Bevezető a „Magyar sorozatok” összeállításhoz


A Metropolis az elmúlt években számos, sorozatokkal és kortárs sorozatkultúrával foglalkozó összeállítást közölt. Ezeknek a lapszámoknak a többsége azonban nemzetközi, illetve régiós sorozatokkal foglalkozott. Kimondottan magyar sorozatokra koncentráló összeállítást még nem publikáltunk. Jelen lapszámunk ezt a hiányt pótolja, legalábbis részben, hiszen a magyar (televíziós) sorozatoknak nemhogy a történetével, de akár a kortárs trendjeivel sem lehet kimerítő jelleggel egyetlen folyóiratszám terjedelmében foglalkozni. Összeállításunk tehát inkább csak jelzés, próbálkozás az alapvetően az elmúlt bő évtizedben felfutott magyar sorozatkultúra legalább néhány alkotásának elemzésére. A választott sorozatok semmiképp sem jelölnek valamifajta kánont. Részben egy jelenleg is futó kutatás keretében született szövegeket, részben film- és médiakutatók írásait közöljük. Annak azonban nagyon örülünk, és igen fontosnak is találjuk, hogy az összeállításban elemzett sorozatok egészen különböző gyártói háttereket reprezentálnak. Akadnak közöttük a köztévé által régebben (a kilencvenes években) vagy nem olyan rég gyártott sorozatok, vannak a kereskedelmi tévék produkciójában készültek, és vannak a multinacionális HBO által gyártott sorozatok is. Mindez egyben a kortárs magyar sorozatkultúra gazdagodásának és bővülésének a jele.

MintaapákMintaapák

Lapszámunk szövegei készítésük időrendjében követik végig a sorozatokat. Így az első elemzés, Mravik Patrik tanulmánya a napjainktól időben legtávolabb eső időszak, az 1990-es évek sorozataival foglalkozik. A rendszerváltást követő években, még az országos kereskedelmi televíziók indulása előtt a köztévé egy ideig kitüntetett helyzetben volt a sorozatgyártás tekintetében is. A rendszerváltás környéki magyar sorozatok közül általában a Szomszédokról szokott szó esni. Mravik Patrik tanulmánya azonban egy tágabb áttekintés keretében két olyan sorozatot vizsgál, amelyek ugyan kicsit kiestek a kortárs kulturális emlékezetből, azonban épp a rendszerváltás környéki társadalmi-gazdasági átalakulás reprezentációja és reflexiója szempontjából hihetetlenül érdekesek, ugyanis mindkettő, jelesül az Öregberény és a Frici, a vállalkozó szellem című sorozat vidéki környezetben játszódik és a vállalkozás, a vállalkozói lét kérdéseire figyelve formálja a maga történetét – amely történetek egyben a szocializmusból a kapitalizmus felé forduló magyar társadalom példázatos történetei is.

Lapszámunk többi szövege időben közelebbi, az elmúlt évtizedben készült magyar sorozatot elemez. Bartal Dóra tanulmánya az Egynyári kaland sokszempontú elemzése: a nemzedéki fókusz, a Balaton-ábrázolás, a társadalmi közeg és a társadalmi nemi szerepek kérdésének összekapcsolt szempontjai mentén mutatja be a sorozat újszerű és komplex világát. Varga Balázs a Terápia első évadjának elemzésével azt mutatja be, hogy a sorozat milyen módon vezeti be a lelki problémákról való beszédet a hazai média- és kulturális nyilvánosságba, illetve azt tárgyalja, hogy a sorozat miképp értelmezhető a midcult kulturális regiszterében és a hazai posztszocialista középosztály miliőjében. A társadalmi közeg és az egyéni/családi dinamikák kérdései állnak Nagy Eszter tanulmányának középpontjában is. Ő két kortárs népszerű sorozat, a Mintaapák és a Válótársak elemzésével azt mutatja be, hogy a férfikép és a karakterváltozás kérdései milyen izgalmas aspektusokat kapnak, amikor nem a magyar filmben amúgy bevett romantikus vígjáték, hanem egy másik mozgóképes formátum, a szeriális elbeszélésre épülő sorozat keretében jelennek meg. Végül, utolsó két szövegünk ugyanannak a sorozatnak, A besúgónak a vizsgálatára vállalkozik. Hermann Veronika a lokalitás/transznacionalitás, illetve a transzgenerációs perspektívák alapján azt vizsgálja, hogy kinek hogyan tud érdekes lenni a sorozat, míg Kalmár György A besúgó emlékezetpolitikai aspektusait tárgyalja.

