A cyborg, vagyis az élőlény és a gép elemeinek szintéziseként előálló „új ember” jelentős szerepet játszott a weimari kultúrában. A cyborg az I. világháború – az európai történelem első minden ízében technikai szintre emelt összeütközésének - szörnyű pusztítására adott szorongó reakció szülötte, paradox módon egy sor weimari modernista számára arra szolgált, hogy utópikus reményeit és fantazmagóriáit e különös kreatúrába vetítse bele. A következőkben e gépszerű lény történetének három mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet. A cyborg 1920 táján, a berlini baloldali dadaista képzőművész, Raoul Hausmann rajzain és fotomontázsain tűnik fel; 1926-ban Fritz Lang többértelmű, de végső soron autoriter sci-fi filmjében, a Metropolisban kap sztárszerepet; 1933-ban pedig a konzervatív-forradalmár Ernst Jünger által tervezett A megváltozott világ című fotomontázs könyv egyik meghatározó alakzataként látjuk viszont, amellyel Jünger a technikai modernitásról alkotott totalitárius felfogását akarta népszerűsíteni...
