Transznacionalizmus és film
A filmet szokás a leginkább univerzális, nemzetközi művészeti ágazatként értelmezni. Olyan területnek, amelynek az alkotásai széles körben terjeszthetők és értelmezhetők. Az elmúlt évtizede kulturális globalizációja csak erősítette ezt a trendet. A nemzeti keretek fontossága továbbra is egyértelmű, legyen szó akár a gyártásról, akár a filmkultúra értelmezéséről. A nemzeti kereteken és határokon átívelő együttműködések és filmes-kulturális projektek azonban egyre komolyabb jelentőségre tesznek szert. A Metropolis Transznacionalizmus és film című összeállításában ezért ezt – az európai és a magyar film számára is megkérdőjelezhetetlenül fontos – kérdést tárgyaljuk.
A transznacionalizmus kérdése elég erőteljes vitákat generált, és maga a fogalom is gyakran és sokak által vitatott. Értelmezésünkben a kulturális keresztkapcsolatok problémája a legfontosabb: az, hogy a filmkultúra határokon átívelő módon kapcsol össze nemzeteket, alkotókat, témákat és műfajokat. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a transznacionális filmkultúra nem a nemzeti filmkultúra ellentéte, sőt. A határtalanság és az átívelő kapcsolatok hangsúlyozása épp azt erősíti, hogy majd’ mindegyik nemzeti filmkultúra eredendően transznacionális is. Hiszen a kultúrák nem önmagukban állnak, hanem kapcsolatokban léteznek.
Tanulságos mindazonáltal felidézni, hogy a téma két szakértője, Deborah Shaw, illetve Armida De La Garza egy szövegükben mely témákat jelölte meg a transznacionális film fő kutatási kérdéseiként:Shaw, Deborah - De La Garza, Armida: Introducing Transnational Cinemas. TransnationalCinemas (2010) no.1. pp. 3-6.1
- Gyártási, forgalmazási és bemutatási módok
- Koprodukciók és együttműködési hálózatok
- Új technológiák és változó fogyasztási minták
- Transznacionális filmelméletek
- Migráció, utazás és a határátlépés egyéb formái
- Száműzött és diaszpórikus filmkészítés (hazájuk elhagyására kényszerült alkotók)
- Film és nyelv
- A szerzők és a sztárság kérdései
- Kulturális csere
- A többségi társadalom filmjei, valamint az etnikai kisebbségek filmes specifikumai
- Kulturális politika
- A transznacionalizmus etikája
- Történelmi transznacionális gyakorlatok
- A helyi, a nemzeti és a globális kapcsolatok közötti kapcsolatok
- Transznacionális és posztkoloniális politika
Látható, hogy a transznacionalizmus hívószava szinte minden területet és regisztert meg tud termékenyíteni. Világos, hogy épp ezért az esszencializmus és a parttalanság kettős kihívásával minden, a transznacionális megközelítés mellett érvelő (elméleti) szövegnek meg kell küzdenie. Ezért is tartjuk fontosnak a téma egyik legismertebb, leginkább elfogadott elméleti bevezető tanulmányának magyar nyelven való megjelentetését. Ezen kívül pedig néhány fontos, és kiemelten két, a kelet-közép-európai régiót tárgyaló esettanulmányt közlünk összeállításunkban.
Az összeállítás nyitószövege Will Higbee és Song Hwee Lim bevezető tanulmánya a problémába (mely egyben a transznacionális filmkultúrával foglalkozó vezető angol nyelvű folyóirat első számának is programadó írása volt). A lapszám többi szövege magyar kutatók tanulmánya, melyek a magyar, a közép-európai, valamint a dél-kelet-ázsiai és a latin-amerikai filmkultúra példáin keresztül elemzik a témát. Árva Márton a hazánkban méltatlanul kevéssé ismert latin-amerikai filmkultúra példáit elemzi. Fábics Natália egy nemzetközileg is ismert dél-koreai rendező friss alkotásának vizsgálatával tárja fel a helyi, régiós és nemzetközi értelmezések dinamikáját. Gerencsér Péter a szlovák filmtörténet és filmkultúra határokon átnyúló karakterét és kapcsolatait mutatja fel (kiemelten természetesen a magyar-szlovák kapcsolatokra és kötődésekre). Varga Balázs pedig a HBO közép-európai televíziós sorozatainak kulturális összefüggésrendszerét elemzi.
A szerkesztők
