Szerkesztőség

Bevezető a „Transznacionális film” összeállítás elé


Transznacionalizmus és film

A filmet szokás a leginkább univerzális, nemzetközi művészeti ágazatként értelmezni. Olyan területnek, amelynek az alkotásai széles körben terjeszthetők és értelmezhetők. Az elmúlt évtizede kulturális globalizációja csak erősítette ezt a trendet. A nemzeti keretek fontossága továbbra is egyértelmű, legyen szó akár a gyártásról, akár a filmkultúra értelmezéséről. A nemzeti kereteken és határokon átívelő együttműködések és filmes-kulturális projektek azonban egyre komolyabb jelentőségre tesznek szert. A Metropolis Transznacionalizmus és film című összeállításában ezért ezt – az európai és a magyar film számára is megkérdőjelezhetetlenül fontos – kérdést tárgyaljuk.

A transznacionalizmus kérdése elég erőteljes vitákat generált, és maga a fogalom is gyakran és sokak által vitatott. Értelmezésünkben a kulturális keresztkapcsolatok problémája a legfontosabb: az, hogy a filmkultúra határokon átívelő módon kapcsol össze nemzeteket, alkotókat, témákat és műfajokat. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a transznacionális filmkultúra nem a nemzeti filmkultúra ellentéte, sőt. A határtalanság és az átívelő kapcsolatok hangsúlyozása épp azt erősíti, hogy majd’ mindegyik nemzeti filmkultúra eredendően transznacionális is. Hiszen a kultúrák nem önmagukban állnak, hanem kapcsolatokban léteznek.

Tanulságos mindazonáltal felidézni, hogy a téma két szakértője, Deborah Shaw, illetve Armida De La Garza egy szövegükben mely témákat jelölte meg a transznacionális film fő kutatási kérdéseiként:Shaw, Deborah - De La Garza, Armida: Introducing Transnational Cinemas. TransnationalCinemas (2010) no.1. pp. 3-6.1

  • Gyártási, forgalmazási és bemutatási módok
  • Koprodukciók és együttműködési hálózatok
  • Új technológiák és változó fogyasztási minták
  • Transznacionális filmelméletek
  • Migráció, utazás és a határátlépés egyéb formái
  • Száműzött és diaszpórikus filmkészítés (hazájuk elhagyására kényszerült alkotók)
  • Film és nyelv
  • A szerzők és a sztárság kérdései
  • Kulturális csere
  • A többségi társadalom filmjei, valamint az etnikai kisebbségek filmes specifikumai
  • Kulturális politika
  • A transznacionalizmus etikája
  • Történelmi transznacionális gyakorlatok
  • A helyi, a nemzeti és a globális kapcsolatok közötti kapcsolatok
  • Transznacionális és posztkoloniális politika

Látható, hogy a transznacionalizmus hívószava szinte minden területet és regisztert meg tud termékenyíteni. Világos, hogy épp ezért az esszencializmus és a parttalanság kettős kihívásával minden, a transznacionális megközelítés mellett érvelő (elméleti) szövegnek meg kell küzdenie. Ezért is tartjuk fontosnak a téma egyik legismertebb, leginkább elfogadott elméleti bevezető tanulmányának magyar nyelven való megjelentetését. Ezen kívül pedig néhány fontos, és kiemelten két, a kelet-közép-európai régiót tárgyaló esettanulmányt közlünk összeállításunkban.

Az összeállítás nyitószövege Will Higbee és Song Hwee Lim bevezető tanulmánya a problémába (mely egyben a transznacionális filmkultúrával foglalkozó vezető angol nyelvű folyóirat első számának is programadó írása volt). A lapszám többi szövege magyar kutatók tanulmánya, melyek a magyar, a közép-európai, valamint a dél-kelet-ázsiai és a latin-amerikai filmkultúra példáin keresztül elemzik a témát. Árva Márton a hazánkban méltatlanul kevéssé ismert latin-amerikai filmkultúra példáit elemzi. Fábics Natália egy nemzetközileg is ismert dél-koreai rendező friss alkotásának vizsgálatával tárja fel a helyi, régiós és nemzetközi értelmezések dinamikáját. Gerencsér Péter a szlovák filmtörténet és filmkultúra határokon átnyúló karakterét és kapcsolatait mutatja fel (kiemelten természetesen a magyar-szlovák kapcsolatokra és kötődésekre). Varga Balázs pedig a HBO közép-európai televíziós sorozatainak kulturális összefüggésrendszerét elemzi.

A szerkesztők

Szerzők


Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.