Bevezetés
Az animáció világában a „rajzfilmstílus” kifejezés megközelítőleg arra az animációs kivitelezésre és mozgásra utal, amely „az animáció tizenkét elvét” [12 Principles of Animation], ezt a Disney Stúdió által meghatározott és kifejlesztett szabályegyüttest követi. A szóban forgó elveket a szakemberek próbálkozások és hibák alapján alakították ki, azáltal, hogy tanulmányozták a mozgóképen rögzített mozgást, és megfigyelték, hogy a figurákat az animált mozgás mely szempontjai teszik hihetővé. Ám ezek az elvek nem teljes körű mozgáselvek. Olyan egyedi mozgásmintákat írnak elő, melyeket gyakran anélkül alkalmaznak, hogy hatásukat végiggondolnák, ami hiteltelen karakteralkotáshoz vezet.
A nézőkben idővel kialakult az az elvárás, hogy az animált figurák előadásmódja egy élőlény illúzióját keltse bennük. A hitelesség mint az animáció hihetőségének meghatározó tényezője két szinten lép működésbe. Először is felfüggesztjük kételyeinket, és elfogadjuk a szereplőt; a figura élő voltát nem kérdőjelezzük meg. Másodszor a jellemzés által egy olyan autentikus lényről szerzünk tapasztalatokat, melynek belső világa külsőleg jelenik meg, és félreérthetetlenül világossá válik számunkra...
