„Az elmúlt negyven évben mégis lezajlott néhány jelentős stilisztikai változás. A legfontosabb technikák nem új találmányok – sokuk a némafilmkorszakban gyökerezik –, de a közelmúltban különösen szembeszökővé váltak, és meglehetősen határozott stílussá álltak össze. Szó sincs róla, hogy ez az új stílus elvetné a klasszikus kontinuitási elveket a töredezettség és az inkoherencia jegyében, ehelyett a bevett technikák intenzifikálásán alapul. Az intenzív folyamatosság a tradicionális folyamatos szerkesztés „felpörgetett”, erőteljesebb kifejezésmódú formája, és napjainkban az amerikai tömegfilm domináns stílusát jelenti.”
