KönyvekA bibliográfiát Margitházi Beja állította össze.*
Babiczky László – Zsurzs Katalin (eds.): Zsurzs. A tévéjáték-rendező. Budapest: Gondolat Kiadó–MTVA, 2016.
Dizseri Eszter (ed.): Zsindelyné Tüdős Klára: Életrajz – dokumentumokban: 1895–1980. Budapest: Kálvin János Kiadó, 1994.
Fábián László: Gyarmathy Lívia. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1982.
Gyöngyösi Zoltán: Mészáros Márta. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2023.
Hock, Beata: Gendered Artistic Positions and Social Voices. Politics, Cinema, and the Visual Arts in State-Socialist and Post Socialist Hungary. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2013.
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1989.
Portuges, Catherine: Screen Memories: The Hungarian Cinema of Márta Mészáros. Indiana University Press, 1993.
Simonyi Lia: Ennyi! Visszatekintés ötven év filmmunkájára 1937–1987. Budapest: Magyar Filmintézet, 1988.
Szilágyi Erzsébet (ed.): Az Ember-lépték. Ember Judit portréja. Budapest: Osiris Kiadó, 2003.
Szilágyi Erzsébet: A nők otthon és a munkahelyen: az 1970-es évtized magyar filmjeinek nőképe és ennek közönségfogadtatása. Budapest: Tömegkom-munikációs Kutatóközpont, 1983.
Bibliográfia
Parvulescu, Constantin – László Strausz: Márta Mészáros. In: Krin, Gabbard (eds.): Oxford Bibliographies Online, Cinema and Media Studies. Oxford University Press, 2016.
Tanulmányok, cikkek
Cruzado Rodriguez, Angeles: Cinema As Vindication Of Individual And Collective Memory. Hungarian Women Filmmakers In The Communist Period. Arborciencia Pensamiento Y Cultura 188 (2012) no. 758. pp. 1151–1163.
Benczik, Vera: Gendered Quest in Recent Hungarian Fantasy Films. Hungarian Cultural Studies 12 (2019) pp. 290–298.
Bollobás, Enikő: Introduction to the Cluster. Inside and Outside the Patriarchal Box: On Hungarian Historical, Literary, and Filmic Constructions of Gender. Hun-garian Cultural Studies (2019) no. 12. pp. 166–171.
Boronyák Rita – Fazekas Eszter – Hussein Evin – Löwensohn Enikő: Nők a kamera mögött. https:nfi.hu/filmarchivum/hirek-1/nok-a-kamera-mogott.html (utolsó letöltés dátuma: 2023. 11. 30.)
Dánél Mónika: Surrogate Nature, Culture, Women – Inner Colonies. Postcolonial Readings of Contem-porary Hungarian Films. Acta Universitatis. Sapientiae. Film and Media Studies (2012) no. 5. pp. 107–128.
Dragon, Zoltán: The Curious Female Character in István Szabó’s Sunshine. Hungarian Cultural Studies (2019) no. 12. pp. 281–289.
Erdélyi Z. Ágnes: Jegyzetek az első magyar rendezőnőkről. Filmkultúra 21 (1985) no. 8. pp. 70–74.
Forgách András: A Besorolhatatlan – Enyedi Ildikó. In: Zalán, Vince (ed.): Magyar Filmrendezőportrék. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. pp. 266–286.
Frey, David S.: Mata Hari or the Body of the Nation? Interpretations of Katalin Karády. Hungarian Studies Review XLI (2014) nos. 1–2. pp. 89–106.
Gergely, Gábor: Women directors in Hungarian cinema 1931–44. Studies in Eastern European Cinema 7 (2016) no. 3. pp. 258–273.
Gyarmati Gyöngyi: Nők, játékfilmek, hatalom. In: Gyarmati Gyöngyi – Schadt Mária – Vonyó József (eds.) Az 1950-es évek Magyarországa játékfilmeken. Pécs: Asoka Bt., 2004. pp. 26–40.
