Átfogó kötetek, filmtörténetek
Balogh Gyöngyi – Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2004. Ch. A melodráma kora pp. 50–61.
Borsos Árpád: A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig. Pécs: PTE TTK Földtud. Doktori Isk.: Publikon Kiadó, 2009.
Castiglione Henrik – Székely Sándor (eds.): Filmlexikon. Budapest: Mercantil, 1941.
Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon. Nyíregyháza: Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület Kiadó, 2011.
Juhász István: Színház a moziban. Budapest: Athenaeum Könyvkiadó, 2002.
Juhász István: Kincses magyar filmtár 1931–1944. Az eredeti forgatókönyvből 1931 és 1944 között létrejött hazai mozgóképekről. Pomáz: Kráter, 2007.
Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede 1931–2000. Hyppolittól Werckmeisterig. Budapest: Palatinus, 2003.
Kőháti Zsolt (ed.): A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2001.
Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931–1944. Máriabesnyő–Gödöllő: Attraktor, 2006.
Nemeskürty István: A magyar film története (1912–1963). Budapest: Gondolat, 1965. Ch. Fegyverek őrzik a múzsát. pp. 153–188.
Nemeskürty István: A meseautó utasai. A magyar filmesztétika története 1930–1948. Budapest: Magvető, 1965. Ch. A háborús évek. pp. 129–242.
Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Budapest: Magvető, 1983. Ch. A háború vakablakai mögött. pp. 503–510.; Ch. A fokozott állami irányítású, átszervezett magyar filmgyártás 1939–1941. pp. 511–576.; Ch. A magyar film a háborúban 1942–1944. pp. 577–634.
Pintér Judit – Záhonyi-Ábel Márk (eds.): Ember a havason. Szőts István 100. Budapest: Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, 2013.
Rosselli, Alessandro: Amikor a Cinecitta magyarul beszélt. Magyarok az olasz filmművészetben (1925– 1945). Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 2005.
Sándor Tibor: őrségváltás. A magyar film és a szélsőjobboldal a harmincas-negyvenes években. Tanulmányok, dokumentumok. Budapest: Magyar Filmintézet, 1992.
Sándor Tibor: őrségváltás után. Zsidókérdés és filmpolitika 1938–1944. Budapest: Magyar Filmintézet, 1997.
Strausz Péter: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2008.
Szalay Károly: A geg nyomában. Budapest: Magvető, 1972. Ch. II. A magyar filmvígjáték karaktere I. – Eszmék, művek, alkotók. pp. 169–325.; Ch. III. A magyar filmvígjáték karaktere II. – Komikus szerkezetek és komikus elemek pp. 329–416.
Varga Balázs (ed.): Magyar Filmográfia. Játékfilmek 1931–1998. Budapest: Magyar Filmintézet, 1999.
Cikkek, tanulmányok
Balogh Gyöngyi–Király Jenő: A magyar film állócsillaga – Hamza D. Ákos: Szíriusz. Filmkultúra (1987) no. 12. Hamza D. Ákos összeállítás. pp. 6–27.
Balogh Gyöngyi: Nevető és síró polgári mozi. Kultúra és közösség (1990) no. 2. pp. 92–113.
Balogh Gyöngyi: History of the Hungarian Film from the beginning until 1945.
http:www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.en.html (utolsó letöltés dátuma: 2013. 12. 8.)
Benke Attila: Hazatérések. Házasság és család válsága az 1939–1945 közti magyar családi melodrámákban. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 28–49.
Czakó Ágnes: Andre de Toth magyar filmjei. Filmkultúra (1988) no. 1. André de Toth összeállítás. pp. 69–74.
Czakó Ágnes: A kúriáktól a cselédsorig. A magyar falu az 1945 előtt készült magyar filmekben. Filmkultúra (1988) no. 3. pp. 70–75.
Fazekas Máté: Tudományos-fantasztikus lakmuszpapírjaink. A magyar science fiction film. Metropolis (2010) no. 1. Magyar műfaji film. pp. 56–65.
Frey, David S.: Aristocrats, Gypsies, and Cowboys All. Film Stereotypes and Hungarian National Identity in the 1930s. Nationalities Papers (2002) no. 3. pp. 383–401.
Frey, David S.: Just What is Hungarian? Concepts of National Identity in the Hungarian Film Industry 1931–1944. In: Judson, Pieter M.–Rozenblitz, Marsha L. (eds.): Constructing Nationalities in East Central Europe. Oxford: Berghahn, 2005. pp. 203–222.
Frey, David S.: Competitor or Compatriot? Hungarian Film in the Shadow of the Swastika, 1933–44. In: Vande Winkel, Roel–Welch, David (eds.): Cinema and the Swastika. The International Expansion of Third Reich Cinema. New York: Palgrave Macmillan, 2007. pp. 159–171.
