„Gyaníthatjuk tehát, hogy a film [//Letter from an Unknown Woman//] előrehaladtával Stefan le fogja győzni magában a rá jellemző gyerekességet, és meghajlik a patriarchális törvény hatalma előtt. És lám, a film utolsó szekvenciája azt mutatja be, ahogy Stefan bátran felkerekedik, hogy megtartsa a szavát, és megölesse magát. Így, habár a film a címben aposztrofált Lisa történetét dolgozza fel, története valójában mintha a férfi története, illetve egy a férfiak számára alkotott történet lenne. Ha így nézzük, a mű rendkívül hatékony érv azon kritikusok mellett, akik azt állítják, női film mint olyan nem létezik, s hogy a hollywoodi filmek mindig a férfi drámái, avagy a férfi számára írott drámák.”
(A tanulmány teljes szövege a Metropolis 2012/3-as, a melodráma műfaját tárgyaló számában olvasható.)