Győri, Zsolt: Young Mothers, Concrete Cages: Representations of Maternity in Hungarian Housing Films from the 1970s and 1980s. In: Györke, Ágnes – Bülgözdi, Imola (eds.): Geographies of Affect in Contemporary Literature and Visual Culture. Brill Rodopi, 2020. pp. 89–105.
Győri-Drahos Martin: A kontrollvesztésről. Enyedi Ildikó férfi karakterei és a feminin erő. Metropolis 27 (2023) no. 1. pp. 50–63.
Havas Júlia Éva: Magyar romantikus vígjáték a 2000-es években. Metropolis 14 (2010) no. 1. pp. 66–78.
Havas Júlia Éva: Test-tanok. Kortárs magyar szerzői filmek nőképe. Metropolis 15 (2011) no. 3. pp. 30–41.
Havassy Gergely: A látható véletlen és a láthatatlan kommunikáció Enyedi Ildikó filmjeiben. Metropolis 27 (2023) no. 1. pp. 38–49.
Hock Beáta: Hídemberné, aki maga hidat nem épít. A magyar mozi esete a nőkkel az utóbbi 60 évben. Eszmélet (2007) no. 73. pp. 81–101.
Hock, Beata: Sites of Undoing Gender Hierarchies: Woman and/in Hungarian Cinema (Industry). Media Research: Croatian Journal for Journalism and Media. 16 (2010) no. 1. pp. 9–30.
Hock, Beata: Coming into Age/ncy: Women in Filmmaking – The Hungarian Case. Iluminace 24 (2012) no. 4. pp. 85–101.
Hollós Laura: Nőfilmek – nemcsak nőknek. Metropolis 4 (2000) no. 4. pp. 69–86.
Horváth Ivetta Otília: Feminista kérdések a magyar filmben. ME.DOK (2012) no. 4. pp. 41–51.
Imre, Anikó: Twin pleasures of feminism: Orlando meets My twentieth century. Camera Obscura 18 (2003) no. 3. pp. 176–211.
Imre, Anikó: Television for socialist women. Screen 54 (2013) no. 2. pp. 249–255.
Imre, Anikó: Hungarian Poetic Nationalism or National Pornography? Eastern Europe and Feminism – with a Difference. In: Arteaga, Alfred (ed.): Violence and the Body: Race, Gender, and the State. Indiana University Press, 2003. pp. 39–58.
Kenez, Peter: Post Second World War Hungarian cinema as a reflection of the Communist struggle for power. Historical Journal of Film, Radio and Television 23 (2003) no. 1. pp. 11–25.
Kiss, Irén: Angel, Victim Or Protagonist. The Image Of Women In The Hungarian Cinema Today. New Hungarian Quarterly 29 (1988) no. 111. pp. 202–207.
Kis Katalin: Az identitásszörny, a szent mártír és az ellenálló. Férfi versus női prostituáltak a kortárs magyar filmben. Metropolis (2011) no. 3. pp. 42–54.
Király, Hajnal: Women on the Road: Representing Female Mobility in Contemporary Hungarian–Romanian Coproductions. In: Bayman, Louis – Pinazza, Natália (eds.): Journeys on Screen: Theory, Ethics, Aesthetics. Edinburgh: Edinburgh University Press, 2018. pp. 147–163.
Király Hajnal: A női és etnikai identitás performanciái a kortárs magyar filmben. In: Győri Zsolt – Kalmár György (eds.): Nemek és etnikumok terei a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018. pp. 59–69.
Lakatos Gabriella: Én olyan rettenetesen gyűlölöm, ahogy még nem szerettem senkit. A magyar screwball comedy 1931 és 1944 között. Metropolis 18 (2014) no. 3. pp. 24–40.
Lakatos Gabriella: Karriercélok és házasság. Női siker-narratívák az 1931 és 1944 között készült magyar vígjátékokban. Korall – Társadalomtörténeti folyóirat (2020) no. 81. pp. 138–159.