Frey, David S.: ‘Why We Fight’ Hungarian Style. War, Civil War, and the Red Menace in Hungarian Wartime Feature Film. Kinokultura
http:www.kinokultura.com/specials/7/frey.shtml (utolsó letöltés dátuma: 2013. december 8.)
Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására Magyarországon. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története (1938– 1941). Századok (1997) no. 2. pp. 353–382.
Karcsai Kulcsár István: „őrségváltás” után. „Népi film” 1939–1944. Filmkultúra (1985) no. 11. pp.14–24.
Karcsai Kulcsár István: Hamza D. Ákos útja. Filmkultúra (1987) no. 12. Hamza D. Ákos összeállítás. pp. 3–6.
Kozma Miklós: Hozzászólás a játékfilmgyártás válságához. (Magyarság, 1939. július 9., 11.) In: Kozma Miklós: Cikkek, nyilatkozatok 1921–1939. Budapest: A szerző kiadása, 1939. pp. 358–374.
Kurutz Márton: A filmet összeállította: Farkas Zoltán – Történetét elmondja: Puzsér Ontika. Filmkultúra (1994) no. 11. pp. 12–14.
Kurutz Márton: Pergő képek. A magyar amatőrfilmélet rövid története. Metropolis (1999) nyár. Forgács Péter. pp. 92–101.
Lakatos Gabriella: A magyar félbűnfilm. Bűnügyi műfajok 1931 és 1944 között. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 50–66.
Manchin, Anna: Imagining Modern Hungary Through Film: Debates on National Identity, Modernity and Cinema in Early Twentieth-Century Hungary. In: Biltereyst, Daniel–Maltby, Richard–Meers, Philippe (eds.): Cinema, Audiences and Modernity: New Perspectives on European Cinema History. London: Routledge, 2012. pp. 64–80.
Mozgófényképezők a múltból. Pergő Képek (2007) no. 26. pp. 4–9.
Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot. Radványi Géza. Filmvilág (2008) no. 1. pp. 12–15.
Nemeskürty István: Valaki Európában. Radványi Géza első négy filmje: 1940–1941. Filmvilág (1979) no. 12. pp. 8–9.
Nemeskürty István: Az Értől az Óceánig – Szőts István életműve és hatása a magyar filmművészetre. Filmkultúra (1990) no. 1. Szőts István összeállítás. pp. 5–16.
Pápai Zsolt–Varga Balázs: Hollywoodon innen és túl. Bevezető a magyar műfaji film összeállításhoz. Metropolis (2010) no. 1. pp. 8–22.
Ruprech Dániel: A kétarcú rendező. Tóth Endre / André de Toth. Filmvilág (2011) no. 4. pp. 22–26.
Sándor Tibor: A kultúrfölény fogságában. Trianon-dramaturgia. Filmvilág (2005) no. 4. pp. 33–35.
Sándor Tibor: Urak és parasztok – viták és mítoszok. Középosztály-problémák és az őrségváltás kérdése a harmincas-negyvenes évek magyar játékfilmjeiben. Budapesti negyed no. 16–17. (1997/2–3.) http:epa.oszk.hu/00000/00003/00014/sandor.htm Utolsó letöltés dátuma: 2013. 06. 30.
Skaper Brigitta: Magyar filmsztárok a két világháború közötti Magyarországon. Médiakutató (2008) no. 3. pp. 111–122.
Stőhr Lóránt: Az Óperenciás-tengeren is túl. A magyar filmkánon az angolszász filmkönyvek tükrében. Metropolis (2009) no. 3. pp. 104–118.
Szőts István-összeállítás. Metropolis 2 (1998) nyár, pp. 71–130.
Vajdovich Györgyi: A magyar film 1939 és 1945 között. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 6–10.
Vajdovich Györgyi: Ideológiai üzenet az 1939–1944 közötti magyar filmekben. A magyar „népi film”. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 68–76.
Vajdovich Györgyi: „Az egyszerű néző cirkuszi szórakozása”. Az 1931 és 1945 közötti magyar filmek megjelenítése a magyar filmtörténeti monográfiákban. Metropolis (2009) no. 3. pp. 46–57.
Varga Balázs: Benne lenne? Magyar filmtörténeti toplisták és a kanonizáció kérdései. Metropolis (2009) no. 3. pp. 32–44.
Záhonyi-Ábel Márk: Külföldi filmek a Horthy-korszak Magyarországán. In: Feitl István (ed.): Nyitott/zárt Magyarország. Politikai és kulturális orientáció 1914–1949. Budapest: Napvilág Kiadó, 2013. pp. 232–247.