Bízunk benne, hogy összeállításunk sok érdeklődő nézőt és olvasót talál, és jelzi azt is, hogy a kortárs, de akár a régebbi idők magyar sorozatkultúrája is olyan izgalmas, sokszínű, vitákra érdemes kulturális területet jelent, amelynek érdemi vizsgálata társadalmi és kulturális önmegértésünk szempontjából is tanulságos kihívást jelent.

(Az összeállítás az NKFI által támogatott, FK 135235 azonosító számú, A magyar népszerű film és tévékultúra a szocializmus idejétől napjainkig című kutatás keretében készült.)

A szerkesztők

Impresszum


Szerkesztőbizottság: Bíró Yvette / Gelencsér Gábor / Hirsch Tibor / Kovács András Bálint • Szerkesztik: Margitházi Beja / Vajdovich Györgyi / Varga Balázs / Vincze Teréz
Felelős szerkesztő: Vajdovich Györgyi Szerkesztőségi munkatárs: Jordán Helén A weboldal Magazin rovatát szerkeszti: Milojev-Ferkó Zsanett

E-mail: metropolis [kukac] metropolis.org.hu • Tel.: 06-20-4832523 (Jordán Helén)Metropolis a facebook-on: www.facebook.com/pages/Metropolis/99554613940

Terjesztés: Holczer Miklós • Tel.: 06-30-932-8899 • e-mail: emholczer [kukac] gmail.com
Előfizetés: Előfizetés ára egy évre (4 szám): 4000 Ft (postai kézbesítéssel: 6500 Ft). Előfizetési szándékát a metropolis [kukac] metropolis.org.hu e-mailcímen jelezze!

Kiadja: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány (KDKKA) • 1082 Bp., Horváth Mihály tér 16. • Felelős kiadó: Varga Balázs • Számlaszámunk: OTP 11742001-20034845 ISSN 1416-8154 (Nyomtatott) ISSN 1417-3751 (Online)

A Metropolis megjelenését támogatja: NKA (Nemzeti Kulturális Alap), Petőfi Kulturális Ügynökség, ELTE Folyóiratfejlesztési Alap, olvasóink 1%-os felajánlásaikkal

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

GDPR

Az oldal sütiket használ. Kérjük olvassa el az Adatkezelési tájékoztatót és ha egyetért vele, fogadja el a Rendben gomb megnyomásával.

PHPSESSID
PHP belső használatára. Session azonosító, csak a böngésző bezárásáig él.

gtc_lang
Az oldal megjelenési nyelve. Az oldalon ez mindig HU értékű. Az adminisztrációs rendszer használja. 1 hónapos lejáratú.

gtc_gdpr
GDPR elfogadási állapot, 3 hónapos lejárat.

GTC_ENTITY_user
Regisztrált felhasználóknak: ha be vagy jelentkezve hosszú távra, akkor ez egy egyedi azonosítót tartalmaz, amivel a felhasználó minden böngészőmegnyitáskor (vagy session lejáratkor) visszajelentkeztethető. Ezen az oldalon nincs regisztráció.

Az oldal nem használ semmiféle speciális, felhasználók bármilyen adatát érintő sütit, csak olyat, ami az oldal működéséhez szükséges, ezekben személyes adatot nem tárolunk.

Amennyiben a jövőben mégis használnánk marketing célú sütiket, annak listája itt lesz olvasható, és a "Marketing cookie-k" bepipálásával fogadható majd el.