2013. december 6-án, Király Jenő 70. születésnapja alkalmából az ELTE Bölcsészettudományi Karának Filmtudomány Tanszéken konferenciát rendeztünk. Tudomásunk szerint ez volt az első kísérlet tanárunk és mesterünk munkásságának intézményesített keretek között történő, átfogó recepciójára. A konferencia sikere arra biztatott bennünket, hogy az elhangzott előadások egy részét a Metropolisban is közzé tegyük.
Mára kétségtelen tény, hogy Király Jenő munkássága rendkívüli módon termékenyítette meg a honi filmtudományos gondolkodást, és nem csak annak tömegfilmekkel foglalkozó szegmensét. Munkái állandó hivatkozási pontokat jelentenek az újabb keletű hazai diskurzusban, legyen szó szakmunkákról, vagy éppen különböző tudományos fórumokról: konferenciákról, egyetemi kurzusokról. Király az 1981-ben megjelent Film és szórakozás című tanulmánykötettel1 – illetve annak terjedelmes bevezetőjével és az ugyanitt közölt, a magyar western-kísérletekről szóló írásával – indította el offenzíváját a honi sznobkultusz és presztízsesztétika, azaz a művészfilmek kizárólagos elkötelezettjeként a műfajfilmekről jobbára csak öntudatos gőggel megnyilatkozó teoretikusi és kritikusi nemzedék ellen, és innen indulva mára nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően jelentős életművet épített. Ez az oeuvre – amit előbb a húsz éve kiadott Frivol múzsa2, az öt évvel később publikált Mágikus mozi3, majd pedig a 2010–2011-ben megjelent, nyolckötetes A film szimbolikája4 című könyvek koronáztak meg – annyira sokrétű és sokrétegű, hogy kérdések százait, ezreit veti fel, új és újabb problémák megvitatására késztet. Király gyakran egyetlen gondolatfutamával rettentő távlatokat nyit meg a műfajról gondolkodó teoretikusok vagy csupán a film iránt érdeklődők számára, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az egyetemes filmszakirodalom „mind unalmasabban belterjes, mind serényebb a hatalmas apparátussal kreált álproblémák felhabosításában”.5
Jelen Metropolis-összeállítás szerzőinek írásai eklatánsan bizonyítják, hogy mennyire inspiratív ez az életmű. A legkülönbözőbb műfajok, valamint filmtörténeti korszakok iránt érdeklődő fiatal kutatók – filmszakok oktatói és diákjai – sereglenek össze lapszámunkban. Pápai Zsolt a „magyar film noirról” szóló, meglehetősen ellentmondásos, ezért sokat vitatott királyi koncepciót veszi nagyító alá, és annak relevanciája mellett érvel, a sommásan – és tévesen – melodrámákként felcímkézett, negyvenes évekbeli honi filmek noirszerűségét bizonyítva. Varga Zoltán a nemzetközi szakirodalomban jobbára félreértett és rendre félremagyarázott slasherműfaj mikroanalízésére vállalkozik, és ebben Király Jenő slasherrel kapcsolatos tézisei szolgálnak számára iránytűként. Benke Attila a Mágikus moziban és A film szimbolikájában kifejtett westernkoncepcióval száll vitába. Tóth Zoltán János Király Jenő pornózsánerrel kapcsolatos nézeteit árnyalja és egészíti ki. Szilágyi Miklós a Godzilla-filmek műfaji alkotóelemeit kutatja. Murai András pedig Király Jenő Persona-elemzését gondolja tovább.
A Metropolis összeállításába belelapozva feltűnhet, hogy hiányzik belőle egy olyan szintetizáló tanulmány, amely a királyi életművet egységében, illetve alakulásában szemléli, továbbá a királyi eszmerendszer alapvonásait mutatja be. Hogy miért nem található ilyen dolgozat a lapban, annak kézenfekvő a magyarázata: egy ragyogó, ráadásul naprakész (2010-ben kelt) tanulmány már készült a tárgykörben. Annak, aki Király Jenő elméleti munkásságának alapvonalai iránt érdeklődik, illetve Király gondolkodásának formálódását szeretné megismerni, Varga Anna A film szimbolikája III/2. kötetében közölt írását ajánljuk.6
Jegyzetek:
1 Király Jenő (szerk.): Film és szórakozás. Budapest: MOKÉP – Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1981.
2 Király Jenő: Frivol múzsa. A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája. I–II. kötet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
3 Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Budapest: Korona Kiadó, 1998.
4 Király Jenő: A film szimbolikája. I–VIII. kötet. Kaposvár – Budapest: Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt., 2010–2011.
5 ibid. I/1. p. 246.
6 Varga Anna: Kiadói utószó A film szimbolikájához. In: Király Jenő: A film szimbolikája. I–VIII. kötet. Kaposvár – Budapest: Kaposvári Egyetem Művészeti Kar Mozgóképkultúra Tanszék – Magyar Televízió Zrt., 2010–2011. III/2. pp. 569–607.
