi publikációkban és adatbázisokban is. A szabványos, magyar kiejtés szerinti átírást csak azon nevek esetében alkalmaztuk, melyek jól ismertek és a magyar nyelvben is rendszeresen használjuk azokat (pl. Kim Ir-szen).
A szerkesztők
