A 2024-ben megjelent Kortárs felnövekedéstörténetek, valamint a Szerzői felnövekedéstörténetek össze- állítások után a Metropolis figyelme újra a fiatalok mozgóképi reprezentációja felé fordul – ezúttal női felnövekedéstörténetekre fókuszálunk. Jelen tematikus szám írásai a kislányok, valamint a fiatal lányok sokrétű reprezentációs lehetőségeit mutatják be. A különböző országokban, eltérő időszakokban és más-más műfajban készült alkotások a lányság és a nőiség tapasztalatának univerzális, ugyanakkor társadalmilag és politikailag meghatározott, eltérő konstrukcióit mutatják be.
Csomán Sándor kislányok felnövekedéstörténetének reprezentációját vizsgálja két kortárs szerzői filmben. A csendes lány (An Cailín Ciúin, Colm Bairéad, 2022) és a Kontroll nélkül (Systemsprenger, Nora Fingsheidt, 2019) című művek értelmezése során azt kutatja, hogyan illeszkednek az alkotások a coming-of-age egyre bővülő kortárs diskurzusába, miért tekinthetők egyedinek, továbbá hogy a merőben eltérő fiatal főszereplő lányok jelleme hogyan határozza meg az egy tőről fakadó, mégis más-más mintázatokat mutató történetek filmnyelvét – legyen szó montázsról, zenéről vagy egyéb beágyazott szimbólumokról. Szirák Anna Mária az Ördög bújt beléd (Jennifer’s body, Karyn Kusama 2009) című film fel-növekedéstörténeti reprezentációját a lánytudomány (girlhood studies) keretében értelmezi. Érvelése szerint e horrorfilm az amerikai középiskolákban játszódó tinifilmek és a gótika irodalmi és filmes hagyományrendszeréből építkezik a történet fókuszában álló két barátnő ambivalens kötelékének ábrázolásakor. Az alkotás nemcsak a kamaszlányok felnövésének ellentmondásos és gyakran erőszakos folyamatát jeleníti meg, hanem a női testek feletti kontroll, a szexualitás és a barátság kulturálisan terhelt színtereit is újraértelmezi. Olvasatában az Ördög bújt beléd a gótikus kettőzés és a kortárs feminista diskurzus kereszteződésében válik a 21. századi „haragvó lány” filmes archetípusává. Záhonyi- Ábel Márk Szász Attila Félvilág (2015) című alkotásának ideológiai és narratív elemzését hajtja végre a szereplők közötti dinamikák felfejtésén keresztül. A fiatal hősnő nevelődési történetének leírásához a filmben ábrázolt kapcsolatrendszerek lélektani, vallási, társadalmi és művészeti konnotációinak azonosítására törekszik a szerző a mű szoros olvasásával. Milojev-Ferkó Zsanett tanulmánya a Rákosi-korszak filmjeiben vizsgálja a fiatal lányok reprezentációját. Máriássy Félix Kiskrajcár (1950) és Keleti Márton Kis Katalin házassága (1953) című filmjeinek értelmezésén keresztül azt mutatja be, hogyan gondolkodott a szocialista állam az egyénről, és milyen utópisztikus-szakrális világot teremtett, továbbá a Bildung szocialista értelmezési lehetőségeit is bemutatja. Érvelése szerint ezekben a történetekben a fiatal női protagonisták erkölcsi, szakmai és ideológiai fejlődése, tökéletesedése állt a középpontban: a cél az volt, hogy a szocialista emberképet demonstrálják a filmvásznon, ezáltal megvalósítva a nevelődési regény legfontosabb törekvését: mintául szolgálni a befogadó számára.
Végül pedig a jelen lapszám kritika rovatában kapott helyet a Metropolis 2025-ös recenziópályázatának nyertes szövege. A kiírás szerint 2024-ben vagy 2025-ben megjelent, magyar szerzők által írt, filmtudománnyal foglalkozó könyvekről vártunk tudományos igénnyel megírt könyvismertetéseket. Kánási Botond nyertes írásában András Csaba Konszenzuális mozi. A kortárs emancipatorikus tömeg- film politikai esztétikája című művét értelmezte mélyrehatóan és meggyőzően.
A szerkesztők