Margitházi Beja: Rendszerváltás? A kortárs magyar film nőképéről. Korunk 30 (2019) no. 6. pp. 13–21.
Margitházi Beja: Felfelé a lejtőn. Női mobilitástörténetek a rendszerváltás utáni magyar filmben. Metropolis (2019) no. 4. pp. 30–47.
Margitházi, Beja: Up the Slope. Women’s Mobility Stories in Post-Transition Hungarian Cinema. Acta Universitatis Sapientiae, Film and Media Studies 18 (2020) no. 1. pp. 223–250.
McEneaney, Kathleen: For Country, For Women: Women Directors in the Czech Republic, Hungary, Poland, and Romania. Cinesthesia 2 (2013) no. 1. pp. 1–10.
Pieldner, Judit: Representations of Female Alterity in Contemporary Hungarian and Romanian Cinema. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 5 (2013) no. 1. pp. 95–110.
Portuges, Catherine: Retrospective narratives in Hun- garian cinema: the 1980s Diary trilogy of Marta Meszaros. Velvet Light Trap (1991) pp. 63–73.
Portuges, Catherine: Napló Gyermekeimnek/Diary for My Children. In: Hames, Peter (ed.): The Cinema of Central Europe. London: Wallfower, 2004. pp. 191–200.
Portuges, Catherine: Central European Twins: Psycho- analysis and Cinema in Ildikó Enyedi’s My Twentieth Century. Psychoanalytic Inquiry – A Topical Journal for Mental Health Professionals 27 (2007) no. 4. pp. 525–539.
Simonyi Lia: Ennyi! Részlet az első magyar filmrende- zőnő visszaemlékezéseiből. Filmkultúra 23 (1987) no. 12. pp. 53–60.
Schadt Mária: Ideológia és valóság: Az 1950-es évek nőideáljai a magyar filmekben. Kultúra és közösség 3 (2012) nos. 1–2. pp. 109–120.
Süll Kristóf: Bűvös vadászok bűvös erdőkben. Az erdő mitológiai hagyományának alakváltozatai Enyedi Ildikó filmjeiben. Metropolis 27 (2023) no. 1. pp. 24–37.
Szederkényi Olga: Rendezőnők a magyar filmtörténet- ben. Portrésorozat a magyar.film.hu portálon (1. rész: Dr. Balázs Mária; 2. rész: Riedl Klára; 3. rész: Simonyi Lia; 4. rész: Tüdős Klára; 5. rész: Szemes Marianne; 6. rész: Herskó Anna; 7. rész: Megyeri Gabriella; 8. rész: Luttor Mara) https:magyar.film.hu/filmhu/magazin/rendezonok-a-magyar-filmtortenetben-8-resz.html (utolsó letöltés dátuma: 2023. 12. 18.)
Szilágyi Erzsébet: Rendezőnők a magyar és egyetemes filmtörténetben. In: Uő.: Tükör/tükrök által homá- lyosan? A film, a rádió, és a televízió a kutatások tükrében. Válogatott tanulmányok. Budapest – Székesfehérvár: Kodolányi Főiskola, 2001. pp. 62–79.
Szilágyi Erzsébet: Nők az 1970-es és az 1980-as évtized magyar filmjében. Filmkultúra 21 (1985) no. 8. pp. 24–37.
Turnacker Katalin: Az animális és az emberi. A kölcsö- nösség szempontja Enyedi Ildikó filmjeiben. Metropolis 27 (2023) no. 1. pp. 8–22.
Ureczky, Eszter: Post-Bodies in Hungarian Cinema: Forgotten Bodies and Spaces in Ágnes Kocsis’ Pál Adrienn. In: Virginás Andrea (ed.): Cultural Studies Approaches in the Study of Eastern European Cinema: Spaces, Bodies, Memories. Cambridge Scholar Publishing, 2017. pp. 168–191.
Vajdovich Györgyi: Szende titkárnők, kacér millio-moslányok. Az 1931–1944 közötti magyar vígjáté- kok nőképe. Metropolis (2016) no. 4. pp. 8–23.
