Varga Zoltán írása Fritz Lang Metropolis című filmjének hatástörténetét térképezi fel az amerikai filmben. A Metropolist fölidéző alkotások vizsgálata több, mint egy lajstrom összeállítása: a cél az összefüggések felismerése, az egymásra ható elemek dinamikájának és dialógusának megértése. Ezek az utalások visszamenőleg is befolyásolják a Metropolis értelmezését, elemzési stratégiáit azzal, hogy ki nem fejtett rétegeit kidolgozzák, egyes tendenciáit fölerősítik, jellegzetességeit sajátosan újraértelmezik. A Metropolis-idézetek folyamatos fölbukkanása az elmúlt nyolcvan év során lefedi a filmkultúra szinte teljes spektrumát. Megidézését bár különösen preferálja a science fiction, a Lang-film hatása mégsem szűkíthető le egyetlen műfajra, sőt művészfilm és tömegfilm választóvonalán is átível.
Varga amellett érvel, hogy a figurák átvételétől kezdve a konkrét vizuális sajátosságok fölidézésén keresztül a film lehetséges parafrázisáig juthatunk el a Metropolis örökségét vizsgálva. Rotwang karaktere őrült tudósokat fölvonultató horrorokat (Frankenstein-filmek) és sci-fiket (Dr. Strangelove, The Man With Two Brains, Back to the Future) inspirált, a robot-Mária alakjával is újra találkozunk (pl. Blade Runner, Cherry 2000); a különleges tömegmozgatást pl. a Pink Floyd: The Wallban és a Joe versus the Vulcanoban látjuk viszont; a városábrázolás tekintetében adósa többek között a Blade Runner, a Batman Returns és a The Hudsucker Proxy. A Metropolis nyolcvanas évek végi sajátos parafrázisa pedig Paul Verhoeven Total Recall című filmje, amely nemcsak megismétli az eredeti film főbb motívumait, hanem azok felülbírálására is invitál.
