Bár Hollywood és „Bollywood” egyaránt nagy, üzleti alapon működő filmipari egységek, sem felépítésükben, sem működésükben nem hasonlítanak egymásra. Bombay filmipara nagy mértékben decentralizált, elsősorban a vállalkozói tőke működteti, szociális és rokonsági hálózatok mentén szerveződik, és működésében az írott szerződéseknél nagyobb szerepet játszanak a szóbeli megegyezések. Jelen fejezet képet ad a bombayi filmipar felépítésének alapjairól, a finanszírozási és forgalmazási rendszerről, a gyártási folyamat fő jellemzőiről, a hollywoodi filmek adaptálásának gyakorlatáról, valamint a zene szerepéről a hindi nyelvű filmekben és a bombayi filmiparban. 2000 óta a műholdas televíziós műsorszórás növekvő súlya, valamint a kormány által 1998-ban megadott iparstátus miatt változási folyamat indult el a finanszírozásban és a forgalmazásban – ezt a fejezet végén tárgyalom röviden.
A bombayi filmipar szerkezete
A bombayi filmipar legszembeszökőbb vonása a három szektorában: a gyártásban, a forgalmazásban és a bemutatásban is megfigyelhető vállalkozói jelleg és fragmentáltság. Az ipar szereplői független producerek, forgalmazók, finanszírozók és bemutatók, valamint független hangstúdiók. Mindhárom szektorban a családi vállalkozásoké a főszerep – ez Indiában az üzleti élet minden területén jellemző. A gyártási szektor résztvevői alapvetően az úgynevezett „banner”-ek, azaz önálló produkciós cégek. Ezek alapítói producerré avanzsált színészek, rendezők. A némafilm-korszakban a producerek közvetlenül a filmet bemutatókkal szerződtek, majd a hangosfilmmel együtt színre lépett a gyártó és a mozik között közvetítést vállaló forgalmazó, ami az indiai filmgyártás egyik sajátosságának, a független forgalmazók és a független forgalmazási rendszer dominanciájának kialakulásához vezetett. Indiában és világszerte több száz forgalmazó tevékenykedik – ezeknek a filmiparon belül játszott gazdasági szerepét később tárgyalom...
