1. Bevezető: az érzéki és az intelligíbilis világ összefonódása
A művészettörténet és a gondolkodás történetének egyik legtöbbet tárgyalt kérdése az érzékelhető és az elgondolható világ különbözősége, illetve viszonya. Napjaink szóhasználatával az érzéki/érzelmi működés és a gondolati/tudati tevékenység kapcsolata.
Hume után, de legalábbis a kanti rendszer architektonikájában meglévő „vakfoltok” lelepleződése óta (gondolunk itt elsősorban a fenséges analitikájának kidolgozatlanságára) az érzékelhető (szenzibilis) és felfogható (intelligíbilis) közti határ tarthatatlanná vált. Az általános nézet abban foglalható össze, hogy érzékszerveink működése nem függetleníthető a magasabb tudati (kognitív) működéstől. Mégpedig két okból. Egyrészt azért, mert a szelektív figyelmet, a lehetséges információk sokféleségéből való választást a már meglévő tudásunk és azon alapuló elvárásaink döntően határozzák meg. Másrészt a külvilágban érzékelt különbségek, azaz az érzékszervek által „felvett” információ eleve osztályozott, kategorizált, azaz a meglévő fogalmaink által és azok alá rendezett információ...