1936-ban született. Különböző francia egyetemeken oktató, jelenleg a Paris VIII professzora. Az Hors cadre című filmes folyóirat egyik alapítója és szerkesztője volt. Kezdetben az irodalmi és filmes szöveg elméletével, majd Eisenstein elméleti írásaival foglalkozott. Elméleti munkáira nagy hatással volt Jacques Derrida, akinek dekonstukciós megközelítésének nyomai megfigyelhetők Eisensteinről, Resnais-ről, Rocháról, Godard-ról és Durasról írott tanulmányain. Legújabb kutatásaiban a szemiotikai és az új historicista megközelítés elegyét alkalmazza.

Fontosabb munkái: L’écran de la mémoire: essais de lecture cinématographique (1970); De la littérature au cinéma: genese d’une écriture (1970); Octobre: écriture et idéologie (Pierre Sorlinnel és Michele Lagnyval, 1976); La révolution figurée: film, histoire, politique (Pierre Sorlinnel és Michcle Lagnyval, 1976); Le texte divisé: essai sur l’écriture filmique (1981); Générique des années 30 (1987); L’idée d’image (1995); Ecrire l’espace (2002).

Az életrajz utoljára frissítve: 2003 telén.