tűzfészek. Kritika 16 (1978) no. 5. p. 30.

Mosk[ovitz, Gene]: Family Nest. Variety 294 (1979) no. 4. p. 22.

Székely Gabriella: Családi tűzfészek. Filmvilág 22 (1979) no. 3. pp. 5-7.

Tarr Béla: Hogyan sikerült a Családi tűzfészek című filmet ötszázezer forintból elkészíteni? Mafilm Híradó (1979) no. 7. p. 2.

Varjas Endre: Lakáserkölcs. Élet és Irodalom 23 (1979) no. 4. p. 13.

Családi tűzfészek

Forgatókönyv: Tarr Béla, operatőr: Pap Ferenc, vágó: Korniss Anna, zene: Bródy János, Móricz Mihály, Szörényi Szabolcs, Tolcsvay Béla, Tolcsvay László.
Szereplők: Horváth Lászlóné, Horváth László,

A Cirko-Gejzírben (1055 Budapest, Balassi Bálint u. 15-17.) a már hagyományosnak számító Tarr Béla retrospektívet idén is december elején rendezik meg. A rendező összes nagyjátékfilmjét felsorakoztató esemény csúcspontja várhatóan ez alkalommal is a vasárnapi Sátántangó-vetítés lesz.

EGY ÉLET... Tarr Béla. Magyar filmrendező. Született 1955-ben. Szülei munkások. Maga is munkásként dolgozott egy darabig, s később is egészen hétköznapi foglalkozásokat űzött. A filmezést amatőrként kezdte, legelső játékfilmjét

Palackposta. Ez a szó motoszkált végig a fejemben, miközben Tarr Béla első néhány filmjének kazettáit pergettem. Hiába igyekeztem, nem tudtam szabadulni a kopottas metaforától, mely e műveket távoli és ismeretlen helyen bajba jutott emberek üzenetéhez hasonlítja. S

A Sátántangó film. A szó legigazabb értelmében. Az időben elmozduló kép megmutatásával tárja fel önnön értelmét.

A Sátántangó műalkotás. A szó legigazabb értelmében. Műfaja, a film adta lehetőségek és eszközök alkalmazásának módjával e műfaj és ezen eszközök újragondolására hív fel, saját belső struktúrájával átdimenzionálja azokat.

A Sátántangó adaptáció. A szó legigazabb értelmében.

„… Kérdésessé vált: vajon kit érdekel a film? Lesz-e nézője? (…) Magam is rájöttem arra, hogy egy bizonyos típusú téma a szociológia felől közelítve rendkívül behatárolt réteget, mondjuk egy szűk értelmiségi csoportot érdekel. Ugyanakkor az a közelítés, amely az emberélet alapproblémáival foglalkozik, és megpróbál játékfilmes szemlélettel közelíteni, nagyobb nézőközönséget vonz” – fogalmaz Almási Tamás

Varga Balázs

A kortárs magyar film mint kutatási probléma[1]

A kortárs magyar filmkultúra vizsgálata első pillantásra magas labda, kényelmes feladat. A filmek itt vannak, aránylag könnyen elérhetők, az alkotók úgyszintén, a nyelvismerettel nem lehet probléma, és forrásokat is bőven találhatunk.

Az ELTE Filmtudomány Tanszékén negyedik éve folyik A magyar film társadalomtörténete című kutatás. E munka alapvetéseként adatbázis épül, amely a hangosfilmkorszaktól, azaz 1931-től napjainkig tartalmazza a moziban bemutatott egész estés filmek legfontosabb gyártási és forgalmazási adatait, továbbá azok műfaját, illetve alműfaját, a történetben felidézett korszakot, a konfliktus jellegét, a cselekmény

Az ELTE Filmtudomány Tanszékén negyedik éve folyik A magyar film társadalomtörténete című kutatás. E munka alapvetéseként adatbázis épül, amely a hangosfilmkorszaktól, azaz 1931-től napjainkig tartalmazza a moziban bemutatott egész estés filmek legfontosabb gyártási és forgalmazási adatait, továbbá azok műfaját, illetve alműfaját, a történetben felidézett korszakot, a konfliktus jellegét, a cselekmény

Tarr Sátántangója, a kérdést igen egyszerűen el tudom dönteni, a háború utáni magyar filmművészetben, egyedülálló módon, a Szegénylegények mellett, a másik egyetemes érvényű (és egyben mérhetetlenül

