A nyugati cinefileknek a nyolcvanas évek elejére meg kellett barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy az egy évtizeddel korábban kezdődött paradigmaváltás a filmművészeti modernizmus halálát hozta – ám éppen ekkor egy nyugat előtt lényegében ismeretlen ország néhány alkotója felébresztette a reményt, hogy a modern filmnek mégis vannak tartalékai. Irán filmművészete korábban csak pillanatokra, az 1969-ben zászlót bontott, és alig tucatnyi filmet szülő helyi újhullámnak köszönhetően került maroknyi nyugati teoretikus és kritikus érdeklődésének homlokterébe, a nyolcvanas években induló reneszánsz azonban ennél tágabb körben szerzett híveket, és az új iráni filmek vetítései a legnevezetesebb fesztiválok fontos eseményei lettek.
A kortárs iráni film diadalmenetét sok más ok mellett az magyarázza, hogy az alkotók – kezdetben tán akaratlanul, ám művészetük nemzetközi elfogadottságának növekedésével egyre tudatosabban – kielégítették azt az igényt, ami nyugaton a modern film elenyészte után még sokakban élt. A kortárs iráni filmművészet két évtized alatt kísértetiesen hasonló pályát futott be, mint a nyugati a második világháború végétől a nyolcvanas évek elejéig (a romantikus modernizmust az érett és a politikai modernizmus korszaka követte), és itt is megtalálhatóak a modern film Kovács András Bálint által leírt karakterisztikus stílusmintázatai: a minimalista, a naturalista és az ornamentális forma egészében, a teátrális forma pedig részben.
Az általam felállított történeti tagolás a következő. A kortárs iráni filmben – mint ahogy az erős politikai kontroll alatt álló nemzeti filmművészetek esetében gyakran lenni szokott – a jelentősebb korszakhatárok politikatörténeti határpontokkal esnek egybe. Az Iszlám Forradalom kitörését és az Iszlám Köztársaság kikiáltását – 1978–79-et – követő négy nulladik év után az új iráni film genezise 1983–84-hez köthető, az intézményi és infrastrukturális változásoknak hála több jelentős rendező pályája indul vagy ível fel ekkor. A magát kereső iráni film első csillagéve 1987, Abbas Kiarostami Hol a barát háza? (Khane-ye doust kodjast?) és Mohsen Makhmalbaf A biciklista (Bicycleran) című munkájának születési éve...