Záhonyi-Ábel Márk: Magyar filmes intézményrendszer 1938–1944. Metropolis 17 (2013) no. 2. pp. 12–27.
Életrajzok, visszaemlékezések
Bános Tibor: Jávor Pál. Budapest: Gondolat, 1978.
Bános Tibor: Jávor Pál. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 2001.
B. Jánosi Gyöngyi (ed.): Képek fekete-fehérben. Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben. Jászberény: Hamza Múzeum Alapítvány, 2000. [Benne: Balogh Gyöngyi: Ecsettől a kameráig. (Hamza D. Ákos filmes pályafutása.) pp. 9–21.]
Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz dokumentumokban 1895–1980. Budapest: Kálvin János Kiadó, 1994.
Gajdó Tamás (ed.): Dívák, primadonnák, színésznők: Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin. Katalógus. Budapest: Ernst Múzeum, 2003.
Gál Róbert: Latyi. Legenda és valóság. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2012.
Dr. Góg Laura: Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen. Csongrád: Raszter, 2012.
Karády Katalin: Hogyan lettem színésznő? Budapest: [Wanner], 1941.
Karády Katalin: Hogyan lettem színésznő? Vallomások. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.
Kelecsényi László: Karády Katalin. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1984.
Kelecsényi László: Karády 100. Budapest: Noran Libro Kiadó, 2010.
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1989.
Kőháti Zsolt: Tolnay Klári. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979.
Lévai Béla: Visszapillantásaim a magyar filmre 1925–1950. Budapest, 1964. Kézirat. MaNDA Ké. 392/9.
Molnár Gál Péter: A Latabárok. Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1982.
Molnár Gál Péter: A Páger-ügy. Budapest: PLKV, 1988.
Mudrák József: Volt egyszer egy filmsztár… Szilassy László élete. Máriabesnyő–Gödöllő: Attraktor, 2008.
Nádasy László (ed.): Radványi-portré: Egy film dokumentumai. Budapest: Múzsák–MAFILM, 1983.
Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919–1941) I–II. Budapest: PolgART, 2000.
Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben. Budapest: Minerva, 1988.
Párkány László: Tolnay Klári – Egyes szám első személyben. Budapest: Codex Print Kiadó és Nyomda Kft., 1999.
Párkány László: Turay Ida – Egyes szám első személyben. Budapest: Editorg, 1989.
Párkány László: Turay Ida – Egyes szám első személyben. Budapest: 3G Galéria, 2007.
Pintér Judit–Zalán Vince (eds.): Szőts István: Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött írások. Budapest: Osiris Kiadó, 1999. [Benne: Életrajzi feljegyzések. pp. 9–107.; Röpirat a magyar filmművészet ügyében. pp. 109-156.]
Pusztaszeri László: Karády és Ujszászy. Párhuzamos életrajz történelmi háttérrel. Budapest: Kairosz Könyvkiadó, 2008.
Pusztaszeri László: Szép magyar élet. Szeleczky Zita pályaképe. Budapest: Kairosz Könyvkiadó, 2011.
Vári Rezső: Emlékiratok a magyar filmről. Budapest, 1963. Kézirat. MaNDA Ké. 162.
Helytörténet
Berta Ferenc: A szolnoki mozgófénykép-mutatvány. Fejezetek a mozi történetéből. In: Zádorné Zsoldos Mária (ed.): Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. Szolnok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, 2002. pp. 37–82.
Fári Irén–Szerdahelyi Péterné: A szegedi mozik a két világháború között. In: Zombori István (ed.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, 2010. pp. 377–396.
Gila János: A vándormozitól a hírös filmig. Bács-Kiskun megye mozitörténete 1899-től 1990-ig. Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft., 2008. (Magyar Múzsa Könyvek)
Hárs József: Az oroszlán elfordítja a fejét… Soproni filmtörténet 1896–1948. Sopron: Edutech Kiadó, 2000.
Kertész Károlyné Bárány Délibáb: Mozi Tapolcán. Tapolca: Tapolcai Városszépítő Egyesület, 1996. (Tapolcai füzetek 14.)
Kupán Árpád: A mozi évszázada Nagyváradon. Nagyvárad: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2007. (Partiumi füzetek 47.)
Lippenszky István: Pécs mozitörténete. s. l., s. a.
Skaper Brigitta: Fiam, mozit fogunk csinálni. A Pflumm család a mozgókép bűvöletében. Budapest: Pesterzsébeti Múzeum, 2011.
Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900–1948. In: Kovács Béla (ed.): Archívum 8. A Heves Megyei Levéltár közleményei. Eger: Heves Megyei Levéltár, 1979. pp. 35–94.
