„A halál világosságára szertefoszlik az élő éjszakája.”
(Michel Foucault, A klinikai orvoslás születése, 1963)
Az újságcikkek és a különféle szubjektív beszámolók szerint az Egyesült Államok egyre több feltörekvő rendőrnyomozója látja karrierjének jövőjét a kriminalisztika, más néven a helyszínelés területén. Ez a kitüntetett érdeklődés persze egyáltalán nem meglepő. Minden forrás arról számol be, hogy a rendőrök döntésének hátterében a CSI: A helyszínelők (CSI: Crime Scene Investigation, 2000) című közkedvelt tévésorozat áll, amely 2000 őszén indult, és a harmadik évad kezdete óta a televíziós műsorok nézettségét vizsgáló Nielsen Media Research népszerűségi listájának élén áll.
A legfrissebb adatok szerint hétről hétre több mint 26 millió amerikai néző követi figyelemmel a szériát. Az én érdeklődésem azonban nem a sorozat kiugró népszerűségében gyökerezik, annak ellenére, hogy nyilván ezt a jelenséget is tanulságos lenne megvizsgálni; én inkább az irodalomelmélettel és -kritikával foglalkozó Mark Seltzer által „a bűn látványának” nevezett fogalmat szeretném most körüljárni...