Majd tíz évvel ezelőtt, 2015-ben jelent meg Németországban a kelet-európai klasszikus filmeket bemutató sorozat első kötete; lengyel, cseh és szlovák filmek[[stooltip: Kampkötter, Christian – Klimczak, Peter – Petersen, Christer (eds.): Klassiker des polnischen Films. Marburg: Schüren Verlag, 2015. Kandioler, Nicole – Petersen, Christer – Steinborn, Anke (eds.): Klassiker des tschechischen und

haladó) elméleti megközelítéseivel találkozunk, míg a másodikban a magyar filmtörténet hetvenes és nyolcvanas éveiről kapunk körképet, négy „mélyfúrással”, Gothár Péter, Jancsó Miklós, Jeles András és Tarr Béla portréival kiegészítve. (Sajnos a kötet szerkesztője nem jelzi a tanulmányok eredeti megjelenését, de annyi biztosan tudható, hogy a kötet első, Film és elbeszélés című tanulmánya korábban önálló

számára nemrég még halálos veszélyt jelentő városkát), addig a cselekmény nem-képletes tere (már csak a műfaji jellemzők következtében is) meglehetősen lehatárolt, ismétlődő és kiszámítható. Ezzel szemben Tarr Béla alkotásában éppen a történetvilág az, ami önmagába záródó (a hősök cselekvései és motivációi körkörösen záródnak egymásba), míg a film képi világa a teret intenzíven kinyitja.

A Délidő

A magyar film az 1980-as években bővelkedett filmnyelvi kísérletezésben. Az évtized első felét olyan formabontó művek jelzik, mint a Kutya éji dala (Bódy Gábor, 1983), az Őszi almanach (Tarr Béla, 1983) és az Álombrigád (Jeles András, 1983), melyek a filmtörténeti hagyományoktól való elszakadás radikális pé

Könyvfilmek, művészet és vidámság az Örökmozgóban

Az Örökmozgó Filmmúzeum ad helyet a prae.hu és a József Attila Kör által szervezett Jövőnéző Fesztiválnak, melyen átadják az első Könyvtrailerverseny díjait. A 800.000 forint értékben kiosztandó díjakat profi kategóriában Benedek Anna, Divinyi Réka, Fabricius Gábor, Forgács Nóra Kinga és M. Tóth Géza bírálja

A hetvenes évek vége és a nyolcvanas évek eleje a magyar film történetében nem jelent korszakváltást, mégis különleges idõszak: az évtized fordulóján a lehetõ legkülönbözõbb stílusirányzatok torlódnak össze. A korszak legfigyelemreméltóbb mûvei a dokumentarista ábrázolásmód meghaladásával próbálkoznak, s a realista valóságábrázolás talajáról elrugaszkodva egy erõsen stilizált világot építenek föl.

kiemelt figyelmet szentel a magyar filmes összeállításoknak. Az első időkben az 1990-es évek magyar filmkultúrája szempontjából meghatározónak gondolt alkotókról készítettünk lapszámokat (Gothár Péter, Tarr Béla, Grunwalsky Ferenc, Forgács Péter), illetve a modern magyar film kiemelkedő szerzőinek életműveivel foglalkoztunk (Szőts István, Makk Károly, Szabó István, Jancsó Miklós). A későbbiekben tematikus

A tanulmány DOI-száma:
doi.org/10.70807/metr.2025.2.2

James Benning a hetvenes évek óta készít kísérleti jellegű dokumentumfilmeket, főleg szülőhazájában, az Egyesült Államokban. A jelen tanulmányban[[stooltip: A tanulmány DOI-száma: https:doi.org/10.70807/metr.2025.2.2  Ez a szöveg két korábbi diplomamunkám – James Benning hosszú beállításainak

A tanulmány DOI-száma:
doi.org/10.70807/metr.2025.2.2

James Benning a hetvenes évek óta készít kísérleti jellegű dokumentumfilmeket, főleg szülőhazájában, az Egyesült Államokban. A jelen tanulmányban[[stooltip: A tanulmány DOI-száma: https:doi.org/10.70807/metr.2025.2.2  Ez a szöveg két korábbi diplomamunkám – James Benning hosszú beállításainak