Vajdovich Györgyi: Jó feleség vagy emancipált, dolgozó nő? Nőszerepek és női mobilitás az 1931–1944 közötti magyar filmben. Metropolis (2019) no. 4. pp. 8–29.
Vajdovich, Györgyi. The Representation of Women and Female Mobility in Hungarian Films between 1931 and 1944. Acta Universitatis Sapientiae, Film and Media Studies 18 (2020) no. 1. pp. 195–221.
Varga Éva – Kresalek Gábor: Nők az ötvenes évek filmjeiben. In: Á. Varga László (ed.): Vera (nem csak) a városban: tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Budapest: Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, 1995. pp. 361–378.
Vincze Teréz: Feminizmus és filmelmélet. Metropolis (2000) no. 4. pp. 8–11.
Vincze Teréz: Játékfilmes dokumentátor – Fekete Ibolya. In: Zalán, Vince (ed.): Magyar Filmrendezőportrék. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. pp. 247–265.
Vincze Teréz: Nők a filmiparban, nők a filmben (Filmet készítő és filmezett nők). In: Pető Andrea (ed.): Nők a történelemben – középiskolai oktatási segédanyag történelemtanároknak. Budapest: Balassi Intézet, 2005.
Vincze Teréz: Feminizmusok: Bevezetés a „Nőfigurák a kortárs populáris filmben” című összeállításhoz. Metropolis 20 (2016) no. 1. pp. 6–8.
Vincze Teréz: A nők éve: Filmrendezőnők a magyar filmben. Filmvilág 62 (2019) no. 4. pp. 3–5.
Vincze Teréz: Mein 20. Jahrhundert (Ildikó Enyedi) In: Bühler, Daniel – Hilfenhaus, Dominik – Krause, Stephan (eds.): Klassiker des Ungarischen Films. Marburg: Schüren Verlag, 2019. pp. 151–159.
Virginás, Andrea: Female Trauma in the Films of Szabolcs Hajdu, David Lynch, Cristian Mungiu and Peter Strickland. Studies in Eastern European Cinema 5 (2014) no. 2. pp. 155–168.
Virginás Andrea: Kortárs kelet-európai nő-képek: irodalmi és filmes példák. TNTeF Társadalmi Nemek Tanulmánya eFolyóirat 4 (2014) no. 2. pp. 37–55.
Virginás Andrea – Bíró Emese – Botházi Mária – Kassay Réka: Kollektív emlékeink a mobilitásról. A női alakoktól a női alkotókig magyar gyártási kontextusban. In: Győri Zsolt – Kalmár György (eds.): Nemek és etnikumok terei a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018. pp. 45–58.
Virginás, Andrea: Fragile Diegetic Spaces And Mobile Women: Coping With Trauma In Hungarian And Romanian Films. In: Virginás Andrea (ed.): Cultural Studies Approaches in the Study of Eastern European Cinema: Spaces, Bodies, Memories. Cambridge Scholar Publishing, 2017. pp. 66–84.
Waller, Marguerite: The Abjection of Patriarchy: Ibolya Fekete’s Chico and the Transnational Feminist Imaginary. In: Marciniak, Katarzyna – Imre, Anikó (eds.): Transnational Feminism in Film and Media. New York: Palgrave Macmillan, 2007. pp. 227–240.
Walton, Saige: Sleeping Away the Factory, Healing with Time: Gaston Bachelard, the Poetic Imagination and Testről és Lélekről/On Body and Soul. Paragraph 43 (2020) no. 3. pp. 348–363.
Wheeler, Winston Dixon: A Personal/Political Artist: Márta Mészáros. Literature/Film Quarterly 23 (1995) no. 4. pp. 293–294.
Zalán Vince: „Hát élni… élünk”. Gyarmathy Lívia dokumentumfilmjei. In: Zalán Vince (ed.): Magyar filmrendezőportrék. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. pp. 89–112.
